Nem sok jót sugall az MNB legfrissebb jelentése

Elérkezett a fordulat? Alig tudtak megtakarítani az emberek

Fotó: clipart.com

2022. augusztus 19. A második félévben alig nőtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona. Közben úgy tűnik, hogy az infláció elszabadulásával nagyot fordultak a lakosság megtakarítási szokásai. A legtöbb friss pénzt befektetési jegyekbe és részvényekbe tették a megtakarítók – derül ki az MNB legfrissebb adataiból. A statisztika azonban elfedi a lényeget.

Mindössze 692 milliárd forinttal nőtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona 2022. második negyedévében – derült ki az MNB legfrissebb adataiból. A nettó pénzügyi vagyon mostani negyedéves gyarapodása 2017 harmadik negyedéve óta a legalacsonyabb, mivel a megtakarítások összege (az eszközök növekedése) három éve nem volt ezer milliárd forintnál kevesebb, és utoljára öt éve, 2017 második negyedévében volt alacsonyabb a mostaninál – írja az MTI.

A legfrissebb adatok szerint a háztartások (bruttó) pénzügyi vagyona 78788 forintra emelkedett 2022. június végére, míg a kötelezettsége (hitelek) 13588 milliárd forintot tettek így, így a nettó pénzügyi vagyon 64930 milliárd forint lett.

Tényleg minden megváltozott?

Ha a számokat alaposabban végignézzük, akkor úgy tűnik, hogy a hónapról hónapra emelkedő infláció cselekvésre sarkallta a megtakarítókat, és a nagyobb hozam reményében elkezdték átalakítani a megtakarításaikat. Az eddig legnépszerűbb készpénz és bankbetét helyett befektetési alapokba és részvényekbe fektették a pénzüket az emberek. A legtöbb pénz ugyanis ezekbe áramlott. Míg befektetési jegyekbe 205 milliárd forint érkezett, addig részvényekbe 184 milliárd forint. Ez valójában a nettó pénzáramlás, azaz a tranzakciók egyenlege.

Állampapírokba 144 milliárd forint friss pénzt tettek a megtakarítók a második negyedévben, a korábban kiemelkedően népszerű bankbetétekből pedig egyenesen kivonták a pénzüket. A készpénzállomány alig nőtt, de a 30 milliárdos plusszal még így is újabb csúcsokat dönt a lakosság kezében lévő a 6495 milliárd forintos állomány.

Ebből kiderül, kinek van itt pénze

A szomorú valóság azonban az, hogy a látszatra hatalmas pénzügyi vagyon meglehetősen koncentrált, és nem az „átlagmagyar” befektetéseit látatjuk, hanem a vagyonos kisebbségét. Az MNB legutóbbi, 2020-as háztartási vagyonfelmérése ugyanis azt mutatta (hasonlóan a korábbihoz), hogy a részvényvásárlás és befektetési alapokba fektetés „úri huncutság”. Itt az urak a gazdagokat jelentik. Valójában a vagyon szerinti felső decilisre jellemző ez a befektetés. A vagyonfelérés szerint „miközben készpénzzel minden háztartás rendelkezik, addig például tőzsdei részvénnyel csak a háztartások 2 százaléka, befektetési jeggyel a háztartások 3 százaléka. A különféle értékpapírok és a tulajdonosi részesedések (részvények, üzletrészek) esetében jelentős különbség tapasztalható a háztartások között, ezeknek az instrumentumoknak az előfordulása csak a felső decilisekben számottevő”.

Mi történt a bankbetéttel?

A nettó pénzügyi vagyon növekedését a második negyedévben jelentős veszteségek fékezték. A vállalati részesedéseken és a részvénybefektetéseken az MNB kalkulációja szerint 660 milliárd forint volt az átértékelődési veszteség, amit a külföldi vállalatokon elért átértékelődési nyereség (114 milliárd forint) nem tudott kompenzálni. De veszteségesek voltak az életbiztosítási és nyugdíjpénztári megtakarítások is.

A hitelek növekedése ugyancsak a nettó pénzügyi vagyont csökkenti. A második negyedévben még javában pörögtek a lakáshitelek, a 139 milliárd forintos növekmény megegyezik a tavalyi utolsó negyedévvel. A fogyasztási kölcsönök esetében ugyanakkor – ahogy már megírtuk - visszaesést láthatunk.

A nettó pénzügyi vagyon minimális növekedésére tehát találhatunk magyarázatot a tőzsdei áresésben, a vállalati vagyonelemek értékének csökkenésében, a bővülő hitelfelvételben.

Azonban az a tény, hogy a készpénzállomány gyakorlatilag nem emelkedett, a forint bankbetétek állománya pedig csökkenésnek indult (-186 milliárd forint 3 hónap alatt), azt mutatja, hogy vége a megtakarítások korának. Az első negyedévben a lakosságnak kiosztogatott hatalmas összegeket elkezdték elkölteni, felélni az emberek. Pedig eddig „csak” az infláció volt romboló, a rezsidíjak augusztusi brutális áremelése viszont meg is tépázhatja a háztartások pénzügyi vagyonát.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: kamat, állampapír, megtakarítás, betét, bank, készpénz, MNB, lakossági pénzügyi vagyon, háztartások