A kiadások jelentős részét zsebből fizetjük

Elképesztő a magyar egészségügy helyzete

Fotó: clipart.com

2024. április 17. Hatalmas terheket ró a lakosságra az egészségügyi terhek finanszírozása, ugyanis miközben Magyarország GDP-arányos egészségügyi kiadásai a hatodik legalacsonyabbak az Európai Unióban, ennek is csaknem negyedét a lakosság zsebből fizeti. A súlyos alulfinanszírozottság egyik következménye a kórházak folyamatosan emelkedő eladósodása, ami a szolgáltatások felfüggesztéséhez is vezet. Közben a magánellátás kifizetésére is egyre kevesebb a pénzünk.

A kórházak tartozása március végén már 110 milliárd forint volt, és havi 20 milliárd forinttal nő a ki nem fizetett számlák összege – írja tegnapi cikkében a Népszava. A lap úgy tudja, hogy nyárig 104 milliárd forint tartozást rendezne két részletben az Orbán-kormány, de ez nem fedezné az addig is tovább hízó adósság összegét. Mint írják, tavaly a kórházak kényszerű szolgáltatás-felfüggesztéseinek hátterében az esetek 10-15 százalékában eszközellátási zavarok álltak.

Az egészségügyi rendszer alulfinanszírozottságát jól mutatja az is, hogy Magyarország GDP-arányos egészségügyi kiadásai mindössze a GDP 7,4 százalékát teszik ki, ami a 6. legalacsonyabb az Európai Unióban. A hazai ráfordítások enyhén elmaradtak a többi visegrádi ország (7,7 százalék) átlagától, miközben az átlagos uniós ráfordítás (10,9 százalék) számottevően magasabb a hazai és a régiós szintnél – írja a Magyar Nemzeti Bank közelmúltban megjelent 2023-as Versenyképességi jelentésében.

Rosszul állunk az egészséggel

Mint megírtuk, egy év alatt is jelentősen romlott Magyarország versenyképessége, ma hazánk a 19. helyen áll az Európai Unió 27 országából, és éppen a kulcsfontosságú területeken figyelhető meg a visszaesés. Az Egészséges társadalom területen Magyarország a 26., utolsó előtti helyezést érte el a 27 uniós tagállam körében 2023-ban.

Az MNB jelentéséből kiderült, hogy nem csak GDP-arányosan költünk keveset, hanem a költött pénz arányának eloszlása sem megfelelő. Magyarországon az egészségügyi kiadások 72 százaléka származik állami forrásból, ami 9 százalékponttal alacsonyabb az Európai Unió és a többi visegrádi ország átlagánál. A hazai egészségügyi rendszer egyik problémája, hogy az egészségügyi magánkiadások nem intézményesült formákban (egészségpénztárakon vagy kiegészítő magán egészségbiztosításokon) keresztül kerülnek elköltésre.

A magánorvoshoz járóknak körülbelül 9-10 százalékban van valamilyen magánbiztosítása - írtuk meg korábban -, a többiek zsebből fizetnek. Az MNB szerint a háztartások közvetlen egészségügyi kiadásai a GDP 1,8 százalékát teszik ki, ami magasabb a régiós (1,3 százalék) és az uniós átlagnál (1,6 százalék) is.

Ez az arány egyébként azt is jelenti, hogy a teljes egészségügyi kiadás 23 százalékát fizetjük zsebből. Ezt nem jókedvükből teszik a páciensek, hanem az állam kényszeríti magán ellátásba a betegeket, csakhogy az embereknek elfogyott a pénzük. A magánszolgáltatók tapasztalatai szerint nagyjából 2022-ben tetőzött a betegszám, ami 2023 nyarára lecsökkent, és azóta stagnál. Mára annyira megterhelő a magánellátás finanszírozása, hogy sokan elkezdték halasztani az orvosi ellátás igénybevételét, aminek súlyos egészségkárosodás lesz a következménye. Néhány szolgáltató már részletfizetési lehetőséget is felkínál a pácienseknek.

Első helyen állunk a daganatos betegség miatti halálozásban

Az MNB jelentéséből az is kiderül, hogy az egészségesen várható életévek száma Magyarországon 2021-ben mindkét nem esetében számottevően meghaladta a többi visegrádi ország átlagát, azonban elmaradt az uniós átlagtól. A magyar nők átlagosan 63,5, míg a férfiak 61,6 évet töltenek egészségben. A mortalitási adatok ugyanakkor kedvezőtlenebb képet mutatnak. Az összes magyar halálozás közel fele visszavezethető valamilyen viselkedési kockázatra, ebben a mutatóban hazánk a 2. leggyengébben teljesített az Európai Unióban. Ezen javíthatna az egészséges étkezésre törekvés, a rendszeres testmozgás, illetve a dohányzás és az alkoholfogyasztás visszafogása.

A megfelelő prevenciós programokkal megelőzhető és a megfelelő kezeléssel elkerülhető halálozások száma a 3. legmagasabb volt Magyarországon az uniós országok között. A rosszindulatú daganatok standardizált halálozási aránya hazánkban a legmagasabb az EU-ban mind a teljes lakosság, mind pedig a 65 évnél fiatalabb lakosság körében. A kedvezőtlen magyar halálozási statisztikákban jelentős szerepet játszik, hogy a kialakuló betegségek számottevő része csak késői stádiumban kerül diagnosztizálásra, ami megnöveli a kezelések költségeit és csökkenti azok eredményességét.

Kevés az orvos, a szakdolgozó

Magyarország átlagon alul teljesít az Európai Unión belül az egészségügyi ágazat humánerőforrás-ellátottságában, amely minden fejlett ország elé kihívásokat állít. A praktizáló orvosok és főként az egészségügyi szakdolgozók lakosságarányos száma alacsonyabb az uniós és a régiós átlagoknál. Hazánkban 1,6 szakdolgozó (ápoló és szülésznő) jut egy orvosra, ami elmarad az uniós átlagtól (1,9). Magyarországon a 100 ezer lakosra jutó frissdiplomás orvosok száma nagyságrendileg megegyezik az európai uniós országok és a többi visegrádi ország átlagával, azonban az EU által is elismert végzettséget szerző frissdiplomás szakdolgozók száma elmarad hazánkban a nemzetközi átlagoktól.

Túlgyógyszerezzük magunkat

Ugyanakkor az MNB arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar egészségügyi rendszer számos olyan hatékonysági tartalékkal rendelkezik, amelyek kiaknázásával a kiadási szint növelése nélkül is javítható lenne a rendszer fenntarthatósága. Egy átlagos kórházi tartózkodás hazánkban több mint 2 nappal hosszabb az uniós átlagnál, ami főként a szociális és az egészségügyi ellátórendszer közötti nem megfelelő együttműködés eredménye.

Jelentős hatékonysági tartalékot rejt magában továbbá, hogy főként vény nélkül kapható gyógyszerek népszerűsége miatt a gyógyszerkiadások szintje GDP-arányosan nálunk a 7. legmagasabb az Európai Unióban. Hazánk 2021-ben a GDP 1,7 százalékát fordította gyógyszerek vásárlására, ami magasabb a V3-országok 1,4 százalékos és az Európai Unió 1,5 százalékos átlagánál. Az összes egészségügyi kiadáson belül Magyarország 23 százalékot szánt gyógyszerek vásárlására, miközben ez csupán 14 százalék átlagosan az Unióban.

Az eltérést főként a háztartások közvetlen hozzájárulásaiból vásárolt gyógyszerek jelentik, amelyek a GDP 0,9 százalékát tették ki 2021-ben, ami több mint a duplája az uniós átlagnak (0,4 százalék). Ebbe a kategóriába tartoznak a vény nélkül kapható gyógyszerek, illetve a vény alapján kiváltott gyógyszerek lakossági térítési díja egyaránt. A lakosság nem megfelelő egészségi állapota és alacsony együttműködési hajlandósága, az ellátórendszer strukturális problémái, az orvoslátogatók enyhe szabályozása és a gyógyszerreklámok elterjedtsége egyaránt hozzájárul a magas gyógyszerkiadásokhoz Magyarországon – áll az MNB versenyképességi jelentésében.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!