A törlesztéssel sohasem késettek, kedvezményt sem kapottak az elsők

Elszámoltatás: aggódhatnak a nemfizetők

Erre menjen, kérem!
Fotó: Latzer Anna
2014. november 5. A jegybank bejelentette: elkészült az elszámoltatásról szóló rendelet. Valójában azonban ez még csak az első, a rendben fizető adósokra vonatkozó szabályokat tartalmazza. Amíg pedig a további három rendelkezés nem készül el – derül ki a tájékoztatóból – az érintettek ne is kérdezzenek senkit. Egyre világosabb, hogy a hátralékos adósok rosszabbul járhatnak majd.

Az elszámoltatásról szóló törvény (erről korábban részletesen írtunk) számos kérdést rendezett, de a jogszabályban is lefektették: a gyakorlati alkalmazásról jegybanki rendelet szól majd. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményben tudatta, hogy már elfogadták az elszámolás alapmódszertanának szabályait. Az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés miatt visszajáró összeget eszerint (ahogy az MNB már a korábban közzétett iránymutatásában megfelelően) tőketörlesztésként kell elszámolni. Számíthatunk azonban arra, hogy ez a hátralékos adósoknál másképp lesz.
 
A jegybank is hangsúlyozza, hogy az alapmódszertant szabályozó rendelet az MNB elszámolással kapcsolatos rendeletalkotási tevékenységének csupán első állomását jelenti. Ez kizárólag azoknak a szerződéseknek az elszámolására terjed ki, amelyek esetében az adós egyszer sem esett késedelembe, illetve nem részesült semmilyen kedvezményben. (Ez azt jelentheti, hogy az árfolyamgátasok sem lesznek most még sokkal okosabbak, hiszen ők is az „engedményes” kategóriába tartoznak.)

A jól fizető adósok esetében az elszámolást a bankok három különböző módszertan közül választva tehetik meg. Ezeket a jegybank egyeztette a hitelintézetekkel is. Mielőtt valaki felhördülne: ez – legalábbis az MNB ígérete szerint – nem jelenti azt, hogy bárki rosszabbul járhatna. A jegybank úgy gondolja, hogy a módszertanok közötti választási lehetőség megteremtésével a belső elszámolási rendszereik sajátosságait figyelembe véve a lehető leggyorsabb, leghatékonyabb módon végezhetők el az elszámolások. (Piaci hírek szerint a már idézett iránymutatásban szereplő képlettel a bankok egyszerűen képtelenek lettek volna dolgozni.)

Már készülhetnek a nagyüzemre a végrehajtók?


A kedvezményekkel, illetve késedelemmel érintett szerződésekre vonatkozó elszámolási módszertan – ami november második felében várható – már csak egyetlen szisztémát tartalmaz majd. Külön rendelet várható ugyanekkor a végelszámolás vagy felszámolás alatt álló pénzügyi intézmények elszámolási módszertanáról. Utolsóként pedig a fogyasztók tájékoztatását rögzítő előírások rögzítése várható. Mivel a pénzügyi intézmények is csak ezt követően tudnak bővebb tájékoztatást adni – hangsúlyozta a jegybank –, „az elszámolással összefüggésben a negyedik MNB rendelet megjelenéséig a fogyasztóknak nincs teendőjük”. (Magyarul: nyugi!)

A Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) a most frissen közzétett adatok szerint az idén szeptember végén közel 1,9 millió olyan szerződést tartottak nyilván, amelyet az adós már több mint három hónapja nem törlesztett, a hátralék pedig meghaladja a minimálbér összegét.  Ez az adat 2013 végén még nem egészen 1,7 millió, 2012-ben pedig 1,5 millió darab volt. A bajba jutott adósok száma ennél sokkal kevesebb lehet, hiszen a tapasztalat szerint a hitelfelvevők több szerződéssel rendelkeznek. Kérdés persze, hogy az érintettek közül mekkora azoknak az aránya, akik, ha végképp szakad, nagy nehezen valahogy rendezni tudják helyzetüket.
A bajban levő adósok érzékelhetően egyre idegesebbek. Úgy tűnik, erre van is okuk. Az elszámoltatásról szóló jogszabályban is szerepel ugyanis, hogy a követeléskezelőknél levő ügyek esetében a jóváírást elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a tőketartozásra kell elszámolni. Az sem mellékes, hogy amint megérkezik a banki elszámolási értesítő, a kényszerintézkedési óra újra ketyegni kezd.

A Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara (MBVK) elnöke, Császti Ferenc a Privátbankár.hu-nak adott interjúban elmondta: nagyjából 200 ezer ügyben állt meg a végrehajtás folyamata, de ezek közül tízezer függ össze devizahitellel. Ennek oka szerinte az, hogy amíg egy deviza alapú lakáshitelt felmondanak, s az a végrehajtási szakaszba kerül, általában 18-60 hónap telik el. A folyamatot pedig a törvénnyel (az elszámolás időpontjáig) megakasztották. Ebből úgy tűnik, hogy a devizások végrehajtásai meg is lódulhatnak jövőre.

Attól tartunk, hogy akkor következhet a meglepetés. A korábban bizakodó adósok számára, de esetleg a társadalomnak is. Nem zárható ki ugyanis, hogy a kormányzat által kalkuláltnál többen kerülnek majd egészen lehetetlen helyzetbe. Az MBVK elnöke azonban saját tapasztalataira alapozva mintha másképp látná ezt a kérdést. Az árverés kitűzése után ugyanis szerinte az addig nyugodt adósok azonnal megpróbálják a tartozást rendezni vagy egyezségre jutni a hitelezővel. Tíz árverésre kijelölt lakásból egyet adnak el sikeresen, a fennmaradó kilenc „jelentős részében történik valamilyen előrelépés a tartozás kiegyenlítésére, és az árverést törölni kell”.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok