Itt a végső kiárusítás!
2018. november 22.
Miközben mindenki arra számított, hogy a kormány bővíti a Nemzeti Eszközkezelő (NET) programját, inkább lehúzzák a rolót ennél a szervezetnél. Villámgyorsan becsukták az új jelentkezés lehetőségét, a birtokukban levő lakásokat pedig eladják. Aki nem tud azonnal vásárolni, alighanem rosszul jár.
Már egyetlen új rászorult sem léphet be a bajba jutott hitelesek megsegítésére létrehozott eszközkezelős programba. Viharos gyorsasággal közzétették ugyanis azt a kormányrendeletet, amely szerint a hatálybalépést (ez tegnap megtörtént) követően „a lakóingatlan Nemzeti Eszközkezelő általi megvásárlására már nem kerül sor”. Azok az adósok reménykedhetnek még, akiknek a jogszabályi feltételeknek megfelelő szándéknyilatkozatát már befogadták. (A rendeletet itt nézheti meg.)
A parlament előtt már van egy, az eszközkezelős programot alapjaiban átalakító, pontosabban tulajdonképpen megszüntető törvényjavaslat (ezt itt olvashatja). A bérleti díjat rendszeresen megfizető bérlők kedvező feltételek mellett ismét tulajdonosaivá válhatnak korábbi ingatlanjaiknak a kedden benyújtott törvényjavaslat értelmében - közölte a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter korábban az MTI-vel. Arról is beszélt, hogy a programnak köszönhetően 36 ezer otthont tudtak megvédeni, és mintegy 154 ezer ember menekült meg úgy a többmilliós hiteltartozástól, hogy továbbra is az otthonában maradhatott.
A tájékoztatás szerint a javaslat elfogadása esetén a kormány felajánlaná az egyösszegű visszavásárlást, amelynek során a vételárat csökkentené a bérlő által korábban megfizetett bérleti díjak összege. Kamatot nem számítana fel az állam, és további százalékos mértékű kedvezmény igénybevételére is lehetőség nyílna a bérlő igénye esetén. A kedvezményes ajánlattal a bérlők közeli hozzátartozói is élhetnének, így visszakaphatják ingatlanjaikat a korábbi tulajdonosok.
Közelebbről megvizsgálva azonban a törvényjavaslat (remélhetőleg csak egyelőre) nem ennyire egyértelműen kedvező. Alapvető probléma, hogy keretjogszabályról van szó. A valódi tartalom majd egy külön kormányrendeletből derülhet majd ki.
Az benne van a tervezetben, hogy aki rendben fizet, az általa bérelt lakóingatlant vagy tartalék ingatlant kamatmentesen megvásárolhatja. Sőt arra is kitér a javaslat, hogy a vételárból lejön a már megfizetett lakbér. Arról azonban, hogy az ár mennyi lehet majd, egyetlen szó sem esik. Nem mindegy pedig, hogy a NET által fizetett összeget vagy valamilyen piaci értéket (ez ki, hogyan, mi alapján számolja ki?), illetve a bérleti díj meghatározásához használt, az eredeti hitelszerződésben szereplő értéket veszik-e alapul.
Az adósoknak (bérlőknek) igazán az lenne kedvező, ha az eszközkezelős ár lenne az irányadó. A NET ugyanis a bankoknak még a fővárosban, az agglomerációban vagy a megyei jogú városban levő ingatlanért is legfeljebb 9,4 millió forintot fizetett. Kisebb településen 6,45 millió, községben pedig 4,35 millió forint volt az ármaximum. Ennél persze akadtak csekélyebb összegre rúgó kifizetések is (a vételárat az eredeti hitelszerződésben megállapított forgalmi érték 29-47 százalékában szabták meg).
A jelenlegi szabály szerint az adós az adásvételi szerződés megkötését követő 6 hónap után, de legkésőbb a 72. hónap utolsó napjáig visszavásárolhatja az otthonát. Ebben az esetben a vételár az az összeg, amit az eszközkezelő fizetett az ingatlanért, jegybanki alapkamattal, az eszközkezelő által az ingatlanra költött értéknövelő beruházások értékével, valamint az eszközkezelő által a bérlő helyett megfizetett kötelezettség összegével növelve. Ez a passzus viszont most teljesen kikerül a szabályozásból.
Meglehetősen hiányosak tehát még az információink, de az már egyértelmű, hogy a NET igyekszik megszabadulni a teljes lakásállománytól. Valószínűnek tartjuk, hogy azok, akik egy összegben ki tudják vásárolni az ingatlant, elég jól járhatnak. Akik erre nem képesek, azoknak is eladják viszont a lakást.
A javaslat szerint az adásvételi szerződés megkötésének bármely okból meghiúsulása esetén a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlőnek e törvény erejénél fogva 2020. január 1-jén tulajdonjoga keletkezik. A vételárat a végrehajtási rendeletben meghatározandó időpontokban és több részletben fizeti meg.
Ha a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő nem veszi meg a lakást, és arról sem nyilatkozik, hogy kéri a lakásbérleti jogviszony fenntartását, akkor is maradhat az ingatlanban, de megemelik a bérleti díját. Hogy mennyire, azt szintén majd a végrehajtási rendelet határozza meg. A jogukkal a bérlők csak az egybehangzó vagy közös, teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatukkal élhetnek.
A nyilatkozó és maradó bérlőkre is cudarabb világ várhat. Részben egyáltalán nem biztos, hogy ők megússzák a lakbér emelését. A törvény alapján módosuló szerződés szerint nem létesíthető majd bérlőtársi jogviszony. Befogadni csak házastársat, élettársat vagy családi pótlékra jogosító gyereket lehet – a NET előzetes írásbeli hozzájárulásával. Kötelezhetik a bérlőt előre fizetésre alkalmas fogyasztásmérő felszerelésének kérelmezésére a közüzemi szolgáltatótól.
A javaslat alapján a megüresedett lakóingatlanok hasznosításáról, értékesítéséről a nemzeti vagyonkezelő (MNV Zrt.) gondoskodik. Ezt a lakásvagyont első körben az egészségügynek (a minisztériumnak vagy az általa felügyelet költségvetési szervnek) ajánlják fel. A törvényjavaslat szerint ezeket az egészségügyben dolgozók kaphatják majd meg szolgálati lakásként. Amennyiben a tárca nem tart igényt egy ilyen lakásra, akkor azt az „állami vagyonról szóló törvény szerint versenyeztetés útján” értékesítik.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: eszközkezelő, NET, bérlő, parlament, törvényjavaslat
Eszközkezelős lakások: sok a kérdőjel
Az irattárban is indulhat majd a söprés
Fotó: Net Zrt.
Fotó: Net Zrt.
Már egyetlen új rászorult sem léphet be a bajba jutott hitelesek megsegítésére létrehozott eszközkezelős programba. Viharos gyorsasággal közzétették ugyanis azt a kormányrendeletet, amely szerint a hatálybalépést (ez tegnap megtörtént) követően „a lakóingatlan Nemzeti Eszközkezelő általi megvásárlására már nem kerül sor”. Azok az adósok reménykedhetnek még, akiknek a jogszabályi feltételeknek megfelelő szándéknyilatkozatát már befogadták. (A rendeletet itt nézheti meg.)
A parlament előtt már van egy, az eszközkezelős programot alapjaiban átalakító, pontosabban tulajdonképpen megszüntető törvényjavaslat (ezt itt olvashatja). A bérleti díjat rendszeresen megfizető bérlők kedvező feltételek mellett ismét tulajdonosaivá válhatnak korábbi ingatlanjaiknak a kedden benyújtott törvényjavaslat értelmében - közölte a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter korábban az MTI-vel. Arról is beszélt, hogy a programnak köszönhetően 36 ezer otthont tudtak megvédeni, és mintegy 154 ezer ember menekült meg úgy a többmilliós hiteltartozástól, hogy továbbra is az otthonában maradhatott.
A tájékoztatás szerint a javaslat elfogadása esetén a kormány felajánlaná az egyösszegű visszavásárlást, amelynek során a vételárat csökkentené a bérlő által korábban megfizetett bérleti díjak összege. Kamatot nem számítana fel az állam, és további százalékos mértékű kedvezmény igénybevételére is lehetőség nyílna a bérlő igénye esetén. A kedvezményes ajánlattal a bérlők közeli hozzátartozói is élhetnének, így visszakaphatják ingatlanjaikat a korábbi tulajdonosok.
Mennyi lehet vajon az annyi?
Közelebbről megvizsgálva azonban a törvényjavaslat (remélhetőleg csak egyelőre) nem ennyire egyértelműen kedvező. Alapvető probléma, hogy keretjogszabályról van szó. A valódi tartalom majd egy külön kormányrendeletből derülhet majd ki.
Ami még nem világos | |
---|---|
Megnevezés | Részletek |
Tájékoztató levél | Ennek tartalma, valamint a pontos határidők |
Vételár | A meghatározás módja, a kedvezmények részletezése, határidő |
Bérleti szerződés | A részletes feltételek és szabályok, különösen a felmondásra vonatkozóan |
Lakbér | A NET újat határozhat meg, de nem tudni, minek alapján |
Forrás: Azénpénzem.hu gyűjtés a törvényjavaslatból |
Az benne van a tervezetben, hogy aki rendben fizet, az általa bérelt lakóingatlant vagy tartalék ingatlant kamatmentesen megvásárolhatja. Sőt arra is kitér a javaslat, hogy a vételárból lejön a már megfizetett lakbér. Arról azonban, hogy az ár mennyi lehet majd, egyetlen szó sem esik. Nem mindegy pedig, hogy a NET által fizetett összeget vagy valamilyen piaci értéket (ez ki, hogyan, mi alapján számolja ki?), illetve a bérleti díj meghatározásához használt, az eredeti hitelszerződésben szereplő értéket veszik-e alapul.
Az adósoknak (bérlőknek) igazán az lenne kedvező, ha az eszközkezelős ár lenne az irányadó. A NET ugyanis a bankoknak még a fővárosban, az agglomerációban vagy a megyei jogú városban levő ingatlanért is legfeljebb 9,4 millió forintot fizetett. Kisebb településen 6,45 millió, községben pedig 4,35 millió forint volt az ármaximum. Ennél persze akadtak csekélyebb összegre rúgó kifizetések is (a vételárat az eredeti hitelszerződésben megállapított forgalmi érték 29-47 százalékában szabták meg).
A jelenlegi szabály szerint az adós az adásvételi szerződés megkötését követő 6 hónap után, de legkésőbb a 72. hónap utolsó napjáig visszavásárolhatja az otthonát. Ebben az esetben a vételár az az összeg, amit az eszközkezelő fizetett az ingatlanért, jegybanki alapkamattal, az eszközkezelő által az ingatlanra költött értéknövelő beruházások értékével, valamint az eszközkezelő által a bérlő helyett megfizetett kötelezettség összegével növelve. Ez a passzus viszont most teljesen kikerül a szabályozásból.
Mindenkire rákényszerhetik a kivásárlást
Meglehetősen hiányosak tehát még az információink, de az már egyértelmű, hogy a NET igyekszik megszabadulni a teljes lakásállománytól. Valószínűnek tartjuk, hogy azok, akik egy összegben ki tudják vásárolni az ingatlant, elég jól járhatnak. Akik erre nem képesek, azoknak is eladják viszont a lakást.
A javaslat szerint az adásvételi szerződés megkötésének bármely okból meghiúsulása esetén a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlőnek e törvény erejénél fogva 2020. január 1-jén tulajdonjoga keletkezik. A vételárat a végrehajtási rendeletben meghatározandó időpontokban és több részletben fizeti meg.
Ha a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő nem veszi meg a lakást, és arról sem nyilatkozik, hogy kéri a lakásbérleti jogviszony fenntartását, akkor is maradhat az ingatlanban, de megemelik a bérleti díját. Hogy mennyire, azt szintén majd a végrehajtási rendelet határozza meg. A jogukkal a bérlők csak az egybehangzó vagy közös, teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatukkal élhetnek.
A nyilatkozó és maradó bérlőkre is cudarabb világ várhat. Részben egyáltalán nem biztos, hogy ők megússzák a lakbér emelését. A törvény alapján módosuló szerződés szerint nem létesíthető majd bérlőtársi jogviszony. Befogadni csak házastársat, élettársat vagy családi pótlékra jogosító gyereket lehet – a NET előzetes írásbeli hozzájárulásával. Kötelezhetik a bérlőt előre fizetésre alkalmas fogyasztásmérő felszerelésének kérelmezésére a közüzemi szolgáltatótól.
A „reszlit” és Ócsát is rásózzák az önkormányzatokra
A javaslat alapján a megüresedett lakóingatlanok hasznosításáról, értékesítéséről a nemzeti vagyonkezelő (MNV Zrt.) gondoskodik. Ezt a lakásvagyont első körben az egészségügynek (a minisztériumnak vagy az általa felügyelet költségvetési szervnek) ajánlják fel. A törvényjavaslat szerint ezeket az egészségügyben dolgozók kaphatják majd meg szolgálati lakásként. Amennyiben a tárca nem tart igényt egy ilyen lakásra, akkor azt az „állami vagyonról szóló törvény szerint versenyeztetés útján” értékesítik.
Amennyiben az árverés érvénytelen lesz, akkor a lakást a helyi önkormányzatnak adják át. Ugyanúgy, ahogy teszik az egész Ócsa-projekttel is. Itt előírják, hogy az önkormányzat a bérlő számára a NET által alkalmazottnál hátrányosabb feltételeket 2 évig nem határozhat meg. A megüresedett ingatlanokkal kapcsolatos eljárás részletes szabályait szintén egy későbbi végrehajtási rendeletben fektetik majd le.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: eszközkezelő, NET, bérlő, parlament, törvényjavaslat
Kapcsolódó anyagok
- 2020.05.27 - Vége az eszközkezelőnek, a bérlők a Nemzeti Vagyonkezelőhöz kerülnek
- 2019.09.16 - Több mint százezer lakáshiteles van bajban
- 2019.04.01 - Ismét nagy bajba kerülhetnek az eszközkezelősök
- 2018.12.22 - Így járnak az eszközkezelős lakásokban élők
- 2018.12.10 - Parlamenti csúcsüzem: mindenki dühönghet valamin
- 2018.11.29 - Fillérekért szerezhetők majd meg az eszközkezelős lakások?
- 2018.11.28 - Ennyit ér egy eszközkezelős lakás
- 2017.11.24 - Kiderült: ezért szabadul az eszközkezelő a lakásoktól
- 2017.11.20 - Bárki kaphatna eszközkezelős lakást?
- 2017.06.13 - Bővítés helyett szűkítik az eszközkezelőt
- 2017.05.22 - Családok tízezreinek sorsa a tét
- 2017.04.26 - Ez menthet meg több tízezer adóst
- 2017.01.27 - Így folyik az egyezkedés a bajba jutott adósokkal
- 2015.09.11 - Mutatjuk, kinek segíthet mostantól az Eszközkezelő
További kapcsolódó anyagok