Csökkenő mérték mellett is több csekkadó folyt be

Észrevette? Többet húztak ki a zsebéből a tavalyinál

Bármit csinálunk, a kormányzatnak csörög
Fotó: Leéb Ádám
2019. július 23. Az idei első félévben az előző év azonos időszakához képest áfából (amit alapvetően a lakosság fizet) 22,4 százalékkal több folyt be. A költségvetés számos más címen is szépen gazdagodik, a családi támogatásokra kiadott összeg viszont 2 százalékkal csökkent, a rokkantsági és rehabilitációs ellátások visszaesése ennél is nagyobb volt.

Az idén az első hat hónapban a központi kormányzat előzetes mérlege (ezt itt találhatja meg) szerint a bevételek körülbelül 15 százalékkal nőttek, a kiadások viszont 1,6 százalékkal csökkentek. Nagyon jól látszik, hogy milyen szépen hozhatott a konyhára a lakosság felszárnyaló költekezése. Általános forgalmi adóból (áfa) ugyanis 22,4 százalékkal több folyt be, ami majdnem 400 milliárd forint plusz jelent. (Az áfát pedig végső soron a magánszemélyek fizetik meg, hiszen a cégek visszaigényelhetik ezt az adót.)

Az összes bevétel messze legnagyobb tétele az áfa, a második pedig a személyi jövedelemadó. Szja-ból az éves növekedés tíz százalékos volt (ez 105 milliárd forint plusz). Érdemes kiemelni, hogy Illetékekből a magánszemélyek több mint 17 százalékkal – ez 16 milliárd forint – fizettek többet a tavalyinál.

Kemény a pénzügyeken a sarc


A lakossági befizetésben, ami az szja-ból és egyéb (közte a kocsikra fizetendő) adókból, illetékekből tevődik össze, több olyan tétel sincs benne, ami drágítja az életünket. Ide sorolhatjuk azokat elvonásokat, amelyek miatt többe kerülnek például az autóbiztosítások vagy a pénzügyi szolgáltatások, de a telefonálás is.

Az idén változott a biztosítási adó rendszere. A biztosítottra kivetett baleseti adót a biztosító által fizetendő, de nyilván a díjakba beépülő - személygépkocsi esetén 23 százalékos, de maximum napi 83 forintos - biztosítási adó váltotta fel. Nyilvánvalóan a szisztéma módosulása miatt biztosítási adóként 2019 első hat hónapja alatt közel 41 milliárd, az előző év azonos időszakában mértnek majdnem a kétszerese landolt a kormányzatnál.

Meglepő (vagy nem is annyira meglepő?) módon hiába csökkent az idén a pénzügyi tranzakciók illetéknek „becézett” adóterhe – erről részletesen itt írtunk –, a költségvetés még több pénzt is be tudott szedni. Hat hónap alatt a 2018-as 114,6 milliárd forint helyett 2019 első félévében 122,1 milliárd lett a tranzakciós illetékből, más néven csekkadóból, származó bevétel. Ez 6,5 százalékos növekedés.

Ezeket a számokat látva már talán érthetőbb, hogy minden racionalitás ellenére, miért gondolta meg magát a kormány. A parlamenthez tavasszal benyújtott törvényjavaslat alapján az idén nyáron megszűnt volna az átutalásokat terhelő tranzakciós illeték. Azután a gazdasági bizottság nemes egyszerűséggel visszavonta a kedvező változtatást tartalmazó passzusokat (pedig azokat a jegybank is támogatta). Az indoklása szerint ugyanis a „kormány idei munkája a családvédelmi intézkedésekre és a demográfiai programra fókuszál, amelyek kiemelt prioritást élveznek költségvetési szempontból is”.

A kiadásokban nem voltak annyira bőkezűek


A családi támogatásokra kiadott összeg viszont az idei első félévben a tavalyihoz képest 2 százalékkal csökkent. Persze nem is ezen a téren akarnak nagyot dobni. A már 9 pontosra bővült családvédelmi akcióterv – amit a falusi csokot kivéve Orbán Viktor miniszterelnök februárban jelentett be – az idei második félévben és majd jövőre jelent kiadásokat. Hogy mennyit, arról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) becslései alapján írtunk.

Az idei első félév számaira visszatérve: táppénzre az egy évvel korábbinál 14,5 százalékkal, gyedre pedig 12,3 százalékkal költöttek többet. A rokkantsági és rehabilitációs ellátások közben 2,3 százalékkal karcsúsodtak. Nyugdíjakra összesen 2,8 százalékkal (tehát tulajdonképpen a tervezett inflációnak megfelelően) költöttek többet. (Ezzel kapcsolatban érdemes korábbi írásunkat elolvasni.)

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok