Csökkenő mérték mellett is több csekkadó folyt be
2019. július 23.
Az idei első félévben az előző év azonos időszakához képest áfából (amit alapvetően a lakosság fizet) 22,4 százalékkal több folyt be. A költségvetés számos más címen is szépen gazdagodik, a családi támogatásokra kiadott összeg viszont 2 százalékkal csökkent, a rokkantsági és rehabilitációs ellátások visszaesése ennél is nagyobb volt.
Az idén az első hat hónapban a központi kormányzat előzetes mérlege (ezt itt találhatja meg) szerint a bevételek körülbelül 15 százalékkal nőttek, a kiadások viszont 1,6 százalékkal csökkentek. Nagyon jól látszik, hogy milyen szépen hozhatott a konyhára a lakosság felszárnyaló költekezése. Általános forgalmi adóból (áfa) ugyanis 22,4 százalékkal több folyt be, ami majdnem 400 milliárd forint plusz jelent. (Az áfát pedig végső soron a magánszemélyek fizetik meg, hiszen a cégek visszaigényelhetik ezt az adót.)
Az összes bevétel messze legnagyobb tétele az áfa, a második pedig a személyi jövedelemadó. Szja-ból az éves növekedés tíz százalékos volt (ez 105 milliárd forint plusz). Érdemes kiemelni, hogy Illetékekből a magánszemélyek több mint 17 százalékkal – ez 16 milliárd forint – fizettek többet a tavalyinál.
A lakossági befizetésben, ami az szja-ból és egyéb (közte a kocsikra fizetendő) adókból, illetékekből tevődik össze, több olyan tétel sincs benne, ami drágítja az életünket. Ide sorolhatjuk azokat elvonásokat, amelyek miatt többe kerülnek például az autóbiztosítások vagy a pénzügyi szolgáltatások, de a telefonálás is.
Az idén változott a biztosítási adó rendszere. A biztosítottra kivetett baleseti adót a biztosító által fizetendő, de nyilván a díjakba beépülő - személygépkocsi esetén 23 százalékos, de maximum napi 83 forintos - biztosítási adó váltotta fel. Nyilvánvalóan a szisztéma módosulása miatt biztosítási adóként 2019 első hat hónapja alatt közel 41 milliárd, az előző év azonos időszakában mértnek majdnem a kétszerese landolt a kormányzatnál.
Meglepő (vagy nem is annyira meglepő?) módon hiába csökkent az idén a pénzügyi tranzakciók illetéknek „becézett” adóterhe – erről részletesen itt írtunk –, a költségvetés még több pénzt is be tudott szedni. Hat hónap alatt a 2018-as 114,6 milliárd forint helyett 2019 első félévében 122,1 milliárd lett a tranzakciós illetékből, más néven csekkadóból, származó bevétel. Ez 6,5 százalékos növekedés.
Ezeket a számokat látva már talán érthetőbb, hogy minden racionalitás ellenére, miért gondolta meg magát a kormány. A parlamenthez tavasszal benyújtott törvényjavaslat alapján az idén nyáron megszűnt volna az átutalásokat terhelő tranzakciós illeték. Azután a gazdasági bizottság nemes egyszerűséggel visszavonta a kedvező változtatást tartalmazó passzusokat (pedig azokat a jegybank is támogatta). Az indoklása szerint ugyanis a „kormány idei munkája a családvédelmi intézkedésekre és a demográfiai programra fókuszál, amelyek kiemelt prioritást élveznek költségvetési szempontból is”.
A családi támogatásokra kiadott összeg viszont az idei első félévben a tavalyihoz képest 2 százalékkal csökkent. Persze nem is ezen a téren akarnak nagyot dobni. A már 9 pontosra bővült családvédelmi akcióterv – amit a falusi csokot kivéve Orbán Viktor miniszterelnök februárban jelentett be – az idei második félévben és majd jövőre jelent kiadásokat. Hogy mennyit, arról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) becslései alapján írtunk.
Az idei első félév számaira visszatérve: táppénzre az egy évvel korábbinál 14,5 százalékkal, gyedre pedig 12,3 százalékkal költöttek többet. A rokkantsági és rehabilitációs ellátások közben 2,3 százalékkal karcsúsodtak. Nyugdíjakra összesen 2,8 százalékkal (tehát tulajdonképpen a tervezett inflációnak megfelelően) költöttek többet. (Ezzel kapcsolatban érdemes korábbi írásunkat elolvasni.)
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: költségvetés, bevétel, kiadás, szja, áfa, tranzakciós illeték, biztosítási adó, nyugdíj
Észrevette? Többet húztak ki a zsebéből a tavalyinál
Bármit csinálunk, a kormányzatnak csörög
Fotó: Leéb Ádám
Fotó: Leéb Ádám
Az idén az első hat hónapban a központi kormányzat előzetes mérlege (ezt itt találhatja meg) szerint a bevételek körülbelül 15 százalékkal nőttek, a kiadások viszont 1,6 százalékkal csökkentek. Nagyon jól látszik, hogy milyen szépen hozhatott a konyhára a lakosság felszárnyaló költekezése. Általános forgalmi adóból (áfa) ugyanis 22,4 százalékkal több folyt be, ami majdnem 400 milliárd forint plusz jelent. (Az áfát pedig végső soron a magánszemélyek fizetik meg, hiszen a cégek visszaigényelhetik ezt az adót.)
Az összes bevétel messze legnagyobb tétele az áfa, a második pedig a személyi jövedelemadó. Szja-ból az éves növekedés tíz százalékos volt (ez 105 milliárd forint plusz). Érdemes kiemelni, hogy Illetékekből a magánszemélyek több mint 17 százalékkal – ez 16 milliárd forint – fizettek többet a tavalyinál.
Kemény a pénzügyeken a sarc
A lakossági befizetésben, ami az szja-ból és egyéb (közte a kocsikra fizetendő) adókból, illetékekből tevődik össze, több olyan tétel sincs benne, ami drágítja az életünket. Ide sorolhatjuk azokat elvonásokat, amelyek miatt többe kerülnek például az autóbiztosítások vagy a pénzügyi szolgáltatások, de a telefonálás is.
Az idén változott a biztosítási adó rendszere. A biztosítottra kivetett baleseti adót a biztosító által fizetendő, de nyilván a díjakba beépülő - személygépkocsi esetén 23 százalékos, de maximum napi 83 forintos - biztosítási adó váltotta fel. Nyilvánvalóan a szisztéma módosulása miatt biztosítási adóként 2019 első hat hónapja alatt közel 41 milliárd, az előző év azonos időszakában mértnek majdnem a kétszerese landolt a kormányzatnál.
Meglepő (vagy nem is annyira meglepő?) módon hiába csökkent az idén a pénzügyi tranzakciók illetéknek „becézett” adóterhe – erről részletesen itt írtunk –, a költségvetés még több pénzt is be tudott szedni. Hat hónap alatt a 2018-as 114,6 milliárd forint helyett 2019 első félévében 122,1 milliárd lett a tranzakciós illetékből, más néven csekkadóból, származó bevétel. Ez 6,5 százalékos növekedés.
Ezeket a számokat látva már talán érthetőbb, hogy minden racionalitás ellenére, miért gondolta meg magát a kormány. A parlamenthez tavasszal benyújtott törvényjavaslat alapján az idén nyáron megszűnt volna az átutalásokat terhelő tranzakciós illeték. Azután a gazdasági bizottság nemes egyszerűséggel visszavonta a kedvező változtatást tartalmazó passzusokat (pedig azokat a jegybank is támogatta). Az indoklása szerint ugyanis a „kormány idei munkája a családvédelmi intézkedésekre és a demográfiai programra fókuszál, amelyek kiemelt prioritást élveznek költségvetési szempontból is”.
A kiadásokban nem voltak annyira bőkezűek
A családi támogatásokra kiadott összeg viszont az idei első félévben a tavalyihoz képest 2 százalékkal csökkent. Persze nem is ezen a téren akarnak nagyot dobni. A már 9 pontosra bővült családvédelmi akcióterv – amit a falusi csokot kivéve Orbán Viktor miniszterelnök februárban jelentett be – az idei második félévben és majd jövőre jelent kiadásokat. Hogy mennyit, arról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) becslései alapján írtunk.
Az idei első félév számaira visszatérve: táppénzre az egy évvel korábbinál 14,5 százalékkal, gyedre pedig 12,3 százalékkal költöttek többet. A rokkantsági és rehabilitációs ellátások közben 2,3 százalékkal karcsúsodtak. Nyugdíjakra összesen 2,8 százalékkal (tehát tulajdonképpen a tervezett inflációnak megfelelően) költöttek többet. (Ezzel kapcsolatban érdemes korábbi írásunkat elolvasni.)
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: költségvetés, bevétel, kiadás, szja, áfa, tranzakciós illeték, biztosítási adó, nyugdíj
Kapcsolódó anyagok
- 2020.01.15 - Újabb rekordot döntött a kápé
- 2019.12.02 - A zöldségárak száguldásán is a kormány nyer
- 2019.11.12 - Indokolatlanok a magyar nyugdíjasok panaszai?
- 2019.09.24 - Romolhat a családok helyzete, ha még nem is gondolják
- 2019.09.17 - Kevesebben ajánlották fel az adójuk 1 százalékát
- 2019.09.09 - Családi adókedvezmény: kiderült néhány adat
- 2019.08.06 - Az egész térségből távoznak a képzett fiatalok
- 2019.08.05 - Nem sürgős a kormánynak a rokkantnyugdíj rendezése
- 2019.07.17 - Kiszámolták, ennyibe kerülnek a családtámogatások
- 2019.06.06 - Mire elég a nyugdíjemelés?
- 2019.06.03 - A közepes nyugdíj 117,5 ezer forint
- 2019.03.28 - Olcsóbb bankszámla? Hát azt várhatja!
- 2019.02.06 - Nézze meg, mennyit vettek ki eddig a zsebéből!
- 2019.01.14 - Ennyit adnak tovább az adócsökkentésből a bankok
További kapcsolódó anyagok