Szinte reménytelen a politikusok elleni fellépés?

Ennyire nem bízik a magyar a jogban

2016. október 11. Sokatmondó eredményre jutott a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a lakosságnak a jogba vetett bizalmával kapcsolatban. Mint a felmérésből kiderült: igazukat sokan legfeljebb a szomszéddal szemben látják érvényesíthetőnek. Az eredményekben szerintünk a devizaperes tapasztalatok is látszódhatnak.

Az MTA műhelyében készített elemzés arra keresett választ, hogy miként gondolkodnak az emberek perelési esélyeikről a mai Magyarországon a független bíróságon akkor, ha igazuk van. Azaz, amikor a jog elméletben az ő oldalukon áll. Képünkön látszik a meglehetősen lesújtó eredmény. A kutatás hét elképzelt pereskedési helyzetről kérdezte meg a lakossági véleményeket, és ezeken keresztül próbálta meg a jogalkalmazással kapcsolatos attitűdöket meghatározni. Lehetséges „ellenfél” volt a szomszéd, a munkahelye igazgatója, egy bank, a rendőrség, az adóhivatal, egy gazdag vállalkozó és egy politikus.

Mint az erről készített tanulmány szerzői leírták: egyetlen esettípus (a szomszéddal pereskedés) kivételével az átlag magyar állampolgár borúsan ítéli meg a bírósági eljárások esélyeit, és inkább azon az állásponton van, hogy úgyis veszíteni fog. Leginkább a politikusokkal szemben érzik kiszolgáltatva magukat. Az elemzésben – többek között – kitértek arra is, hogy a Budapesten élő és magasabb társadalmi státuszú emberek a bírósági perben kedvezőbben ítélik meg a helyzetüket, mint azok, akik vidéken laknak és jövedelmük és iskolázottságuk alacsonyabb. (A teljes írást itt nézheti meg.)

A történelmet hibáztatják

A hazai attitűdök – állították a szerzők – nem kizárólag a jelenkori társadalmi-jogi viszonyok termékei, azok társadalomtörténeti okokra is visszavezethetőek. (Sorolták például, hogy Magyarországon 1920. után egy autoriter, féldemokratikus berendezkedés alakult ki, mely csoportszintű jogfosztásokat valósított meg; 1949. és 1989. között pedig egy kemény, majd puhább, de mégis totalitárius politikai berendezkedés volt uralmon.) Azt azonban maguk is elismerték, hogy ezzel kiléptek a szigorúan vett szociológiai jellegű adatelemzés keretei közül. (Alighanem arról lehet szó, hogy ezt a lehangoló képet nem lehetett csak úgy „csupaszon” bemutatni.)

Mi azonban úgy véljük, az elmúlt évek történései nagyon is alkalmasak lehettek arra, hogy a jogbiztonságba vetett hitet megrendítsék. Például a devizahitelesek „megsegítése” során bőven láthattunk olyan jogi megoldásokat, amelyek az adósok (és családjuk) számára tulajdonképpen azt üzenték, nekik semmibe semmi beleszólásuk sem lehet. Az ócska kabarétréfák szintjét súrolta, ahogy a jegybank és a kormányzat igyekezett a formáljogi érvelés mögé bújni. Mostanra alighanem igen sokan jöhettek rá arra, hogy az egész történet mögött sokkal erőteljesebben állnak már a politikusok, mint a bankok.

A bíróság szerint a PBT-re is vonatkozik az Alaptörvény

A jogszabályokat folyamatosan változtatták, de a történetek a részleteikben is meglehetősen furcsán alakultak. Például a banki elszámolási értesítő tartalmát a jegybank határozta meg; elvárásként sok minden írtak elő, azt azonban nem, hogy a hitelező világosan írja le, mikor mekkora árfolyamrést alkalmazott, és mikor mekkora kamatemelést érvényesített. (Mint már írtuk: nehéz nem arra gondolni, hogy ez tudatosan lett így.) A jogalkotók előírták azt is, hogy az elszámolást a jegybank fennhatósága alá tartozó Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) előtt úgy lehet vitatni, hogy a beadványban konkrétan meg kell jelölni, milyen számítási hibát követett el a bank. Miközben a felügyeleti hatóság (MNB) maga hangsúlyozta, hogy a valós kalkulációt csak a hitelintézetek tudják elvégezni.

A Hitelsikerek.hu frissebb hírei között ismertette például azt az ítéletet, amit a Zalaegerszegi Járásbíróság hozott a PBT ellen, mert az elutasított és megszüntetett egy eljárást annak ellenére, hogy az ügyfél, számításokkal is vitatta az elszámolást. A bíróság indoklása szerint törvényi kötelezettség ugyan nem terheli a Békéltető Testületet a határozatának indoklására, ám Magyarország Alaptörvényének rendelkezései szerint a tisztességes eljáráshoz való jog biztosítása miatt az indoklás igenis kötelező. (A határozatot is letölthetővé tették itt.)

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: jog, bíróság, per, devizahitel, elszámolás, PBT