Emelkedhet az olaj ára a támadások hatására

Tanker
Fotó: clipart.com

2024. március 19. Lassan, de biztosan erősödött az olaj árfolyama az elmúlt időszakban. Mi mozgatja a befektetőket, és meddig emelkedhet még a nyersanyag ára idén?

A 2024-es év eddig jól sikerült az olaj emelkedésére játszó befektetőknek, hiszen lassan, de egész biztosan haladt a nyersanyag ára felfelé. Az év eleji 78 dolláros árfolyamról mostanra 10 százalékkal magasabban vagyunk, hiszen hétfőn alig valamivel 86 dollár alatt jegyezték a Brent minőségű olaj hordóját (a különböző minőségű nyersolajokról és árazásukról korábban itt írtunk).

A Brent minőségű nyersolajra vonatkozó határidős ügyletek árfolyama az elmúlt 12 hónapban

Forrás: investing.com

Mint az ábrán is láthatjuk, 2024-ben az irány eléggé egyértelmű volt mostanáig, és abból kiindulva, hogy 2023 őszén hol voltak az árak, még bőven lehet erő a mostani emelkedésben. A tavaly szeptember végi 95 dolláros árfolyam ugyanis egyáltalán nem tűnik elérhetetlennek a grafikon alapján.

Az idei emelkedés okai közt előkelő helyen szerepelnek a politikai és katonai feszültségek. Egyrészt - ahogyan erről korábban beszámoltunk - a Jemenben harcoló húszi felkelők támadásai nem szűnnek, és folyamatos gondot okoznak a Vörös-tengeren áthaladni kívánó tankerhajók számára. Ezzel komoly logisztikai kihívást okoznak a világ szállítmányozói számára, és különösen érzékenyen érintik a nyersolajszállító hajókat, amelyek alkalmanként óriási kerülővel tudják csak elérni célállomásaikat. Ez a nyilvánvaló időbeli veszteség mellett értelemszerűen pénzt és extra költséget jelent, amit végül a vásárlóval fizettetnek meg, így ez az egyik indoka a folyamatos lassú drágulásnak.

Drónok harca

Az emelkedés másik geopolitikai – katonai indoka az, hogy az elmúlt időszakban Ukrajna elkezdte szisztematikusan rombolni az orosz olajfinomítói kapacitásokat. Az elmúlt hónapban megszaporodtak a támadások, amikor is a frontvonaltól több száz kilométerre levő olajfinomítókba és tározókba csapódtak a pilóta nélküli repülőeszközök. A harcmodor sikerére jellemző, hogy beszámolók szerint március 12-én és 13-án a teljes orosz finomítói kapacitás 12 százalékát érték támadások – ez a mérték még egy olyan jelentős olajipari hatalomnak is érezhető kiesést okozhat, mint Oroszország.

Az áremelkedés egyik indoka tehát az, hogy a kereskedők a nyersolaj piacán a kínált mennyiség csökkenésétől illetve a költségek emelkedésétől tartanak. Mindezek figyelembevételével múlt hét kedden az Egyesült Államok energiaügyi ügynöksége, az Energy Information Administration módosította előrejelzését, és megemelve korábbi jóslatát, immáron 87 dolláros árat tartva elképzelhetőnek az év végén. Mindezek eredményeképpen a Morgan Stanley befolyásos elemzői szerint a Brent árfolyama várhatóan az idei harmadik negyedévben eléri a hordónkénti 90 dolláros határt.

Elmondható, hogy jelenleg minden az olajat támogatja, hiszen még a kínai gazdaságról is jelentek meg a közelmúltban biztató hírek, amelyek alapján egyesek (talán elhamarkodottan) abban bíznak, hogy végre magára talál az ázsiai nagyhatalom, és a gazdasági növekedés visszatértével az olaj iránti kereslete is újra a korábban megszokott szintekre ugrik vissza. Bár ez talán még korai következtetés lenne, de az mindenesetre tény, hogy óvatos optimizmus lengi most körül a piacot. A Bloomberg felmérése szerint az iparági elemzők többsége szerint mindenképpen meghaladja majd a 80 dollárt az év végi árfolyam. Hosszú távon ráadásul legtöbben arra számítanak, hogy az olaj iránti globális kereslet nem fog 2030 előtt tetőzni – azaz lassabb lesz az energiaátmenet a korábban vártnál, és tovább lesz magas szinten a kereslet az elsődleges energiahordozó iránt.

Egy ilyen cikk végén fontos hangsúlyoznunk, hogy a jövőt előre jelezni inkább művészet, semmit tudomány. Ritkán szoktak az elemzők egyetérteni egy-egy piac jövőbeli alakulását illetően, és ez az olajnál sincsen másképp. A felhasználókat képviselő IEA International Energy Agency mellett természetesen az OPEC jóslatait illik figyelembe venni, hiszen ők a termelők érdekeit tartják szem előtt. Nagyon érdekes összevetést készített a Reuters ezekkel a párhuzamos előrejelzésekkel kapcsolatban: az elmúlt 16 évben az OPEC 8-szor felülbecsülte a tényleges árakat, és 8-szor kevesebbet jósolt, mint ami a valóságban végül lett, míg az IEA 9-szer becsülte alul az árakat és 7-szer jelzett előre magasabbat a ténylegesnél. Bár maguk az eltérések meglehetősen kicsik, de eléggé véletlenszerűnek tűnnek. Az is elég érdekes elem, hogy a két szervezet általában egy adott évben ugyanabba az irányba téved (azaz mindketten felülbecsülik vagy alulbecsülik a várható árfolyamot). Meghagyjuk az olvasónak, hogy levonja egyedül a tanulságot arra nézve, hogy mennyire lehet és kell a jövőt illető előrejelzéseket komoly tényként kezelni...