Az elemzők szerint erősen fogy a türelem

Érik az angolos távozás az Unióból?

Fotó: Azénpénzem
2019. június 11. Megy a harc a brit miniszterelnöki székért. Az egyetlen, az új népszavazást támogató pályázó visszalépett, a legesélyesebb jelölt pedig gyakorlatilag zsarolni kezdte az Uniót. Az elemzők többsége kimondva kimondatlanul egyre reálisabbnak látja a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét.

Nem tudni, mit várnak az angolok egy új miniszterelnöktől, amikor a Brexit körülményei semmit nem változtak. Theresa Mayról sok mindent el lehet mondani, de azt nem hogy ne képviselte volna eltökélten a három évvel ezelőtti népszavazásnak az – általa egyébként a kampány során még ellenzett – eredményét, és ne próbálta volna minél kevesebb zökkenővel kivezetni Nagy-Britanniát az EU-ból. Bárki is lesz az utódja, folytatnia kell a szkanderozást a képviselőházzal és Brüsszellel, de – egyelőre legalábbis – igencsak kérdéses, hogy juthat-e többre, mint May.

A brüsszeli vezetők többször határozottan kijelentették, hogy a tárgyalások lezárultak, és nincs mód a tavaly decemberben két éves munkával kiizzadt megállapodás módosítására. A tíz lehetséges új miniszterelnök közül a legesélyesebb, Boris Johnson hétvégi pengeváltása Macron francia elnökkel, nem a kölcsönös jóindulatot vetíti előre egy esetleges újabb tárgyalási forduló esetére. És noha Macron a nagy hitelminősítők szerint túlzott, amikor azt üzente, hogy annak a 40 milliárd eurónak a visszatartása, amit Nagy-Britanniának ki kell fizetnie (ahogy ezt Johnson kilátásba helyezte), egyenértékű lenne az államcsőddel, nem valószínű, hogy a Brüsszel hagyná magát olyan egyszerűen megzsarolni.

Október 31-én mennek, és kész!


Márpedig Johnson azt is kijelentette (nem egyetlenként a tíz jelölt közül), hogy miniszterelnöksége esetén október 31-én akár megállapodás nélkül is kiviszi a szigetországot az EU-ból. Ami korántsem egyszerű, hiszen több parlamenti határozat is elvetette a megállapodás nélküli kilépést. Ám ahogy valószínűtlen, hogy Brüsszel hajlandó változtatni a feltételeken, egyelőre az sem látható, hogy miért fogadná el a képviselőház a már többször leszavazott megállapodást csak azért, mert immár nem May, hanem Johnson vagy akárki más kéri.

Philip Hammond pénzügyminiszter fel is hívta a lehetséges jelöltek figyelmét arra, hogy ne váljanak „Theresa May-2-vé, és miközben ő is kizárta a megállapodás nélküli Brexitet, arra is emlékeztetett, hogy Brüsszel ismételten figyelmeztetett, hogy nem óhajt tovább tárgyalni. Ezért óvta attól az ígérettől a politikusokat, hogy október 31-én mindenképp kiviszik az Egyesült Királyságot az unióból.

A konzervatívok pártjuk megsemmisülésétől is tarthatnak


Kitörési lehetőséget talán egy új összetételű képviselőház jelentene. Egy új általános választás azonban beláthatatlan következményekkel járna. Kérdés ezért, hogy bele mernek-e a konzervatívok vágni. Ezt a hibát ugyanis két éve May is elkövette, amikor helyzetének megerősítése helyett elvesztegette pártja képviselőházi többségét. Jeremy Hunt külügyminiszter – aki amúgy szintén egyike a miniszterelnöki posztra pályázóknak - fel is hívta a figyelmet arra, hogy ez a Konzervatív párt megsemmisülésével fenyeget; szavainak nem csak az ad súlyt, hogy a végül is kényszerűségből megtartott EP-választásokon a toryk arcpirító vereséget szenvedtek, de az is, hogy múlt héten Peterborough körzetben megatartott időközi választásokon a Labour és Nigel Farage Brexit pártja mögött a harmadik helyre szorultak.

A tory vezetők ugyan igyekszenek azzal csökkenteni a vereség jelentőségét, hogy egy korábban is munkáspárti, a népszavazáson pedig meglehetős többséggel a Brexit mellett szavazó körzetről van szó. Egyébként határozottan elhalványulni látszanak azok a hangok is, amelyek korábban egy új népszavazás mellett érveltek. Míg tavasszal még úgy tűnt, hogy ez talán visszafordíthatja a kilépési folyamatot, a Farage-féle új Brexit Párt előretörése minimum kétségessé teszi ezt a lehetőséget. Sam Gymah felsőoktatási és kutatási miniszter, az egyetlen pályázó, aki támogatta volna az új népszavazást, vissza is lépett, mondván, hogy nem volt elég idő a támogatás megteremtéséhez.

A brit gazdaság már szenved


Közben a brit statisztikai hivatal jelentése szerint áprilisban immár két hónapja csökken a brit gazdaság teljesítménye; ezen belül kiemelkedő az autóipar visszaesése, ami az amúgy másutt is érezhető csökkenés mellett a Brexit körüli bizonytalanságoknak is köszönhető. De a feldolgozóipar mutatói is fokozódó visszaesést jeleznek.

Nem látni tehát egyelőre, hogy milyen módon sikerülhet megmozdítani az eddigi patthelyzetet. Brüsszel elzárkózása és Hammond figyelmeztetése ellenére úgy tűnik, a lehetséges új miniszterelnökök többsége – köztük Boris Johnson, de például a hatalmas tárgyalási rutinjára hivatkozó Hunt is – arra számít, hogy sikeresebben tárgyalhat majd egy új megállapodásról.

Az elemzők többsége azonban kimondva kimondatlanul már inkább arra tesz, hogy az EU vezetőinek türelme fogy el, és nem járulnak hozzá egy újabb hosszabbításhoz, ami ebben a helyzetben a megállapodás nélküli Brexitet jelenti. A londoni képviselőház említett tilalmával pedig számoljanak el otthon a brit politikusok – ez már nem Brüsszel problémája.

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok