Történelmi csúcson a fedezettségi mutatók
2017. május 29.
A bajba került adósok tapasztalataink szerint kitartóan nyomozzák, hogy például a követeléskezelők mennyit fizetnek a hozzájuk került adósságért. A pénzintézetekkel folytatott tárgyalások során is sokszor kerül szóba, hogy nagyobb lehetne a hitelelengedés, hiszen a bank „már biztos pénzénél van”. A jegybanki adatok alapján megnéztünk, miként néznek ki ezek az arányok.
A bankok által kötelezően megkeresett, bajban levő egykori devizahiteleseknek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesítése szerint nem egészen hat százalékával sikerült megállapodni. Az MNB ajánlásában pontról-pontra végigvették, mit kell tenniük a pénzintézeteknek nem fizető adósaikkal (ezt itt részleteztük). A leírtakból (a teljes ajánlást itt nézheti meg) megfizethetőbb törlesztők, sőt hitelelengedés – ennek mértéke a korábban már megképzett céltartalékét is elérheti – is kikövetkeztethető.
Az egyezségkötések száma – olvasható a jegybank friss stabilitási jelentésében (ez teljes terjedelmében itt található) – egyelőre elmarad az MNB várakozásaitól: 2016. december végéig csak mintegy 3 800 ügyletnél sikerült egyezségkötésig eljutniuk a feleknek. Ezek közel fele irányult a hitelügylet átstrukturálására, mintegy 11 milliárd forint tartozásösszegben, vagyis ezek az ügyletek számítanak potenciálisan „gyógyultnak”. A jegybank is megállapította, hogy a hitelezők által felajánlott megoldások sokszor csak a lejárt tartozás átütemezését és nem az adósságszolgálat tartós könnyítését célozták. Magyarul: a bankok nem igazán hajlanak arra, hogy a követelt hitelösszegből engedjenek.
Az MNB jelentéséből pedig az is kiderült, erre mekkora terük lehetne a pénzintézeteknek. A 90 napon túl késedelmes háztartási hitelállomány értékvesztéssel való fedezettsége sohasem volt annyira magas, mint 2016 végén. Az adatok szerint már a kölcsön harmadával beérhetnék a bankok. Az összességében 67,5 százalékos fedezettségi mutató intézmények közötti szórása a jegybank szerint alacsony. A legkörültekintőbb bank már 18 százalékos fizetéssel pénzénél lenne, de akad olyan pénzintézet, amelynél ez az érték 44 százalék. Információink szerint egyébként nagyjából az utóbbi szint alatti az, amennyiért a követeléskezelők a nemfizető jelzáloghiteleket átveszik.
Ez a „pénzüknél vannak” okfejtés is hibádzik némileg. Az értékvesztés ugyanis (amikor azt megképezték) veszteséget jelentett. Az MNB számára ez a bankszektor jelenlegi stabilitása szempontjából – meg is állapítják, hogy ez most remek – fontos. A jegybankot a már „lenyelt” veszteségek nem érdeklik, de a bankokat azért valószínűleg ez nem hagyja hidegen.
Erre a már említett jelentésben utal az MNB is. Tavaly év végén mintegy 136 ezer adós volt, aki tartósan nem törlesztette lakáshitelét. Harmaduk – állapította meg a jegybank – erre nem is lenne képes. Ők azok, akik egyáltalán nem vagy csak a minimálbért meg nem haladó összegben rendelkeznek rendszeres jövedelemmel. Mint az MNB leszögezte: a nemteljesítő jelzáloghitel-adósok problémája szabályozói beavatkozás nélkül akár évekig is fennmaradhat.
A jelentésben kitértek a hitelezők által elért megtérülési mutatókra is. A bankok azzal jártak a legjobban, ha az adós önként értékesítette ingatlanát. Ezekben az esetekben az utolsó fedezeti értékhez viszonyítva 80-87 százalékos lett az eladási ár. Az MNB szerint az elmúlt két év ingatlanpiaci fellendülése pozitívan hatott a végrehajtási eljárások megtérülésére is: a korábbi évek 70-75 százalékos értékéről 87 százalékra emelkedett a tavalyi évben az értékesítési ár utolsó fedezetértékhez viszonyított aránya.
A Nemzeti Eszközkezelő ingatlanátvételi diszkontjainak folyamatos emelése enyhén rontott a hitelezők – fentiek alapján számított – megtérülésén, amely az 56-61 százalékos sávban mozog, a program kiszámíthatósága, viszonylag alacsony adminisztrációs költsége és gyors likvidációs teljesítménye azonban így is vonzó a bankok számára. Továbbra is jellemző, hogy az önkéntes értékesítés és a NET programban történő értékesítés során az eladási ár nagyobb része kerül a hitelezőkhöz, mint a végrehajtási eljárás során (rendre 89-97, 92-99 és 75-81 százalék).
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: hitelelengedés, MNB, ajánlás, bankok, nem fizető adósok, végrehajtás, behajtó
Ennyi hitelt engedhetnének el a bankok
A bankok által kötelezően megkeresett, bajban levő egykori devizahiteleseknek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesítése szerint nem egészen hat százalékával sikerült megállapodni. Az MNB ajánlásában pontról-pontra végigvették, mit kell tenniük a pénzintézeteknek nem fizető adósaikkal (ezt itt részleteztük). A leírtakból (a teljes ajánlást itt nézheti meg) megfizethetőbb törlesztők, sőt hitelelengedés – ennek mértéke a korábban már megképzett céltartalékét is elérheti – is kikövetkeztethető.
Az egyezségkötések száma – olvasható a jegybank friss stabilitási jelentésében (ez teljes terjedelmében itt található) – egyelőre elmarad az MNB várakozásaitól: 2016. december végéig csak mintegy 3 800 ügyletnél sikerült egyezségkötésig eljutniuk a feleknek. Ezek közel fele irányult a hitelügylet átstrukturálására, mintegy 11 milliárd forint tartozásösszegben, vagyis ezek az ügyletek számítanak potenciálisan „gyógyultnak”. A jegybank is megállapította, hogy a hitelezők által felajánlott megoldások sokszor csak a lejárt tartozás átütemezését és nem az adósságszolgálat tartós könnyítését célozták. Magyarul: a bankok nem igazán hajlanak arra, hogy a követelt hitelösszegből engedjenek.
Nem érdemes azért vérszemet kapni
Az MNB jelentéséből pedig az is kiderült, erre mekkora terük lehetne a pénzintézeteknek. A 90 napon túl késedelmes háztartási hitelállomány értékvesztéssel való fedezettsége sohasem volt annyira magas, mint 2016 végén. Az adatok szerint már a kölcsön harmadával beérhetnék a bankok. Az összességében 67,5 százalékos fedezettségi mutató intézmények közötti szórása a jegybank szerint alacsony. A legkörültekintőbb bank már 18 százalékos fizetéssel pénzénél lenne, de akad olyan pénzintézet, amelynél ez az érték 44 százalék. Információink szerint egyébként nagyjából az utóbbi szint alatti az, amennyiért a követeléskezelők a nemfizető jelzáloghiteleket átveszik.
A 90 nap késedelemmel nem rendelkező nemteljesítő hiteleket is beleértve a teljes nemteljesítő állomány fedezettsége 60 százalékra rúgott 2016-ban.
Megértjük persze, hogy az adósok (különösen ezeknek a számoknak az ismeretében) legalább a hitel felének elengedését elvárnák, de a helyzet azért nem ennyire egyszerű. Ezek a számok is átlagok, amelyek mögött markánsan eltérő adósi élethelyzetek húzódnak meg. Magyarul: sokan akadnak, akiktől egyetlen fillér megtérüléssel sem lehet számolni.Ez a „pénzüknél vannak” okfejtés is hibádzik némileg. Az értékvesztés ugyanis (amikor azt megképezték) veszteséget jelentett. Az MNB számára ez a bankszektor jelenlegi stabilitása szempontjából – meg is állapítják, hogy ez most remek – fontos. A jegybankot a már „lenyelt” veszteségek nem érdeklik, de a bankokat azért valószínűleg ez nem hagyja hidegen.
A legrosszabbul a végrehajtással járnak a hitelezők
Erre a már említett jelentésben utal az MNB is. Tavaly év végén mintegy 136 ezer adós volt, aki tartósan nem törlesztette lakáshitelét. Harmaduk – állapította meg a jegybank – erre nem is lenne képes. Ők azok, akik egyáltalán nem vagy csak a minimálbért meg nem haladó összegben rendelkeznek rendszeres jövedelemmel. Mint az MNB leszögezte: a nemteljesítő jelzáloghitel-adósok problémája szabályozói beavatkozás nélkül akár évekig is fennmaradhat.
A jelentésben kitértek a hitelezők által elért megtérülési mutatókra is. A bankok azzal jártak a legjobban, ha az adós önként értékesítette ingatlanát. Ezekben az esetekben az utolsó fedezeti értékhez viszonyítva 80-87 százalékos lett az eladási ár. Az MNB szerint az elmúlt két év ingatlanpiaci fellendülése pozitívan hatott a végrehajtási eljárások megtérülésére is: a korábbi évek 70-75 százalékos értékéről 87 százalékra emelkedett a tavalyi évben az értékesítési ár utolsó fedezetértékhez viszonyított aránya.
A Nemzeti Eszközkezelő ingatlanátvételi diszkontjainak folyamatos emelése enyhén rontott a hitelezők – fentiek alapján számított – megtérülésén, amely az 56-61 százalékos sávban mozog, a program kiszámíthatósága, viszonylag alacsony adminisztrációs költsége és gyors likvidációs teljesítménye azonban így is vonzó a bankok számára. Továbbra is jellemző, hogy az önkéntes értékesítés és a NET programban történő értékesítés során az eladási ár nagyobb része kerül a hitelezőkhöz, mint a végrehajtási eljárás során (rendre 89-97, 92-99 és 75-81 százalék).
Nézze meg karikatúránkat is
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: hitelelengedés, MNB, ajánlás, bankok, nem fizető adósok, végrehajtás, behajtó
Kapcsolódó anyagok
- 2022.07.06 - Szeptembertől nem mondhatják csak úgy fel a hiteleket a bankok
- 2018.10.09 - Az aegonosok már az Intrum Hitelnek tartoznak
- 2018.06.11 - Meddig garázdálkodhatnak a behajtók?
- 2018.05.17 - Felpörögtek a lakásárverések
- 2018.04.12 - Valamivel kevesebb a feketelistás adós
- 2017.11.06 - Arathatnak a lakáshiénák?
- 2017.10.06 - Erre költenek milliárdokat a végrehajtók
- 2017.09.26 - Minden ötödik számlát fizetnek késve a magyarok
- 2017.06.20 - Nem hagyja magát a sárga csekk
- 2017.06.15 - MNB: profit van bőven, már jöhetne a verseny is a biztosítóknál
- 2017.06.09 - MNB: ne döntsék be a bankok a cégeket!
- 2017.05.24 - Végrehajtás után is számláz a bank
- 2017.04.19 - Hiába hivatkoztak az Alaptörvényre a végrehajtók
- 2017.04.12 - Ennyit ért a volt devizásoknak az MNB ajánlása
- 2017.03.30 - Sok lakás kelhet el még ár alatt
- 2017.03.27 - Intrum: mindenkivel megegyezésre törekszünk!
- 2017.03.14 - Itt az igazság a lakásárverésekről!
- 2016.07.08 - A nem fizető lakáshiteseket figyelmezteti az MNB
- 2016.03.12 - Ahogy az MNB szerint segíteni kell az adósokon
További kapcsolódó anyagok