Negyvenszeres eltérés is látszik
2016. szeptember 28.
Meghökkentő döntéseket hozott a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT). Több határozatban is leszögezték: az MNB által az elszámolásra „javasolt" képlet és árfolyam nem kötelezés. Ennek jelentőségét az adja, hogy anélkül a bankok többet térítettek volna vissza devizás ügyfelüknek.
A legfrissebb, tulajdonképpen már véglegesnek tekinthető adatok szerint – mint arról korábban részletesen írtunk – a PBT előtt az egykori devizahitelesek mindössze 3 százalékának sikerült valamilyen eredménnyel vitatni az elszámolást. Magát az elszámolást viszont még 120 esetben (a lezárt ügyek 0,7 százaléka) sem sikerült megváltoztatni. Úgy tűnik azonban, hogy még ezek mögött a számok mögött is elég meghökkentő eljárások is lehetnek.
A PBT ugyanis két olyan határozatot is hozott, amelyek az adósok számára kedvezőek voltak, de indoklásuk legalábbis furcsállható. Mindkét ügyben svájci frank alapú autóhitelhez devizában felszámított biztosítási díjról volt szó. A devizás casco az idén nyáron is újra terítékre került a Magyar Nemzeti Bank (MNB) utóvizsgálat alapján büntetett. Korábban csak azon csodálkoztunk, hogy miért nem sikerült gyorsabban „kigyomlálni” ezt a piacról. Most a PBT újabb meglepetést okozott.
Az indoklásban ugyanis leírták, hogy „az MNB által az elszámolásra javasolt képlet és árfolyam használatát javasló levél nem minősül sem a jogszabály szerinti felügyeleti szabályozó eszköznek, ajánlásnak, sem egyedi hatósági határozatnak, ezért az abban megfogalmazott elvárás kötelező jogi erővel nem bír”. Ennek jelentőségét az adja, hogy anélkül a bankok – mint ez a határozatokból szintén kiderült – többet térítettek volna vissza devizás ügyfelüknek. A PBT hangsúlyozta, hogy a jegybank csak a visszatérítés végrehajtásának elősegítését célozta meg, ami „azonban – a kötelező jelleg hiányában – nem jelenti azt, hogy attól a Pénzügyi Szolgáltató ne térhetne el az egyedi ügyekben a fogyasztók javára”.
A mellékelt táblázatban foglaltuk össze azokat a számokat, amelyek meglehetősen elgondolkodtatónak tűnnek. Eszerint ugyanis az MNB képlete alapján kiszámolt visszatérítés az egyik esetben a huszada még annak is, amit a PBT a pénzintézetnek előírt. Utóbbi egyébként a bank által eredetileg számított összeg fele. A másik ügyben „mindössze” közel ötödére olvadt a pénz. Az összegek persze nem annyira nagyok (bár az érintettek nyilván nem szívesen mondtak le róluk), de ezt a táblázatban szereplő havi biztosítási díj nagyságához érdemes mérni.
Arról pedig, hogy az MNB-képlet mennyire csupán „javaslat” volt, az elszámolás során nem egyszer esett szó. A jegybank például tudatta, hogy számos banknál az elszámolás felkészülési folyamatát is szigorúan ellenőrizte. A legnagyobb ügyfélkörű bankoknál előzetesen megvizsgálták, hogy az elszámolás elvégzéséhez szükséges számítási alapelvek és számítási metódus megfelelnek-e a jogszabályoknak. Mint megállapították: „a vizsgált esetekben a bankok megfelelően ültették át az elszámolási képletet”.
Az a bizonyos képlet így jámbor óhajnál azért jóval többnek tűnt. Nem meglepő módon a pénzügyi szolgáltató mindkét esetben meg is támadta a PBT döntését.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: elszámolás, elszámoltatás, visszatérítés, MNB, PBT
Elszámolás: előnytelen volt az adósoknak a jegybanki képlet?
Fotó: Latzer Anna
A legfrissebb, tulajdonképpen már véglegesnek tekinthető adatok szerint – mint arról korábban részletesen írtunk – a PBT előtt az egykori devizahitelesek mindössze 3 százalékának sikerült valamilyen eredménnyel vitatni az elszámolást. Magát az elszámolást viszont még 120 esetben (a lezárt ügyek 0,7 százaléka) sem sikerült megváltoztatni. Úgy tűnik azonban, hogy még ezek mögött a számok mögött is elég meghökkentő eljárások is lehetnek.
A PBT ugyanis két olyan határozatot is hozott, amelyek az adósok számára kedvezőek voltak, de indoklásuk legalábbis furcsállható. Mindkét ügyben svájci frank alapú autóhitelhez devizában felszámított biztosítási díjról volt szó. A devizás casco az idén nyáron is újra terítékre került a Magyar Nemzeti Bank (MNB) utóvizsgálat alapján büntetett. Korábban csak azon csodálkoztunk, hogy miért nem sikerült gyorsabban „kigyomlálni” ezt a piacról. Most a PBT újabb meglepetést okozott.
Az indoklásban ugyanis leírták, hogy „az MNB által az elszámolásra javasolt képlet és árfolyam használatát javasló levél nem minősül sem a jogszabály szerinti felügyeleti szabályozó eszköznek, ajánlásnak, sem egyedi hatósági határozatnak, ezért az abban megfogalmazott elvárás kötelező jogi erővel nem bír”. Ennek jelentőségét az adja, hogy anélkül a bankok – mint ez a határozatokból szintén kiderült – többet térítettek volna vissza devizás ügyfelüknek. A PBT hangsúlyozta, hogy a jegybank csak a visszatérítés végrehajtásának elősegítését célozta meg, ami „azonban – a kötelező jelleg hiányában – nem jelenti azt, hogy attól a Pénzügyi Szolgáltató ne térhetne el az egyedi ügyekben a fogyasztók javára”.
Jámbor óhaj helyett inkább kötelezés
A mellékelt táblázatban foglaltuk össze azokat a számokat, amelyek meglehetősen elgondolkodtatónak tűnnek. Eszerint ugyanis az MNB képlete alapján kiszámolt visszatérítés az egyik esetben a huszada még annak is, amit a PBT a pénzintézetnek előírt. Utóbbi egyébként a bank által eredetileg számított összeg fele. A másik ügyben „mindössze” közel ötödére olvadt a pénz. Az összegek persze nem annyira nagyok (bár az érintettek nyilván nem szívesen mondtak le róluk), de ezt a táblázatban szereplő havi biztosítási díj nagyságához érdemes mérni.
Elszámolási összegek (forint) | |||
---|---|---|---|
MNB-képlet szerint | Saját/banki számítás | PBT által megítélt | Havi biztosítási díj |
4 531 | 188 869 | 92 884 | 6 888 |
23 791 | 157 819 | 104 814 | 8 030 |
Forrás: PBT-ajánlások |
Arról pedig, hogy az MNB-képlet mennyire csupán „javaslat” volt, az elszámolás során nem egyszer esett szó. A jegybank például tudatta, hogy számos banknál az elszámolás felkészülési folyamatát is szigorúan ellenőrizte. A legnagyobb ügyfélkörű bankoknál előzetesen megvizsgálták, hogy az elszámolás elvégzéséhez szükséges számítási alapelvek és számítási metódus megfelelnek-e a jogszabályoknak. Mint megállapították: „a vizsgált esetekben a bankok megfelelően ültették át az elszámolási képletet”.
Az a bizonyos képlet így jámbor óhajnál azért jóval többnek tűnt. Nem meglepő módon a pénzügyi szolgáltató mindkét esetben meg is támadta a PBT döntését.
A devizahiteles elszámoltatás jegybanki mérlegéről itt olvashat
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: elszámolás, elszámoltatás, visszatérítés, MNB, PBT
Kapcsolódó anyagok
- 2017.04.21 - Hisz a békéltetésben? Lehet, hogy hiába!
- 2017.02.14 - Az Ab is elismerte, gond volt az MNB elszámolási képletével
- 2017.02.06 - Amikor a bank vádolta ügyfelét jogtalan gazdagodással
- 2017.01.24 - Ezt kapják a spanyol lakáshitelesek
- 2017.01.05 - Még mindig jöhet pénz a devizahiteleseknek
- 2016.12.23 - Pont néhány devizahiteles kálváriájára?
- 2016.12.01 - Peren kívül sokkal könnyebb?
- 2016.11.18 - Nem hagyta magát, közel kétmilliót kapott a banktól
- 2016.10.11 - Ennyire nem bízik a magyar a jogban
- 2016.09.12 - Ez a devizás panaszok végső mérlege
- 2016.08.10 - MNB: a volt devizások vállaljanak magasabb törlesztőt!
- 2016.03.20 - Elszámolás: augusztusra mindennek vége
- 2016.03.01 - Kérlelhetetlenebbé váltak a bankok
- 2015.11.18 - Kiábrándító a devizás panaszmérleg
- 2015.11.11 - Elszámolás: itt az igazság pillanata
- 2015.10.07 - Teljes kudarc a hitelkiváltás
- 2015.10.02 - Nyolc banktól jön később az elszámolás
- 2015.09.30 - Határidőre elszámoltak a bankok a forinthitelekkel
- 2015.05.05 - Ezért nem érted az elszámolást!
További kapcsolódó anyagok