További jelentős áremelkedés jöhet az idén
2022. február 3.
Egy év alatt a tavalyi harmadik negyedévre a Magyar Nemzeti bank (MNB) adatai szerint a községekben majdnem 25 százalékkal drágultak a lakások. Ha ennyire nem is jelentős, de mindenütt jókora volt az árak emelkedése. A KSH pedig azt tudatta, hogy már visszaállt a járvány előtti szintre a lakáspiaci forgalom.
Az MNB lakásárindex legfrissebb értékei szerint bekövetkezett az, amire az általános drágulás mellett normális módon számítani lehetett. Budapest és a nagyobb városok után az áremelkedés erőteljesebben elérte a kistelepüléseket. Így szűkült az amúgy logikusan meglévő (a fővárosban és a nagyobb városokban jobbak a munkalehetőségek és az infrastruktúra) árolló.
Budapesten a jegybanki számok szerint 2020 és 2021 harmadik negyedéve között nominálisan 9,1 százalékkal emelkedett a lakások ára. A vidéki városokban ugyanez az érték 19,8 százalék, míg a községekben 24,5 százalék volt. A tavalyi harmadik negyedévben éves összehasonlításban valamennyi régió városaiban kétszámjegyűre rúgott a lakásárak emelkedése.
Az észak-alföldi régióban 23,7, a dél-dunántúli régióban 20,1, a délalföldi régióban 19,0, a közép-dunántúli régióban 18,0, az észak-magyarországi régióban 17,3, a közép-magyarországi régióban 16,7, a nyugat-dunántúli régióban pedig 14,2 százalékkal kerülnek többe a lakások. A lakásárak alakulását országos átlagban bemutató aggregált MNB lakásárindex 2021 harmadik negyedévében 6,7 százalékkal nőtt. Az éves nominális növekedési ütem az előző negyedévi 15,3 százalékról 19,0 százalékra emelkedett. Reálérteken a lakásárak éves növekedési üteme országos átlagban az előző negyedéves 9,6 százalékról 13,3 százalékra nőtt.
Folytatódott tehát az a folyamat, amelyben a lakással nem rendelkezők egyre messzebb kerülnek attól, hogy extra nehézségek nélkül otthonhoz juthassanak. A KSH nemrégiben közzétett adataiból ráadásul az is látszik, hogy a koronavírus lakáspiaci hatása is kifutott. Mint a statisztikusok tudatták: a lakáspiaci forgalom már visszaállt a járvány előtti szintre. Az első három negyedév alatt 2021-ben használt lakásból 17, új építésűből 26 százalékkal többet adtak el, mint 2020 azonos időszakában.
A 2021. évi gyors áremelkedés hatására a III. negyedévben – állapította meg a KSH – a használt lakások ára 15, az újaké 13 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának szintjét. Egy új lakás átlagos ára 40,6 millió forint volt, 4 millióval több, mint az egy évvel korábbi átlag. A használt lakások átlagára 21,1 millió forintra módosult, ami 10 százalékos emelkedést jelent 2020-hoz képest. Az átlagos négyzetméterár pedig 315 ezer forintra nőtt, ami 12 százalékkal haladta meg az előző évi átlagot.
A Takarék Index elemzői 2022-re nem látnak nagy kockázatot a lakáspiac lefelé fordulására. A használt lakások árának növekedése lassulhat, míg az új lakások árának nagyobb emelkedésére lehet számítani a szűkös kínálat, az alapanyagok és a munkaerő drágulása, valamint a zöldhitel miatt. Éves szinten a lakáspiacon legalább az inflációnak megfelelő áremelkedésre számítanak a Takarék Index elemzői. A drágulás átlagosan 5-7 százalékos lehet a piac egészét tekintve, de az új lakások esetében ennél magasabb, 8-10 százalékos drágulás valószínű.
Az ingatlan.com arról számolt be, hogy a budapesti átlagos négyzetméterárak januárban áttörték az 1 millió forintos lélektani határt, amire korábban nem volt példa. A három legdrágább városrész az I., a II. és a XII. kerület, ahol 1,7-1,9 millió forintnál jár az átlagár, ami az egy évvel korábbi szintet 14-42 százalékkal múlja felül.
A megyeszékhelyek közül a hirdetési portál szerint Debrecen a legdrágább 788 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, ami 23 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. Utána Veszprém és Szeged következik, ebben a két városban 766 ezer és 743 ezer forintra rúgtak az árak, így az éves drágulás 32 és 34 százalékot tett ki. Viszonylag szűk kínálat jellemzi a legalacsonyabb négyzetméterárú megyeszékhelyeket: Kaposváron és Békéscsabán átlagosan 446 ezer és 500 ezer forintos átlag szerepelt a kínálatban, ami több mint 10 százalékos csökkenést jelent. Nyíregyháza is az olcsóbb városok közé sorolható, igaz, a 490 ezer forintos ár több mint 20 százalékos emelkedést jelent egy év alatt.
Szerző: Azénpénzem
Címkék: lakás, ingatlan, lakásár, MNB, KSH, Takarék Index, ingatlan.com
Elképesztő, mekkorát drágultak a lakások a kistelepüléseken
Az MNB lakásárindex legfrissebb értékei szerint bekövetkezett az, amire az általános drágulás mellett normális módon számítani lehetett. Budapest és a nagyobb városok után az áremelkedés erőteljesebben elérte a kistelepüléseket. Így szűkült az amúgy logikusan meglévő (a fővárosban és a nagyobb városokban jobbak a munkalehetőségek és az infrastruktúra) árolló.
Budapesten a jegybanki számok szerint 2020 és 2021 harmadik negyedéve között nominálisan 9,1 százalékkal emelkedett a lakások ára. A vidéki városokban ugyanez az érték 19,8 százalék, míg a községekben 24,5 százalék volt. A tavalyi harmadik negyedévben éves összehasonlításban valamennyi régió városaiban kétszámjegyűre rúgott a lakásárak emelkedése.
Az észak-alföldi régióban 23,7, a dél-dunántúli régióban 20,1, a délalföldi régióban 19,0, a közép-dunántúli régióban 18,0, az észak-magyarországi régióban 17,3, a közép-magyarországi régióban 16,7, a nyugat-dunántúli régióban pedig 14,2 százalékkal kerülnek többe a lakások. A lakásárak alakulását országos átlagban bemutató aggregált MNB lakásárindex 2021 harmadik negyedévében 6,7 százalékkal nőtt. Az éves nominális növekedési ütem az előző negyedévi 15,3 százalékról 19,0 százalékra emelkedett. Reálérteken a lakásárak éves növekedési üteme országos átlagban az előző negyedéves 9,6 százalékról 13,3 százalékra nőtt.
Nagyon gyorsan heveri ki a piac a járványt
Folytatódott tehát az a folyamat, amelyben a lakással nem rendelkezők egyre messzebb kerülnek attól, hogy extra nehézségek nélkül otthonhoz juthassanak. A KSH nemrégiben közzétett adataiból ráadásul az is látszik, hogy a koronavírus lakáspiaci hatása is kifutott. Mint a statisztikusok tudatták: a lakáspiaci forgalom már visszaállt a járvány előtti szintre. Az első három negyedév alatt 2021-ben használt lakásból 17, új építésűből 26 százalékkal többet adtak el, mint 2020 azonos időszakában.
A 2021. évi gyors áremelkedés hatására a III. negyedévben – állapította meg a KSH – a használt lakások ára 15, az újaké 13 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának szintjét. Egy új lakás átlagos ára 40,6 millió forint volt, 4 millióval több, mint az egy évvel korábbi átlag. A használt lakások átlagára 21,1 millió forintra módosult, ami 10 százalékos emelkedést jelent 2020-hoz képest. Az átlagos négyzetméterár pedig 315 ezer forintra nőtt, ami 12 százalékkal haladta meg az előző évi átlagot.
Mi várható az idén?
A Takarék Index elemzői 2022-re nem látnak nagy kockázatot a lakáspiac lefelé fordulására. A használt lakások árának növekedése lassulhat, míg az új lakások árának nagyobb emelkedésére lehet számítani a szűkös kínálat, az alapanyagok és a munkaerő drágulása, valamint a zöldhitel miatt. Éves szinten a lakáspiacon legalább az inflációnak megfelelő áremelkedésre számítanak a Takarék Index elemzői. A drágulás átlagosan 5-7 százalékos lehet a piac egészét tekintve, de az új lakások esetében ennél magasabb, 8-10 százalékos drágulás valószínű.
Az ingatlan.com arról számolt be, hogy a budapesti átlagos négyzetméterárak januárban áttörték az 1 millió forintos lélektani határt, amire korábban nem volt példa. A három legdrágább városrész az I., a II. és a XII. kerület, ahol 1,7-1,9 millió forintnál jár az átlagár, ami az egy évvel korábbi szintet 14-42 százalékkal múlja felül.
A megyeszékhelyek közül a hirdetési portál szerint Debrecen a legdrágább 788 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, ami 23 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. Utána Veszprém és Szeged következik, ebben a két városban 766 ezer és 743 ezer forintra rúgtak az árak, így az éves drágulás 32 és 34 százalékot tett ki. Viszonylag szűk kínálat jellemzi a legalacsonyabb négyzetméterárú megyeszékhelyeket: Kaposváron és Békéscsabán átlagosan 446 ezer és 500 ezer forintos átlag szerepelt a kínálatban, ami több mint 10 százalékos csökkenést jelent. Nyíregyháza is az olcsóbb városok közé sorolható, igaz, a 490 ezer forintos ár több mint 20 százalékos emelkedést jelent egy év alatt.
Szerző: Azénpénzem
Címkék: lakás, ingatlan, lakásár, MNB, KSH, Takarék Index, ingatlan.com
Kapcsolódó anyagok
- 2022.03.01 - Már ellátási gondokat okoz a Budapestről kiköltözés
- 2022.02.18 - Egyre több a kókler a lakásépítéseknél, felújításoknál
- 2022.02.15 - Nagy gondban lehetnek a lakáshitelesek
- 2022.02.09 - Felújít, új lakást vesz? Most indokolt a nagyobb óvatosság!
- 2022.02.08 - Elszálltak a nagyvárosi garázsárak
- 2022.01.28 - Vásárlói rohamot hozott az új lakásoknál az MNB Zöld Otthon hitele
- 2022.01.26 - A legolcsóbb városrészben is 30 százalékkal nőtt idén a bérleti díj
- 2022.01.13 - Több otthonteremtési támogatásnak is vége lesz idén
- 2022.01.10 - Ez várhat az idén a lakáspiacra
- 2021.12.30 - Ingatlanpiaci legek: ötvenmilliós árengedmény, 16 óra alatti eladás
- 2021.12.23 - Kiakadtak a bankok a kamatstopra
További kapcsolódó anyagok
