Előírják, milyen lehet a vadkovászos kenyér, a trappista sajt és a száraztészta

2025. október 13. Egymás után jelennek meg új előírások a különböző termékekre. Az már kiderült, mi nevezhető vadkovászosnak, és az is, hogy a trappista csak kerek alakú lehet, hasáb formájú nem. A kormány következő célpontja a száraztészta. Az OKSZ adminiszratív lépések helyett a gyártók hatékonyságának növelését tartaná jó útnak.

A boltok polcain – írtuk meg korábban – egyre több „kovászos” kenyér jelenik meg, ám a megengedő élelmiszerkönyvi definíció miatt ezek nagy része valójában gyorsított, élesztővel vagy starterkultúrával készült ipari termék. Mint kiderült, még a vadkovászosnak nevezett, árában feltétlenül prémium, sütőipari készítmények minősége is hagyott ilyen szempontból maga után kívánnivalót. Megérkezett azonban az új szabályozás. A „vadkovász” kifejezést tartalmazó jelöléssel már múlt péntektől kizárólag olyan sütőipari termék hozható forgalomba, amely kovászos technológiával készült, és a felhasznált kovász kizárólag vadkovász.

További módosítás, az AM rendelet 39. mellékletének kiegészítése a vadkovász meghatározásával, illetve a vadkovász kifejezést tartalmazó jelölés használatának feltételeivel, amelyek a következők: a termék kovászos technológiával, legfeljebb 8 °C hőmérsékleten legalább 12 órán keresztül történő kelesztéssel készült, és a felhasznált kovász kizárólag vadkovász, amelynek meghatározása, hogy kizárólag liszt és víz keverékének fermentációjával, természetes mikroorganizmusok segítségével jön létre.

Az Élelmiszerkönyv tejtermékekre és sütőipari termékekre vonatkozó kötelező előírásait módosító rendelet október 2-án jelent meg. Másnap már hatályba is lépett. A rendelet rendelkezéseinek nem, de a korábbi szabályoknak megfelelő tejtermékek a hatályba lépéstől számított 30 napig, sütőipari termékek 7 napig előállíthatók, forgalomba hozhatók és a minőségmegőrzési idejük lejártáig tarthatók forgalomban.

Az agrártárca odacsap a sajtoknak is. A rendelet leírja, hogy trappistaként „hasáb alakú sajt kizárólag szeletelt vagy reszelt formában hozható forgalomba, valamint több összetevőből álló élelmiszer alapanyagaként gyártható”. Ezzel nyilvánvalóan az olcsóbb lengyel trappistát akarják hátrányba hozni. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) álláspontja szerint a lex trappista nem szolgálja sem a magyar fogyasztók, sem a magyar termelők érdekeit. A fogyasztókét azért nem, mert kiszoríthatja a boltokból az elérhető árú termékeket. A hazai gyártók számára azonban ez csak egy látszólagos – és minden bizonnyal átmeneti – védőernyő. A valódi segítség az lenne, ha a hazai agrárpolitika a magyar állattenyésztést, a tejtermelést és -feldolgozást segítené abban, hogy versenyképesebb termékeket állítsanak elő.

A kormány itt még nem áll meg. Már társadalmi egyeztetésre bocsátották a lex száraztésztát is. E szerint a savfok, mint minőségi paraméter a száraztészta előállításánál nem befolyásolható és pontatlanul mérhető, ezért kikerül a szabályozásból. Meg kell teremteni a magasabb minőségű „friss tojásos” vagy „friss tojással készült” száraztészta termékek megkülönböztethetőségét alapanyag és jelölési szinten. A fogyasztói szokások változásával, az egészségesebb táplálkozás előtérbe kerülésével az irányelv kibővül a „teljes kiőrlésű” száraztészta termék szabályozásával. Az „ízesített, dúsított, színezett száraztészta” kategória bevezetése a búzaalapú gabonaőrleményekből előállított száraztésztáknál szűkebb, de pontosabb szabályozást ír elő az „egyéb száraztészta” kategória helyett.

Szerző: BVJ
Címkék: élelmiszerkönyv, tejtermék, Trappista, vadkovászos, kenyér, száraztészta, OKSZ, Országos Kereskedelmi Szövetség