Történelmi csúcson a fedezettségi mutatók

Ennyi hitelt engedhetnének el a bankok

2017. május 29. A bajba került adósok tapasztalataink szerint kitartóan nyomozzák, hogy például a követeléskezelők mennyit fizetnek a hozzájuk került adósságért. A pénzintézetekkel folytatott tárgyalások során is sokszor kerül szóba, hogy nagyobb lehetne a hitelelengedés, hiszen a bank „már biztos pénzénél van”. A jegybanki adatok alapján megnéztünk, miként néznek ki ezek az arányok.

A bankok által kötelezően megkeresett, bajban levő egykori devizahiteleseknek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesítése szerint nem egészen hat százalékával sikerült megállapodni. Az MNB ajánlásában pontról-pontra végigvették, mit kell tenniük a pénzintézeteknek nem fizető adósaikkal (ezt itt részleteztük). A leírtakból (a teljes ajánlást itt nézheti meg) megfizethetőbb törlesztők, sőt hitelelengedés – ennek mértéke a korábban már megképzett céltartalékét is elérheti – is kikövetkeztethető.

Az egyezségkötések száma – olvasható a jegybank friss stabilitási jelentésében (ez teljes terjedelmében itt található) – egyelőre elmarad az MNB várakozásaitól: 2016. december végéig csak mintegy 3 800 ügyletnél sikerült egyezségkötésig eljutniuk a feleknek. Ezek közel fele irányult a hitelügylet átstrukturálására, mintegy 11 milliárd forint tartozásösszegben, vagyis ezek az ügyletek számítanak potenciálisan „gyógyultnak”. A jegybank is megállapította, hogy a hitelezők által felajánlott megoldások sokszor csak a lejárt tartozás átütemezését és nem az adósságszolgálat tartós könnyítését célozták. Magyarul: a bankok nem igazán hajlanak arra, hogy a követelt hitelösszegből engedjenek.

Nem érdemes azért vérszemet kapni

Az MNB jelentéséből pedig az is kiderült, erre mekkora terük lehetne a pénzintézeteknek. A 90 napon túl késedelmes háztartási hitelállomány értékvesztéssel való fedezettsége sohasem volt annyira magas, mint 2016 végén. Az adatok szerint már a kölcsön harmadával beérhetnék a bankok. Az összességében 67,5 százalékos fedezettségi mutató intézmények közötti szórása a jegybank szerint alacsony. A legkörültekintőbb bank már 18 százalékos fizetéssel pénzénél lenne, de akad olyan pénzintézet, amelynél ez az érték 44 százalék. Információink szerint egyébként nagyjából az utóbbi szint alatti az, amennyiért a követeléskezelők a nemfizető jelzáloghiteleket átveszik.

A 90 nap késedelemmel nem rendelkező nemteljesítő hiteleket is beleértve a teljes nemteljesítő állomány fedezettsége 60 százalékra rúgott 2016-ban.

Megértjük persze, hogy az adósok (különösen ezeknek a számoknak az ismeretében) legalább a hitel felének elengedését elvárnák, de a helyzet azért nem ennyire egyszerű. Ezek a számok is átlagok, amelyek mögött markánsan eltérő adósi élethelyzetek húzódnak meg. Magyarul: sokan akadnak, akiktől egyetlen fillér megtérüléssel sem lehet számolni.

Ez a „pénzüknél vannak” okfejtés is hibádzik némileg. Az értékvesztés ugyanis (amikor azt megképezték) veszteséget jelentett. Az MNB számára ez a bankszektor jelenlegi stabilitása szempontjából – meg is állapítják, hogy ez most remek – fontos. A jegybankot a már „lenyelt” veszteségek nem érdeklik, de a bankokat azért valószínűleg ez nem hagyja hidegen.

A legrosszabbul a végrehajtással járnak a hitelezők

Erre a már említett jelentésben utal az MNB is. Tavaly év végén mintegy 136 ezer adós volt, aki tartósan nem törlesztette lakáshitelét. Harmaduk – állapította meg a jegybank – erre nem is lenne képes. Ők azok, akik egyáltalán nem vagy csak a minimálbért meg nem haladó összegben rendelkeznek rendszeres jövedelemmel. Mint az MNB leszögezte: a nemteljesítő jelzáloghitel-adósok problémája szabályozói beavatkozás nélkül akár évekig is fennmaradhat.

A jelentésben kitértek a hitelezők által elért megtérülési mutatókra is. A bankok azzal jártak a legjobban, ha az adós önként értékesítette ingatlanát. Ezekben az esetekben az utolsó fedezeti értékhez viszonyítva 80-87 százalékos lett az eladási ár. Az MNB szerint az elmúlt két év ingatlanpiaci fellendülése pozitívan hatott a végrehajtási eljárások megtérülésére is: a korábbi évek 70-75 százalékos értékéről 87 százalékra emelkedett a tavalyi évben az értékesítési ár utolsó fedezetértékhez viszonyított aránya.

A Nemzeti Eszközkezelő ingatlanátvételi diszkontjainak folyamatos emelése enyhén rontott a hitelezők – fentiek alapján számított – megtérülésén, amely az 56-61 százalékos sávban mozog, a program kiszámíthatósága, viszonylag alacsony adminisztrációs költsége és gyors likvidációs teljesítménye azonban így is vonzó a bankok számára. Továbbra is jellemző, hogy az önkéntes értékesítés és a NET programban történő értékesítés során az eladási ár nagyobb része kerül a hitelezőkhöz, mint a végrehajtási eljárás során (rendre 89-97, 92-99 és 75-81 százalék).

Nézze meg karikatúránkat is

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: hitelelengedés, MNB, ajánlás, bankok, nem fizető adósok, végrehajtás, behajtó