Negyvenszeres eltérés is látszik

Elszámolás: előnytelen volt az adósoknak a jegybanki képlet?

Fotó: Latzer Anna

2016. szeptember 28. Meghökkentő döntéseket hozott a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT). Több határozatban is leszögezték: az MNB által az elszámolásra „javasolt" képlet és árfolyam nem kötelezés. Ennek jelentőségét az adja, hogy anélkül a bankok többet térítettek volna vissza devizás ügyfelüknek.

A legfrissebb, tulajdonképpen már véglegesnek tekinthető adatok szerint – mint arról korábban részletesen írtunk – a PBT előtt az egykori devizahitelesek mindössze 3 százalékának sikerült valamilyen eredménnyel vitatni az elszámolást. Magát az elszámolást viszont még 120 esetben (a lezárt ügyek 0,7 százaléka) sem sikerült megváltoztatni. Úgy tűnik azonban, hogy még ezek mögött a számok mögött is elég meghökkentő eljárások is lehetnek.

A PBT ugyanis két olyan határozatot is hozott, amelyek az adósok számára kedvezőek voltak, de indoklásuk legalábbis furcsállható. Mindkét ügyben svájci frank alapú autóhitelhez devizában felszámított biztosítási díjról volt szó. A devizás casco az idén nyáron is újra terítékre került a Magyar Nemzeti Bank (MNB) utóvizsgálat alapján büntetett. Korábban csak azon csodálkoztunk, hogy miért nem sikerült gyorsabban „kigyomlálni” ezt a piacról. Most a PBT újabb meglepetést okozott.

Az indoklásban ugyanis leírták, hogy „az MNB által az elszámolásra javasolt képlet és árfolyam használatát javasló levél nem minősül sem a jogszabály szerinti felügyeleti szabályozó eszköznek, ajánlásnak, sem egyedi hatósági határozatnak, ezért az abban megfogalmazott elvárás kötelező jogi erővel nem bír”. Ennek jelentőségét az adja, hogy anélkül a bankok – mint ez a határozatokból szintén kiderült – többet térítettek volna vissza devizás ügyfelüknek. A PBT hangsúlyozta, hogy a jegybank csak a visszatérítés végrehajtásának elősegítését célozta meg, ami „azonban – a kötelező jelleg hiányában – nem jelenti azt, hogy attól a Pénzügyi Szolgáltató ne térhetne el az egyedi ügyekben a fogyasztók javára”.

Jámbor óhaj helyett inkább kötelezés

A mellékelt táblázatban foglaltuk össze azokat a számokat, amelyek meglehetősen elgondolkodtatónak tűnnek. Eszerint ugyanis az MNB képlete alapján kiszámolt visszatérítés az egyik esetben a huszada még annak is, amit a PBT a pénzintézetnek előírt. Utóbbi egyébként a bank által eredetileg számított összeg fele. A másik ügyben „mindössze” közel ötödére olvadt a pénz. Az összegek persze nem annyira nagyok (bár az érintettek nyilván nem szívesen mondtak le róluk), de ezt a táblázatban szereplő havi biztosítási díj nagyságához érdemes mérni.

Elszámolási összegek (forint)
MNB-képlet szerint	Saját/banki számítás	PBT által megítélt	Havi biztosítási díj
4 531	188 869	92 884	6 888
23 791	157 819	104 814	8 030
Forrás: PBT-ajánlások

Arról pedig, hogy az MNB-képlet mennyire csupán „javaslat” volt, az elszámolás során nem egyszer esett szó. A jegybank például tudatta, hogy számos banknál az elszámolás felkészülési folyamatát is szigorúan ellenőrizte. A legnagyobb ügyfélkörű bankoknál előzetesen megvizsgálták, hogy az elszámolás elvégzéséhez szükséges számítási alapelvek és számítási metódus megfelelnek-e a jogszabályoknak. Mint megállapították: „a vizsgált esetekben a bankok megfelelően ültették át az elszámolási képletet”.

Az a bizonyos képlet így jámbor óhajnál azért jóval többnek tűnt. Nem meglepő módon a pénzügyi szolgáltató mindkét esetben meg is támadta a PBT döntését.

A devizahiteles elszámoltatás jegybanki mérlegéről itt olvashat

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: elszámolás, elszámoltatás, visszatérítés, MNB, PBT