Elkezdett fogyni a lakosság pénze

Fotó: clipart.com

2024. november 22. A statisztikák szerint újabb és újabb csúcsot dönt a háztartások pénzügyi vagyona, a számok mélyére ásva ugyanakkor aggasztó jeleket láthatunk. Három negyedév után ismét csökkenni kezdett a bankbetétek állománya, ami azt mutathatja, hogy a lakosság egy része ismét elkezdte felélni a tartalékait. Csak egy bizonyos réteg gazdagszik, a többiek viszont éppen elszegényednek.

Tavaly a negyedik negyedévben ismét növekedésnek indult a lakossági betétek állománya hat negyedév csökkenése után, és a folyamat egészen 2024 első feléig tartott. Ezt úgy kommentálták a pénzügyi szakemberek, hogy a 2022-es és 2023-as infláció miatt a lakosság felélte a tartalékai egy részét, ám 2023 utolsó negyedévében végre ismét elkezdtek félretenni az emberek.

Mint emlékezhetünk, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter idén augusztusban még nehezményezte is, hogy ahelyett hogy költenének, megtakarítanak az emberek: növelik pénzügyi megtakarításukat és ingatlanvagyonukat. Három hónapja még úgy tűnt, a bankbetét lett a sláger megtakarítás.

Mintha minden rendben lenne

Az MNB legfrissebb adatai szerint a harmadik negyedévben 70 milliárd forinttal csökkent a lakossági forint betétek állománya, szemben az előző negyedévek több mint 400 milliárdos növekedésével. Csökkent a devizabetétek állománya is. Vészes fogyásról persze nem kell egyelőre beszélni.

Mindeközben az is látszik, hogy a bruttó pénzügyi vagyon (csak a megtakarítások, hiteleket nem figyelembe véve) 106,2 ezer milliárd forintra nőtt. Egy negyedév alatt 2538 milliárd forint a növekedés, amiből 716 milliárdot tettek ki a tranzakciók, és 1820 milliárd köszönhető az átértékelődésnek. Az előző negyedévben még 2576 milliárd forintnyi növekedés volt köszönhető a tranzakcióknak, tehát ami közvetlenül az újabb megtakarításokból eredt.

A harmadik negyedévben a legtöbb friss pénz állampapírba vándorolt (487 milliárd forint), ezt követték a befektetési jegyek (354 milliárd forint), majd a külföldi tulajdonosi részesedések (137 milliárd forint) növekedés következett. A forint készpénzállomány 78 milliárd forinttal bővült. Életbiztosítási tartalékokba csak 35 milliárd forint nettó plusz pénz áramlott, míg a nyugdíjpénztári tartalékokat 22 milliárd forint nettó friss befizetés (ennyivel több pénz érkezett, mint amennyi kiáramlott) hizlalta.

Ami a vagyonnövekedést még jelentősen megdobta a harmadik negyedévben, az a tulajdonosi részesedések (nem pénzügyi vállalatokban) 1451 milliárd forintos átértékelődése volt. (Ezt az MNB ha nem is hasraütésszerűen számolja, de mégiscsak becslésen alapul, nem teljesen objektív számokon.)

Nagyot nőttek a hitelek is

Az MNB adatai szerint a háztartások hitelállománya is jelentősen, 360 milliárd forinttal 15833 milliárd forintra nőtt a harmadik negyedévben. A legjobban a lakáshitelek bővültek, de a fogyasztási hitelek is meglódultak. (Erről részletesen itt írtunk.) Így összességében a háztartások nettó pénzügyi vagyona negyedév alatt 2178 milliárd forinttal 90354 milliárd forintra nőtt.

Itt a változás, és ez bajt jelezhet

És akkor itt meg is állhatunk egy pillanatra, hogy átgondoljuk, mi is történhetett a harmadik negyedévben. Az MNB számai alapján szépen hízik a lakosság vagyona. (Igaz, ennek jelentős része az MNB értékbecslésének köszönhető.) Ugyanakkor változást láthatunk, ami nem elhanyagolható. A tranzakcióknak köszönhető vagyonnövekedés meglehetősen csekély. Általában a harmadik negyedévben kiköltekeznek a háztartások: nyaralásra költenek, de indul az iskola is, ami jelentős anyagi megterhelést jelent.

Ugyanakkor a betétállomány csökkenése nem jellemző még erre az időszakra sem. A számokból arra lehet következtetni, hogy a gazdagabbak szépen gyarapodnak (ők vesznek még állampapírt és befektetési jegyet), míg a pénzüket jellemzően bankbetétben, leginkább folyószámlán tartó, alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartások pénze elkezdett apadni. Vagyis élik fel a megtakarításukat. A következő hónapokban kiderül, hogy csak fogyasztani kezdtek az emberek, vagy a valójában mégsem 3 százalék körüli infláció elviszi a pénzüket.

Lakossági megtakarítások (milliárd forint)
Megnevezés	2010.	2020.	2023.	2024.3. negyedév
Készpénz és betétek	10 000,3	18 445,3	20 780,2	22 106,6
Állampapír	729,8	9 135,60	12 555,3	13 664,4
Befektetési jegy	2 500	4 871,00	10 428,00	12632
Részvények és részesedések	8 873	24 067	37 485	39 967
Pénzügyi vagyon összesen	31 365,00	69 252	97 733,00	106 188
Nettó pénzügyi vagyon	19 293	57 374	82 500	90354