Így kellene átalakítani a rendszert
2022. január 24.
Az egyik pedagógus szakszervezet a „Ne dolgozz ingyen!” oldalon ismerteti a meghirdetett sztrájkot és gyűjti a tapasztalatokat. A megfogalmazás – mint egy friss felmérés is alátámasztja – nagyon találó, hiszen a tanárok terhelése annyira nagy, hogy emiatt évi 35 milliárd forintnyi a láthatatlan munka.
A közoktatásban, szakképzésben dolgozók ezekben a napokban szervezik január 31-i első, figyelmeztető sztrájkjukat, amit – ha a kormány továbbra sem hajlandó érdemben foglalkozni a kialakult válsággal – március 16-án határozatlan idejű munkabeszüntetés követ. A sztrájkot – írta le a Pedagógusok Szakszervezete a tiltakozást ismertető oldalon – azért szervezik, mert a kormány nem halogathatja tovább a választ a közoktatás elhanyagolt állapotára. Kérnek minden szülőt, kollégát, magyar állampolgárt, hogy segítse a tiltakozó akciót.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a „Ne dolgozz ingyen!” oldalon ismerteti a meghirdetett sztrájkot, és gyűjti a tapasztalatokat. Közleményük szerint a cél, hogy megmutassák a döntéshozóknak, hogy a nyomor, amibe taszították a szakmát, valós. Ezen pedig nem segít az sem – teszik hozzá –, ha „lejárató hadjáratot intéznek ellenünk jól fizetett, elegánsan felöltöztetett, trendi megmondóembereik”.
Azt, hogy a „ne dolgozz ingyen!” felszólítás mennyire találó, jól mutatja a T-Tudok oktatáskutató cég nemrégiben közzétett, az Európai Bizottság Magyarországi képviselete által kezdeményezett felmérése. Összesítésük szerint közlekedés nélkül és a 45 perces tanórákat 60 perces órákra átszámolva átlagosan 42,48 óra a heti terhelése egy beosztott pedagógusnak. Az adatfelvétel szerinti órabérrel számolva ez évi 35 milliárd forintnyi láthatatlan munka.
A megkérdezett intézményvezetők válaszai szerint az iskolák 43 százalékában nincs elég matematikatanár, egyharmadában nincs elég szakmai tanár, természettudományos tanár vagy tanító, egynegyedében pedig nincs elég informatika- és idegennyelvtanár. Az iskolák több mint felében nincs státusz, pedig igény lenne, iskolapszichológusra, ifjúság- és családvédelmi felelősre, szociálpedagógusra, 44 százalékában gyógypedagógiai asszisztensre, egyharmadában gyógytestnevelőre és pedagógiai asszisztensre.
A kutatás végkövetkeztetése, hogy a magyar rendszer pazarló, mivel az olcsó és sok munkaerő opcióját választja a kevesebb, de drágább és így potenciálisan minőségibb munkaerő opciója helyett. A sok kisméretű iskolából álló iskolahálózat, a nagymennyiségű tananyag és a sok tantárgy is hozzájárul az oktatási rendszer pazarló jellegéhez. A hatékony és eredményes oktatási rendszer kialakításához a tanulmány szerint három területen kell összehangoltan előrelépni.
Biztosítani kell a megfelelő színvonalon és mennyiségben a pedagógusokat, amihez drasztikusan meg kell emelni a béreket, elsősorban a kezdőszakaszra koncentrálva. Ahhoz, hogy ez a béremelés fenntartható legyen, meg kell szüntetni a pazarló struktúrát, hatékonyabb iskolahálózati ellátottságra, és a komplex rendszert menedzselni tudó kompetenciák fejlesztésére is szükség van. A pedagógusszakma presztízsének emeléséhez viszont elengedhetetlen a minőségi pedagógusképzés és a szakmai autonómia is. Fontosnak tartották kiemelni, hogy ezek az elemek fogaskerekekként kapaszkodnak egymásba, csak egy terület vagy néhány elem kiemelésével nem oldjuk meg a problémákat.
Szerző: Azénpénzem
Címkék: oktatás, iskola, tanár, tanító, pedagógus, pedagógussztrájk, tanárhiány, kutatás
Évi 35 milliárdot vesztenek a túlhajszolt tanárok
Fotó: Nedolgozzingyen.hu
A közoktatásban, szakképzésben dolgozók ezekben a napokban szervezik január 31-i első, figyelmeztető sztrájkjukat, amit – ha a kormány továbbra sem hajlandó érdemben foglalkozni a kialakult válsággal – március 16-án határozatlan idejű munkabeszüntetés követ. A sztrájkot – írta le a Pedagógusok Szakszervezete a tiltakozást ismertető oldalon – azért szervezik, mert a kormány nem halogathatja tovább a választ a közoktatás elhanyagolt állapotára. Kérnek minden szülőt, kollégát, magyar állampolgárt, hogy segítse a tiltakozó akciót.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a „Ne dolgozz ingyen!” oldalon ismerteti a meghirdetett sztrájkot, és gyűjti a tapasztalatokat. Közleményük szerint a cél, hogy megmutassák a döntéshozóknak, hogy a nyomor, amibe taszították a szakmát, valós. Ezen pedig nem segít az sem – teszik hozzá –, ha „lejárató hadjáratot intéznek ellenünk jól fizetett, elegánsan felöltöztetett, trendi megmondóembereik”.
Csúcsra járatják a helyettesítést
Azt, hogy a „ne dolgozz ingyen!” felszólítás mennyire találó, jól mutatja a T-Tudok oktatáskutató cég nemrégiben közzétett, az Európai Bizottság Magyarországi képviselete által kezdeményezett felmérése. Összesítésük szerint közlekedés nélkül és a 45 perces tanórákat 60 perces órákra átszámolva átlagosan 42,48 óra a heti terhelése egy beosztott pedagógusnak. Az adatfelvétel szerinti órabérrel számolva ez évi 35 milliárd forintnyi láthatatlan munka.
A T-Tudok kutatása meglévő adatbázisok (TALIS, PIAAC KIRstat, bértarifa-felvétel, országos kompetenciamérés, DPR) és nemzetközi és hazai szakirodalom másodelemzése mellett mintegy 1500 pedagógus és 180 vezető vagy vezetőhelyettes, valamint 600 pedagógushallgató válaszát is összegzi. Az online kérdőívek mellett mintegy 30 interjút készítettek intézményvezetők, pedagógusok és egyéb oktatási szakértők körében. (A teljes sajtóanyag itt olvasható.)
Sokszor gyakornokot, pályakezdőt is bevetnek a mélyvízbe, a pedagógiai asszisztens tanít, csúcsra járatják a helyettesítést (egyre több helyen fordul elő, hogy egy óvodapedagógus vagy tanító van a csoporttal vagy osztállyal egész nap). Ez gyakran oda vezet, hogy a túlhajszolt pedagógusnak az oktatás és nevelés helyett már csak a gyerekfelügyeletre van energiája. A hátrányos helyzetű régiókban viszont már ezek a pótmegoldások sem állnak rendelkezésre.A megkérdezett intézményvezetők válaszai szerint az iskolák 43 százalékában nincs elég matematikatanár, egyharmadában nincs elég szakmai tanár, természettudományos tanár vagy tanító, egynegyedében pedig nincs elég informatika- és idegennyelvtanár. Az iskolák több mint felében nincs státusz, pedig igény lenne, iskolapszichológusra, ifjúság- és családvédelmi felelősre, szociálpedagógusra, 44 százalékában gyógypedagógiai asszisztensre, egyharmadában gyógytestnevelőre és pedagógiai asszisztensre.
Ezek az elengedhetetlen változtatások
A kutatás végkövetkeztetése, hogy a magyar rendszer pazarló, mivel az olcsó és sok munkaerő opcióját választja a kevesebb, de drágább és így potenciálisan minőségibb munkaerő opciója helyett. A sok kisméretű iskolából álló iskolahálózat, a nagymennyiségű tananyag és a sok tantárgy is hozzájárul az oktatási rendszer pazarló jellegéhez. A hatékony és eredményes oktatási rendszer kialakításához a tanulmány szerint három területen kell összehangoltan előrelépni.
Biztosítani kell a megfelelő színvonalon és mennyiségben a pedagógusokat, amihez drasztikusan meg kell emelni a béreket, elsősorban a kezdőszakaszra koncentrálva. Ahhoz, hogy ez a béremelés fenntartható legyen, meg kell szüntetni a pazarló struktúrát, hatékonyabb iskolahálózati ellátottságra, és a komplex rendszert menedzselni tudó kompetenciák fejlesztésére is szükség van. A pedagógusszakma presztízsének emeléséhez viszont elengedhetetlen a minőségi pedagógusképzés és a szakmai autonómia is. Fontosnak tartották kiemelni, hogy ezek az elemek fogaskerekekként kapaszkodnak egymásba, csak egy terület vagy néhány elem kiemelésével nem oldjuk meg a problémákat.
Nézze meg karikatúránkat is
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!Szerző: Azénpénzem
Címkék: oktatás, iskola, tanár, tanító, pedagógus, pedagógussztrájk, tanárhiány, kutatás
