A költségeket nálunk nem a költségvetés állja
2022. június 14.
Számos intézkedést hoztak az energiaár emelkedésének enyhítésére az országok, de a magyar intézkedések – derül ki egy tanulmányból – minden tekintetben egyedülállóak. És ezt egyáltalán nem pozitív értelemben emelik ki.
Az EU-tagállamok kormányai számos intézkedést hoztak az energiaárak emelkedésének enyhítésére. Az intézkedések három csoportba sorolhatók – állapítja meg friss tanulmányában a több mint 1600 vezető közgazdászt magába foglaló nemzetközi hálózatot működtető, független, nonprofit CEPR gazdaságpolitikai kutatóközpont szakpolitikai portálja (VoxEU-org). Grafikonon ábrázolták, a „palettáról” mihez nyúltak a különböző országok.
Az EU tagállamai a három támogatástípust különböző arányban alkalmazzák, és a költségvetést is a GDP különböző arányában terhelik meg. Az Európai Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése a magas energiaárak rövid távú gazdasági és társadalmi hatásainak mérséklését célzó új diszkrecionális intézkedések költségét a GDP 0,6 százalékára becsüli. Az eddig bejelentett intézkedések többségét az árpolitikai intézkedések teszik ki, túlnyomórészt a közvetett adók csökkentésének formájában. A hatás kevesebb mint egyharmada tulajdonítható jövedelempolitikának.
Az árpolitika közvetlenül a háztartások és cégek által fizetett végső energiaárat igyekszik befolyásolni. Idetartozik a közvetett adók (beleértve az energia jövedéki adóját) vagy az illetékek, a támogatások, az árképzésbe való közvetlen beavatkozások és a szociális tarifák csökkentése. Ennek végrehajtása a legegyszerűbb. Hátrány azonban, hogy ezzel a módszerrel csökkenti az energiaárak hatását a keresletre, így kevésbé ösztönöz az energiahatékonyság növelésére vagy az alternatív energiaforrásokra való átállásra.
A jövedelempolitikák a fogyasztóknak fizetett pénzbeli ellentételezés valamilyen formáját jelentik. Legyen a támogatás készpénzben vagy természetben (például energiautalvány). Megmarad az energiatakarékosságra ösztönzés, a támogatások könnyebben célozhatók. A végrehajtás azonban nehezebb lehet, például a rászorultság vizsgálata miatt. Előny viszont, hogy a támogatások könnyebben meg is szüntethetők, ha az energiaárak stabilizálódnak, így elkerülhető, hogy ezek a politikák túléljék céljukat.
Az egyéb intézkedések közé tartozik a cégek támogatása, különösen az energiaintenzív iparágaké, valamint a bevételnövelő intézkedések (ideértve különösen a váratlan nyereségre kivetett adókat).
Mint az a grafikonból is kiderül, Magyarország, Bulgária, Csehország és Ciprus élt kizárólag a piaci beavatkozás eszközével. Nem mindegy viszont, hogy ezt ki miként teszi. Bulgária állami támogatást nyújt az egyéni fogyasztók számára az üzemanyag, a gázolaj, a metán és a propán-bután, a fűtés és melegvíz kifizetéséhez, egy évre 20 százalékról 9 százalékra csökkentette a végfelhasználói vagy háztartási földgáz áfáját, valamint eltörölték a villamos energia, a földgáz és a metán jövedéki adóját.
Csehország és Ciprus azok közé tartozik, ahol a kedvezmények a GDP arányában viszonylag kis mértékben terhelik a költségvetést. Mindenesetre az előbbiben eltörölték az útadót és csökkentették az üzemanyagadót. Cipruson pedig, ahol eddig is az egyik legalacsonyabb volt a benzin jövedéki adója az EU-ban, szintén csökkentették a benzin és a gázolaj adóját, és meghosszabbították a villanyszámlák kedvezményes áfájának időszakát.
A magyarországi intézkedések minden tekintetben egyedülállóak. A mi kormányunk nem egyszerűen beavatkozott a piaci folyamatokba. Lépéseinek hatása a GDP-re vetített 1,2 százalékkal az EU-ban a legmagasabbak közé tartozna. A költségeket azonban nálunk nem a költségvetés állja, mint másutt. Noha némi segítséghez juthatnak kisvállalkozások, a benzinársapka bevezetésekor támogatás helyett éppenséggel a forgalmazókra terhelték az így keletkező veszteséget, vészhelyzetbe sodorva több száz hálózatfüggetlen benzinkutat. Az extraprofitnak elnevezett nyereségre kivetett adók pedig jellemzően nem a váratlan nyereséget elkönyvelőket sújtják, hanem – mint mi is megírtuk– jórészt ötletszerűen, vagy más szempontok szerint vetették ki őket.
Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: energia, adó, költségvetés, támogatás, rezsi, benzinár, elemzés, árstop, extraprofitadó
Energia: példátlan a világban, amit a magyar kormány művel
Fotó: Koszticsák Szilárd , MTI
Az EU-tagállamok kormányai számos intézkedést hoztak az energiaárak emelkedésének enyhítésére. Az intézkedések három csoportba sorolhatók – állapítja meg friss tanulmányában a több mint 1600 vezető közgazdászt magába foglaló nemzetközi hálózatot működtető, független, nonprofit CEPR gazdaságpolitikai kutatóközpont szakpolitikai portálja (VoxEU-org). Grafikonon ábrázolták, a „palettáról” mihez nyúltak a különböző országok.
Az EU tagállamai a három támogatástípust különböző arányban alkalmazzák, és a költségvetést is a GDP különböző arányában terhelik meg. Az Európai Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése a magas energiaárak rövid távú gazdasági és társadalmi hatásainak mérséklését célzó új diszkrecionális intézkedések költségét a GDP 0,6 százalékára becsüli. Az eddig bejelentett intézkedések többségét az árpolitikai intézkedések teszik ki, túlnyomórészt a közvetett adók csökkentésének formájában. A hatás kevesebb mint egyharmada tulajdonítható jövedelempolitikának.
A különböző intézkedések előnye és hátránya
Az árpolitika közvetlenül a háztartások és cégek által fizetett végső energiaárat igyekszik befolyásolni. Idetartozik a közvetett adók (beleértve az energia jövedéki adóját) vagy az illetékek, a támogatások, az árképzésbe való közvetlen beavatkozások és a szociális tarifák csökkentése. Ennek végrehajtása a legegyszerűbb. Hátrány azonban, hogy ezzel a módszerrel csökkenti az energiaárak hatását a keresletre, így kevésbé ösztönöz az energiahatékonyság növelésére vagy az alternatív energiaforrásokra való átállásra.
A jövedelempolitikák a fogyasztóknak fizetett pénzbeli ellentételezés valamilyen formáját jelentik. Legyen a támogatás készpénzben vagy természetben (például energiautalvány). Megmarad az energiatakarékosságra ösztönzés, a támogatások könnyebben célozhatók. A végrehajtás azonban nehezebb lehet, például a rászorultság vizsgálata miatt. Előny viszont, hogy a támogatások könnyebben meg is szüntethetők, ha az energiaárak stabilizálódnak, így elkerülhető, hogy ezek a politikák túléljék céljukat.
Az egyéb intézkedések közé tartozik a cégek támogatása, különösen az energiaintenzív iparágaké, valamint a bevételnövelő intézkedések (ideértve különösen a váratlan nyereségre kivetett adókat).
Nálunk különleges módi dívik
Mint az a grafikonból is kiderül, Magyarország, Bulgária, Csehország és Ciprus élt kizárólag a piaci beavatkozás eszközével. Nem mindegy viszont, hogy ezt ki miként teszi. Bulgária állami támogatást nyújt az egyéni fogyasztók számára az üzemanyag, a gázolaj, a metán és a propán-bután, a fűtés és melegvíz kifizetéséhez, egy évre 20 százalékról 9 százalékra csökkentette a végfelhasználói vagy háztartási földgáz áfáját, valamint eltörölték a villamos energia, a földgáz és a metán jövedéki adóját.
Csehország és Ciprus azok közé tartozik, ahol a kedvezmények a GDP arányában viszonylag kis mértékben terhelik a költségvetést. Mindenesetre az előbbiben eltörölték az útadót és csökkentették az üzemanyagadót. Cipruson pedig, ahol eddig is az egyik legalacsonyabb volt a benzin jövedéki adója az EU-ban, szintén csökkentették a benzin és a gázolaj adóját, és meghosszabbították a villanyszámlák kedvezményes áfájának időszakát.
A magyarországi intézkedések minden tekintetben egyedülállóak. A mi kormányunk nem egyszerűen beavatkozott a piaci folyamatokba. Lépéseinek hatása a GDP-re vetített 1,2 százalékkal az EU-ban a legmagasabbak közé tartozna. A költségeket azonban nálunk nem a költségvetés állja, mint másutt. Noha némi segítséghez juthatnak kisvállalkozások, a benzinársapka bevezetésekor támogatás helyett éppenséggel a forgalmazókra terhelték az így keletkező veszteséget, vészhelyzetbe sodorva több száz hálózatfüggetlen benzinkutat. Az extraprofitnak elnevezett nyereségre kivetett adók pedig jellemzően nem a váratlan nyereséget elkönyvelőket sújtják, hanem – mint mi is megírtuk– jórészt ötletszerűen, vagy más szempontok szerint vetették ki őket.
Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: energia, adó, költségvetés, támogatás, rezsi, benzinár, elemzés, árstop, extraprofitadó
Kapcsolódó anyagok
- 2022.10.05 - Így foszt ki minket a kormány az inflációval
- 2022.08.24 - Nesze neked, energiahatékonyság!
- 2022.08.17 - Még nem tudni, lesz-e tankolási káosz
- 2022.08.12 - Nem lehet majd tankolni a független benzinkutaknál
- 2022.08.08 - 300 milliós bírságot kapott a Ryanair az adó áthárítása miatt
- 2022.08.02 - Augusztus 15-ig meghosszabbították a mérőállás diktálási lehetőséget
- 2022.07.28 - Több benzinkút rolóját is lehúzza hétfőtől a Shell
- 2022.07.28 - Már diktálhatjuk az áram és a gáz díjemelés előtti mérőállását
- 2022.07.26 - Őrülten keresi a lakosság az alternatív fűtési lehetőségeket
- 2022.07.18 - Hitelbedőlési hullámot hozhat a rezsidíjak brutális emelése
- 2022.07.16 - Elképesztő, mi derült ki a rezsiemelésről a friss közlönyből
- 2022.07.14 - Az év végére beüt a recesszió Magyarországon
- 2022.07.13 - Túl sok energiát használ? Sokszorosára nő az ára
- 2022.06.23 - Trükközhet a katával a kormány
- 2022.06.22 - Lerántották a leplet a magyar és a román keresetekről
- 2022.06.16 - Minden árstop marad, de nem ugyanaddig
- 2022.06.16 - Sok dolgozót rúghatnak ki a kormányhivatalokból
- 2022.06.14 - Határozott fellépést ígér az MNB az adóáthárítás miatt
- 2022.06.14 - Ennyivel löki meg az inflációt az extraprofitadó
- 2022.06.12 - A K&H augusztustól áthárítja az adóemelést
- 2022.06.10 - Mindenkit durván megadóztathatnak
- 2022.06.08 - Kiderítették, mekkora kamu az extraprofitadó
- 2022.06.05 - A gyógyszerek tb-támogatását is megadóztatják
- 2022.06.03 - A kormány elintézte, hogy ne kapjunk magasabb betéti kamatot
- 2022.05.26 - A bankok és a Mol fizetik a legtöbbet az új adóból
További kapcsolódó anyagok