Elmeszelte az Ab a rabszolgatörvény néhány passzusát

Tüntetett a szakszervezet
Fotó: Szigetváry Zsolt, MTI
2021. május 2. Több mint két év után az Alkotmánybíróság (Ab) kimondta, hogy a három évesre bővített munkaidőkeret ellenére a heti pihenőidő és a rendkívüli munkavégzés egy évre számítandó. A kormánynak 2021. július 31-ig garanciális szabályokat kell alkotnia arra, ha a munkáltató a felmondaná a kollektív szerződést.

Az Ab „tájékoztató jelleggel” közzétette, miként döntött a rabszolgatörvény miatti beadványokban (a hivatalos teljes szöveg a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban jelenik majd meg). Elsőként Szabó Tímea országgyűlési képviselő (aki az egyik alkotmánybírósági beadványt jegyezte) számolt be közösségi oldalán a döntésről. Mint leírta: az Ab több mint két év után kimondta: senkit nem lehet elbocsátani azért, mert nem vállalja az „önkéntes” túlmunkát. 

Felidézte, hogy az ellenzéki képviselők 2018 decemberében fordultunk közösen a testülethez, miután Orbán Viktor kormánya elfogadta a Munka Törvénykönyvének azt a rabszolgatörvényként elhíresült módosítását, amely önkényesen és durván csorbította a munkavállalók jogait. Az Ab most úgy döntött, hogy ha a kollektív szerződést 36 hónap alatt felmondja a munkáltató, attól még továbbra is érvényesülnie kell azoknak a többletgaranciáknak, amelyeket a szakszervezet „kialkudott” a 36 hónap elfogadásáért cserébe. A korábbi gyakorlat Szabó Tímea szerint az volt, hogy „vonzó” pluszjuttatásokkal rávehette a szakszervezetet a munkáltató a 36 hónap elfogadására, de utána felmondhatta a kollektív szerződést. 

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) is üdvözölte a döntést. Elnöke, Kordás László arra emlékeztetett, hogy a sorozatos – megjegyezzük, nemzetközi szinten is jelentkező – tiltakozásokkal a kormányt nem lehetett megállítani, minden áron kedvezni akart a tőkéseknek. Persze kedvezett is, mert a fideszes kétharmad simán elfogadta a törvényt. Ezzel pedig gyakorlatilag legalizálta a munkavállalók végtelen kihasználását, a bármikor elrendelhető túlmunkát úgy, hogy annak az ellenértékét akár csak 3 év elteltével lehessen elszámolni, kifizetni. Egyebek között ezeket a pontokat minősítette most alkotmányellenesnek az AB, a szakszervezetek legnagyobb megelégedésére – jegyezte meg Kordás. 

A MASZSZ elnöke szerint ez az alkalmas pillanat arra is, hogy a szakszervezetek megköszönjék az akkor tüntetve tiltakozó civil embereknek, az alkotmánybírósági beadványt aláíró ellenzéki pártok politikusainak, a demonstrációk szervezőinek s minden szervezetnek, amely jelenlétével vagy egyéb módon sikerre segítette a törvénytelenség elleni küzdelmet. Ezzel a jelentős félsikerrel azonban még nincs vége az ügynek. A rabszolgatörvény miatt van még más beadvány is az Alkotmánybíróságnál, s az elnök reméli, arról is hasonlóan kedvező döntés születik majd, s a pozitív változást a munkavállalók is rövidesen érezhetik.

Szerző: Azénpénzem
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok