Százezrek csúsznak egyre lejjebb

Elképesztő számok a szegénységről

2013. május 29. Már a lakosság 27 százaléka fagyoskodott kényszerűen lakásában a télen, a legalacsonyabb jövedelműek pénzük közel felét költik lakhatásra, 300 ezer család szorulna szociális bérlakásra – derül ki a Habitat for Humanity Magyarország Lakhatási jelentéséből. Közben félmillió lakás áll üresen és a legrászorultabbak állami segítsége is csak cseppen.

Egyre súlyosabb gondokat okoznak a lakhatást érintő megfizethetőségi problémák Magyarországon – állapította meg a Habitat most kiadott jelentése. Míg 2011-ben a háztartáskiadások átlagosan 25,5 százalékát, addig 2012-ben a 27 százalékát fordították a családok lakhatásra. A legalacsonyabb jövedelműek a jövedelmük közel felét csak erre költik. A szegénység növekedésével az energiaszegénység is nő. Míg 2009-ben a lakosság ötöde, addig 2012-ben már 27százaléka nem tudta megfelelően kifűteni a lakását.

Közműhátralékot is egyre többen halmoznak fel. Az egy év túl nemfizetők száma 2009 és 2012 között 130 ezerről 172 ezerre nőtt. A három hónapon túli tartozások száma pedig meghaladja a 400 ezret. Az önkormányzati bérlakásokban élők 30-40 százaléka fizet hátralékosan. A villamos energia szolgáltatásból 37 ezer családot, a gázszolgáltatásból több mint 100 ezer családot zártak ki. A gondok – mint arról már írtunk – a lakáshiteleseknél is súlyosbodnak.

Az alacsony jövedelmű családok rosszabb minőségű lakásokban élnek, melyek fenntartása sokba kerül. 2012-ben 300 ezer lakás volt félkomfortos vagy komfort nélküli, 200 ezer lakásban nem volt vízöblítéses WC. A magyarországi lakásállomány 70 százaléka energetikai szempontból elavult – sorolják a jelentésben a súlyos problémákat.

A bizonytalan lakhatási helyzetű családok közül a becslések szerint 300 ezer helyzete tenné indokolttá, hogy szociális bérlakásba költözhessen – emlékeztetett Szekér András, a Habitat for Humanity Magyarország igazgatója. Eközben évente 1-2 ezer a kiosztható önkormányzati szociális bérlakások száma. Jelenleg mindössze az összes lakás három százaléka szociális bérlakás, ezzel az aránnyal az unióban sereghajtók vagyunk. Ugyanakkor közel 500 ezer lakás áll üresen, melyek egy része a megfelelő garanciák biztosítása mellett szociális célokra hasznosítható lenne.(A Habitat már tett javaslatot a probléma orvoslására.)

A lakhatással kapcsolatos politikai intézkedések közben az előző évhez hasonlóan az idén is elsősorban a bajba jutott devizahitelesek megmentésére irányultak. A lakhatással összekapcsolható költségvetési kiadások 293,2 milliárd forintjának közel 40 százalékát, 116 milliárd forintot a végtörlesztés kompenzálása vitt el. A legszegényebbek lakásfenntartási-, adósságcsökkentési támogatására közben az összes kiadás 10 százaléka, 30 milliárd forint ment el. Szekér szerint jól látható tehát, hogy a szakpolitikai intézkedések továbbra sem érik el a legszegényebbeket, vagy annyira kisléptékűek, hogy nem hoznak számottevő változást.

Címkék: szegénység, Habitat for Humanity Magyarország, szociális bérlakás, lakhatási költségek, közműhátralék, devizahitelesek