Ideje lenne az időkorlátok feloldásának az egészségpénztáraknál

Ez segíthetne a bajban, ha előbb gondoltunk volna rá

Munka nélkül
Fotó: Azénpénzem

2020. május 8. A koronavírus-járvány miatt most munkanélkülivé válóknak nagy segítséget jelenthetne az egészségpénztári megtakarítás. Csakhogy átlagosan mindössze 40 ezer forint áll rendelkezésre az önsegélyezésre, pedig az itt félretett pénz szinte mindenre felhasználható, és adójóváírás is jár utána. Ugyanakkor maga az állam görget adminisztratív akadályt a felhasználás elé, amit itt lenne az ideje feloldani.

Egyelőre nem jeleskedett a magyar kormány a koronavírus-járvány miatt hozott intézkedések következtében munkanélkülivé válók megsegítésében. Maradt a mindössze 3 hónapnyi álláskeresési járadék (leánykori nevén munkanélküli segély), aminek maximális összege a korábbi bruttó fizetés (a munkaerőpiaci járulékalap) 60 százaléka, de legfeljebb a minimálbér, ami 2020-ban bruttó 161 ezer forint. Ez nettó 134435 forintot jelent.

Segíts magadon!

Az állam jól láthatóan magára hagyta az embereket, pedig - mint korábban megírtuk - mindössze a lakosság valamivel több mint harmadának van vészhelyzetre félretett pénze. Ugyanakkor sokan nem gondolnak arra, hogy az önsegélyező szolgáltatásokat is nyújtó egészségpénztárakba befizetett megtakarítás számos egyéb célrais felhasználható, így például munkanélkülivé válás esetén is segíthet. Azaz inkább csak segíthetne, mert átlagosan meglehetősen csekély összeg van erre a számlákon.

Az egészségpénztárak egy 2016-ben életbe lépett törvénymódosításnak köszönhetőn nyújthatnak önsegélyező pénztári szolgáltatásokat. Az önsegélyezés keretében több, a mindennapi életet megkönnyítő szolgáltatás tartozik bele. A cafeteria átalakítása után például a pénztári önsegélyezés maradt az egyetlen olyan munkáltató által támogatható lehetőség, ahonnan kedvezményesen lehet fennálló lakáshitelt törleszteni. Az iskoláztatási támogatás vagy épp a munkanélküliség esetén felvehető támogatás is ide tartozik, de még számos más tétel is fedezhető.

Hogy juthatok pénzhez munkanélkülivé váláskor?

Első körben az egészségpénztári tagnak utána kell néznie, hogy az egészségpénztára nyújt-e önsegélyező szolgáltatást (nem mindegyik teszi). Ezen belül ad-e jövedelempótló szolgáltatást, amelyek között fel van-e sorolva a szolgáltatási szabályzatban a munkanélküliségi ellátás.

Jövedelempótló szolgáltatást a tagok 0,5 százaléka vesz igénybe, ők is döntően betegség miatt kieső jövedelem pótlására fordítják megtakarításukat. Elenyésző azok száma, akik munkanélkülivé válás miatti jövedelemveszteség pótlása céljából gyűjtenek, illetve erre használják fel a számlán gyűjtött összeget – mondta Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (Pénztárszövetség) főtitkára az Azénpénzem.hu kérdésére. Hozzátette: a kieső jövedelem pótlására irányuló szolgáltatás igénybevételének feltétele a hivatalos határozat az álláskeresési járadék megállapításáról. A szolgáltatás mértékének is ez az alapja.

Ma még nem látni a számokban

Tekintettel arra, hogy az érintetteket álláskeresőként a minimum 30 napos felmondási idő után kezdi el regisztrálni a munkaügyi hatóság, és ez jelenleg csak személyes ügyintézés útján, időpontfoglalással lehetséges, a nagy létszámú érintett biztosan komoly csúszást okoz. A valóságban tehát egy munkahely megszűnése és a határozat kézhez vétele között 30 napnál is hosszabb idő telik el. Mindez azt jelenti, hogy a március közepén elbocsátott tagok is leghamarabb a napokban juthattak vélhetően határozathoz, így az igénylések növekedése – ha lesz ilyen – csak ezt követően várható. Éppen ezért az első negyedéves adatokban a koronavírus hatásai még semmiképp nem érhetők tetten a munkanélkülivé válás miatti jövedelempótlás terén, de az április havi adatokra is valószínűleg ez igaz a fentiek miatt – hangsúlyozta a Pénztárszövetség főtitkára.

Kinek és mennyi jár?

A jövedelempótló szolgáltatást vagy az egyéni számlájáról kérheti az egészségpénztári tag, vagy ha a munkáltatója külön szerződést kötött az egészségpénztárral célzott szolgáltatás nyújtásáról, akkor az oda befizetett összegből.

A szomorú helyzet az, hogy jelenleg átlagosan évente 40 ezer forint megtakarítással rendelkeznek az egészségpénztári tagok, vagyis átlagosan mindössze ennyi pénzhez juthatnának hozzá – gyűjtötte ki a szektor számait a Pénztárszövetség az Azénpénzem.hu kérésére.

Hiába volt ugyanis tavaly év végén 1 millió 21 ezer pénztártag, közülük csak minden második fizetett tagdíjat vagy fizetett be cafeteria keretében részére a munkáltatója. Az átlagos tagi befizetés évente 134 ezer forint, míg akiknek a munkáltatója fizet, átlagosan 48 ezer forinthoz jutnak – mondta portálunknak Kravalik Gábor. Akik célzott pénztári juttatásban részesülnek, átlagosan évi 92 ezer forintot kapnak. A célzott juttatás nem egyéni számlán landol, a munkáltató egy helyre fizeti be a munkavállalók részére a pénzt a pénztárba, amit csak bizonyos szolgáltatásokra (ez lehet a jövedelempótlás, ha a munkáltató így határozza meg) lehet igénybe venni.

Ráadásul az önsegélyezés esetében még a befizetéstől számított 180 napos várakozási határidőt is előír a jogszabály. Vagyis ha valaki az idei cafeteria keretében kapott pénzt, és ott figyel a számláján több tízezer forint, az időkorlát miatt akkor sem juthat most hozzá a bajban.

Töröljék el a 180 napos időkorlátot!

A Pénztárszövetség már korábban küldött a szabályozóknak módosító javaslatokat az önsegélyező pénztári szolgáltatások igénybe vételének egyszerűbbé tételéről. Többek között azt javasolta, hogy a jogalkotók szüntessék meg az önsegélyezésre ma még előírt 180 napos várakozási időt, és a befizetett összegek időkorlát nélkül hozzáférhetővé váljanak.

Az Azénpénzem.hu véleménye szerint az időkorlát eltörlésének igénye ma aktuálisabb, mint valaha. A Pénztárszövetség által kérésünkre a pénztáraktól lekért adatok szerint, akinek 180 napos megtakarítása van, átlagosan 40 ezer forintot tud önsegélyezésre fordítani. Ugyanakkor most, az szja-bevallás finisében fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az egészségpénztári befizetés után igényelhető adójóváírás (ami a bevallás beküldése után 30 nap múlva meg is jelenik az egyéni számlán) teljes összege felhasználható önsegélyező szolgáltatásra is. Éppen ezért fontos, hogy az adóbevallásban rendelkezzünk a részünkre járó adójóváírás visszaigényléséről.

Van azért tanulság: fontos az öngondoskodás

A mostani helyzet felhívja a figyelmet arra, hogy az egyre szűkülő lehetőségek között sem használjuk ki azokat, amelyek kifejezetten pénzt hoznak nekünk. Az egészségpénztári befizetések után 20 százalékos, legfeljebb évi 150 ezer forintos adójóváírást lehet igénybe venni. Vagyis ha az egészségügyi kiadásainkat – amit egyébként is elköltünk – egészségpénztáron keresztül tennénk, akkor annak 20 százalékát minden évben megkapva tartalékot képezhetnénk a nehéz időkre. Vagy eleve itt tartalékolhatnánk, a 20 százalékos adójóváírással megfejelve. Miközben a szolgáltatási palettát elnézve a kiadásaink jelentős részét fedezni tudnánk belőle. Ha pedig legalább két évre lekötjük a pénzt az egészségpénztárban, további 10 százalékkal nő az adójóváírás összege.