Tízmillió feletti visszatérítések is akadtak

Elszámolás: itt az igazság pillanata

2015. november 11. Begyűjtötte az összes információt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), így szinte minden kiderült arról, mit hozott az adósoknak a tavaszi nagy devizahiteles elszámoltatás és a forintosítás. A lakáshitelesek fejenként átlagosan közel 720 ezer forintot kaptak vissza. A valóban impozáns képet azért néhány dolog árnyalja.

A jegybank 150 pénzügyi intézménytől kért be részletes adatokat arról, mit is eredményezett a devizaalapú hitelek tavaszi elszámoltatása és az ezt követő forintosítás. Az MNB által közzétett számok így nem modellszámításon vagy becslésen alapulnak, hanem a tényeket mutatják. A felszínen a számok még jobbak is annál, amivel korábban a bankszövetség dicsekedett. Az általuk közöl 82 százalékkal szemben ugyanis a jegybanki statisztika szerint az egykori devizahitelesek 85 százalékának csökkent jelentősen a havi törlesztője.

Azt, hogy ez átlagosan milyen mértékű változást jelent a különböző hitelfajták és devizanemek alapján, külön táblázatban foglaltuk össze. Rendkívül fontos azonban, hogy mindez az élő (nem felmondott, nem követeléskezelőhöz került és persze nem lezárt) szerződésekre vonatkozik. Amennyiben a teljes állományt nézzük, akkor a 85 százalék 28 százalékra olvad (ez még az általunk előzetesen kalkuláltnál is rosszabb adat). Finomítani azonban még ezután is lehet, sőt szerintünk a korrekt kép érdekében kell is. Pro és kontra is.

Így hatott az elszámolás és a forintosítás a törlesztőre
Devizanem	Lakáshitel	Jelzálog*	Személyi	Autóhitel
Svájci frank	-25%	-16%	0	-27%
Euró	-24%	-17%	-9%	-22%
Japán jen	-6%	-10%	–	–
*szabad felhasználású Forrás: MNB

Az elszámolás eredményeképpen 66 ezer szerződés szűnt meg (a visszatérítés akkora vagy nagyobb volt, mint a fennálló tartozás). A devizaalapon eladósodottak közül 131,7 ezernek már felmondták a szerződését 230,3 ezernél több ügy pedig követeléskezelőnél landolt. Utóbbi hiteleseknek a követeléskezelőtől kell(ett) kérniük az elszámolást. Ez az eljárás még nem fejeződött be, de a tapasztalatok szerint – tudta meg az Azénpénzem.hu – az adósok az indokoltnál és a vártnál is lanyhább érdeklődést mutatnak. Éppen ellentétesen viselkednek, mint a végtörlesztők, akiknek majdnem kétharmada (103 ezren) beadta az elszámolás iránti igényét (esélyeikről korábban itt írtunk).

Ha a szerződések közül kiszűrjük a rendezetten megszűnteket, és figyelembe vesszük az árfolyamgátasokat (róluk részleteket lásd lejjebb), akkor az jön ki, hogy az adósok jóval kevesebb, mint felének – 40 százaléknak, ami már megfelel előzetes becslésünknek – mérséklődött a havi terhe. Ennek a mérséklődésnek a mértékét sem árt kicsit közelebbről megnézni. A jegybanki adatokból azt is kiszámolhattuk, hogy több mint nyolcadával (12,5 százalékkal) az adósok nem egészen nyolcadának csökkent a törlesztője. Így már ugye érthetőbb, hogy nagyon sokan miért voltak elégedetlenek.

A lakáshitelesek fejenként átlagosan közel 720 ezer forintot kaptak vissza. Információink szerint akadt tízmillió forint feletti visszatérítés is, amit érdeklődésünkre a jegybanki szakemberek nem erősítettek meg, de nem is cáfoltak. A nem jelzáloghitelesek fejenként átlagosan 201 ezer forinttal kerültek a korábbinál jobb pozícióba. A korábban megszűnt és az elszámolással megszűnt szerződésekre átlagosan 177 ezer forintot fizettek vissza a bankok.

Minek is örüljenek az árfolyamgátasok?

Az is kiderült, hogy míg a bankoknál átlagosan 430 ezer, a pénzügyi vállalkozásoknál (tipikusan lízingcégek) 306 ezer volt fejenként a tisztességtelenül felszámított összeg. Nem árt ugyanis hangsúlyozni – mint tette azt az MNB is –, hogy aki most sok pénzt kapott vissza, az nem „szerencsés”. Őt verte leginkább át a futamidő alatt a hitelezője.

Külön kategóriát jelentenek az árfolyamgátasok. Ők az MNB számvetésében egyértelműen a nem növekvő (változatlan, sőt csökkenő) törlesztős kategóriában szerepelnek. Ez pedig csak a felszín. A törvény szerint a gyűjtőszámlások törlesztője a forintosítás után nem emelkedhet, de – mint arról korábban részletesen írtunk – a kidolgozott szisztéma alapján ez önmagában hordozza a tőketartozás növekedését. Valójában a korábbinál mintegy 40 százalékkal magasabb havi terhet kellene vállalniuk ahhoz, hogy hitelhátralékuk ne ugorjon meg (ez a 180 forintos fixált árfolyam és a forintosításhoz előírt piaci árfolyam különbségéből adódik).

Az árfolyamgátasokat sújtja az egész konstrukció kivezetése is. Az MNB elégedetten hangsúlyozta: a gyűjtőszámlahitel szerződések száma 92 százalékkal, a számlákon levő tartozás 90 százalékkal csökkent. Ennek – írtuk meg korábban – az adósok helyett az állam és a bankok örülhetnek. A gyűjtőhitel kamata ugyanis a háromhavi pénzpiac kamatnak megfelelő (ami most 1,35 százalék), a „normál”, immáron fair hitelhez pedig a bankok akár még 4,5-6,5 százalékos felárat is felszámíthatnak. Könnyű belátni, hogy így az a 13 ezer adós jár jól, akiknek megmaradt a gyűjtőszámlájuk.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: devizahitelesek, elszámolás, elszámoltatás, statisztika, MNB, pénzvisszatérítés, jóváírás