Az önkormányzatok dönthetnek a jövőben, kit fogadnak be

Elfogadták a törvényt, nem költözhetünk szabadon

Tihany már betelt?
Fotó: Bencze-Kiss Kata

2025. június 12. Tegnap elfogadta a parlament a helyi önazonosság védelméről szóló törvényjavaslatot, így már az önkormányzatok dönthetnek arról, ki vehet lakóingatlant a településen, és ki költözhet oda. A szabályozás, amely nem csak a kisebb településeket érinti, beláthatatlan következményekkel lehet az ingatlanpiacra.

Július 1-jétől lép hatályba a helyi önazonosság védelméről szóló, tegnap elfogadott törvény. Az Alaptörvény tizenötödik módosítása már alapjogi szintre emelte a helyi közösség önazonossághoz való jogát kimondva azt, hogy a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével. A tegnap elfogadott törvény pedig eszközt adott az önkormányzatok kezébe.

Mit tehet az önkormányzat?

A hivatalos indoklás szerint ez a jogszabály a kis települések védelmét szolgálja, hogy megőrizzék hagyományaikat, közösségi szerkezetüket, és ne váljanak a külső tőke és idegen érdekeltségek játékszerévé. A törvény azonban nem a helyieknek ad lehetőséget – hanem az önkormányzatoknak hatalmat.

Az új jogszabály szerint az önkormányzatok megakadályozhatják a lakosságszám nem kívánatos növekedését, így korlátozhatják a betelepülést, és elővásárlási jogot kaphatnak a helyi lakosok és ingatlantulajdonosok. Az önkormányzat a betelepülést hozzájárulás fizetéséhez is kötheti, ami nettó pénzbehajtásnak tűnik a mai forráshiányos környezetben. Ehhez maguknak a településeknek kell rendeleteket alkotniuk.

Ugyanakkor meglehetősen széles azok köre, akik mentesülnek a betelepülőkre vonatkozó tilalmak, korlátozások és feltételek alól: így például a településen élők vagy ingatlantulajdonnal rendelkezők rokona, az is, aki már élt az adott településen, vagy hozzátartozója lakott ott, illetve aki állami vagy önkormányzati foglalkoztatottként a munka miatt érkezik a településre, vagy az is, aki dolgozni érkezett, de nem közfoglalkoztatottnak, az is, aki lakáscélú állami támogatással szerez ingatlant, vagy aki egyház vagy egyházi jogi személy alkalmazottja. Mentesül a tilalom alól, aki a településen tanul, vagy aki helyi intézményben vagy intézetben él.

Zavarok az ingatlanpiacon

A Duna House közleménye szerint a törvény számos olyan eszközt ad az önkormányzatok kezébe, amelyek komoly zavarokat okozhatnak az ingatlanpiacon. „Aggodalmunk elsősorban az elővásárlási jogok kiszélesítésére, a lakcímlétesítés korlátozásának lehetőségére, és az adófizetési kötelezettségre irányul. Ezek a mechanizmusok növelhetik a tranzakciós bizonytalanságot, lassíthatják az adásvételek folyamatát, és végső soron csökkenthetik az ingatlanok likviditását is az érintett településeken.” – hangsúlyozta Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettese.

Nem költözhetünk?

A jogszabály komolyan korlátozhatja a szabad költözést, torzíthatja az ingatlanok iránti keresletet az adott területeken, ez pedig jelentős mértékben kihat majd az árakra is. A betelepülőknek kivethető adófizetési kötelezettség is visszatartó erővel bírhat, tovább szűkítve a potenciális vevőkör nagyságát.

„A piac rugalmassága és a tranzakciók kiszámíthatósága elengedhetetlen az egészséges ingatlanpiaci működéshez. A törvény ráadásul pénzügyi stabilitási kockázatot jelent a bankok számára is, mivel alapjaiban érintheti a jelzáloghitelezés biztonságát és jövedelmezőségét” - hangsúlyozta Máté Ferenc.

Dráguló hitelek, csökkenő ingatlanárak

A kockázatokra válaszul a bankok kénytelenek lehetnek szigorítani a hitelezési feltételeket az érintett településeken. Félő, hogy mindezek miatt egyes településeken valóban komoly zavarokat okoz majd a túlszabályozás és annak várható hatásai, amelyek nem csupán a betelepülni vágyókat, hanem az ottani ingatlantulajdonosokat is hátrányosan érinthetik azáltal, hogy nehezebbé válik ingatlanuk eladása, vagy csökken az értékük.

Azénpénzem.hu véleménye

Az új törvény köntösébe csomagolva intézményi szintre emelkedhet a korrupció, amikor arról döntenek majd, ki költözhet, ki építkezhet, indíthat ingatlanfejlesztéseket az adott településen, és ki nem. A helyi kiskirályok, akik az önkormányzatra informálisan is nyomást tudnak gyakorolni, a saját érdekük szerint irányíthatják a helyi ingatlanpiacot.

Az Azénpénzem.hu véleménye szerint 2012-ig az önkormányzatoknak lehetőségük lett volna arra, hogy a helyi építési szabályzatokat betartassák, ezzel is korlátozva a betelepülők számát, csakhogy akkor ímmel-ámmal tették a dolgukat. (Voltak azért üdítő kivételek.) Több településen végigsétálva tapasztalhatjuk, hogy a telek beépítettsége köszönő viszonyban sincs az építéskori szabályozással, így állhatnak zsebkendőnyi telkeken sorházak. Most pedig, amikor már rég kivették az önkormányzatok kezéből az építésügyi hatósági eljárásokat, ezzel a törvénnyel adnának kezükbe valamit, amivel élni is tudnának. Nagy kérdés, hogy mi a valódi cél, mert senki sincs a piacon, aki azt gondolja, hogy valóban a települések védelme.