Szennyező csomagolás, alkalmatlan éternd-kiegészítők

Elképesztő, hogy miket eszünk meg!

2017. május 2. A dobozról 8 hónap után a rizsbe szivárogtak át az ásványi olajok. A műanyagokból monomerek, oligomerek, lágyítók, stabilizátorok, a papírból főleg ásványolaj-eredetű szénhidrogének, a fém- és kerámiaeszközökből pedig fémek oldódnak ki – derült ki egy tudományos konferencián. Itt ismertették az étrend-kiegészítők ellenőrzésének gyászos eredményét is.

Évente 1000-2000 új étrend-kiegészítő jelenik meg a piacon, azonban ezeknek szinte a fele nem felel meg az előírásoknak – hangzott el az élelmiszerek vizsgálatával, ellenőrzésével foglalkozó szervezetek, hatóságok, kutatók, gyártók és forgalmazók kétévente esedékes tudományos seregszemléje, a Hungalimentaria egyik előadásán. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a kormányhivatalok ismertették az ezzel kapcsolatos ellenőrzések eredményét.

Találtak olyan C vitamint, amiben egyáltalán nem volt aszkorbinsav. Úgy tűnik, a legnagyobb veszélyben a neten vásárlók lehetnek. Az online rendelt termékek 87 százalékánál találtak gondot. A legnagyobb aranyban (a másutt vásárolt termékekkel egyezően) jelölési hiányosságok jelentettek a problémát, de szép számban jelentkeztek élelmiszer-minőségi és biztonsági hibák, illetve hat termek esetében élelmiszer-hamisítás miatt is szükséges volt az eljárás megindítása. A Nébih szerint gyanút kelthetnek többek között a túl sokat ígérő üzenetek, a nagyon drága ár, különösen kis kiszerelésnél, az OÉTI szám hiánya.

Összességében egyébként az étrend-kiegészítők 61 százaléka nem felelt meg az előírásoknak. Közben egyre többen szednek ilyesmit, indokolatlanul és különböző mellékhatásokat is „beszerezve”. A mellékhatások oka a szakemberek szerint a hatóanyag vagy kísérőanyag toxicitása, a kölcsönhatás más gyógyszerrel vagy étrend-kiegészítővel, a hamisítás, a szennyeződés és az allergén anyagok. A mellékhatások pedig az életkorral, az összetevők számával és az alkalmazás időtartamával arányban fokozódnak.
A Nébih vizsgálta a fertőtlenítőket is. Mint megállapították: a leghatástalanabbak a fertőtlenítő hatású mosogatószerek.  Higiéniai szempontból azonban jelentősebb problémát okozhatnak a kézfertőtlenítők. Számos esetben tapasztalták ugyanis a fertőtlenítő szerek (bontott es bontatlan csomagolásában egyaránt) mikrobás szennyezettséget. (Nemrég írtunk arról, hogy a dm egy folyékony szappant baktériummal fertőzöttség miatt visszahívott.)
Az egészséges életmód jegyében vett szerek tehát kellő körültekintés híján kifejezetten kárt okozhatnak. Problémák azonban a napi élelmiszereknél is adódhatnak. Mint ugyanis egy másik előadásból kiderült: Németországban egy élelmiszerlánc félrerakott egy doboz rizst 8 hónapra, és a 8 hónap után az ásványi olajok a dobozból eltűntek, és átvándoroltak a rizsbe.

A műanyagokból monomerek, oligomerek, lágyítók, stabilizátorok, a papírból főleg ásványolaj-eredetű szénhidrogének, a fém- és kerámiaeszközökből pedig fémek oldódnak ki. Ezért fontos – hangsúlyozták a csomagolástechnikai szakemberek –, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok gyártása, összetétele és minősége szabályozott és ellenőrzött legyen. (A konferencia előadásainak összefoglalóját, további részleteket itt találhat.)

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok