A felelősségtől viszonylag alacsony költséggel meg lehet szabadulni
2015. december 22.
A következő évi béremelések és juttatások tervezésekor érdemes kiemelten figyelni az adóterhekre. Ahogy kiszámoltuk, az Erzsébet-utalványra adott nyolcezer forint hatezerre olvad, ha például korláton felüli juttatást ad a cég. A lakáshitel-cafeteria viszont ugyanekkora kiindulási alappal ennek több mint kétszeresét jelenti a munkavállaló zsebében. Nem nehéz rájönni, mivel lehetnek a dolgozók a legelégedettebbek.
Sokan panaszolták, hogy hiába kérték, a cégük egyszerűen nem vette fel a béren kívüli juttatások palettájára a lakáshitel-cafeteriát. A makacsabbak érdeklődésükre azt a válaszát kapták, hogy csekély erre a dolgozók részéről az igény (megjegyezzük, ha nem szerepel a lehetőségek között, akkor ezt elég nehéz lehet megállapítani), de tipikus felelet volt az is: a cég nincs felkészülve arra, hogy az ezzel kapcsolatos ellenőrzés kockázatát vállalja. Az OTP Bank tapasztalatai szerint ugyanakkor érdemes lehet kérni ezt a juttatást munkáltatónktól, hiszen sok vállalat éppen dolgozói kérésére tette elérhetővé ezt a juttatást. (Az előnyökről korábban ezt írtuk.)
Tény, hogy a szabályozásban meglehetősen nagy felelősséget hárítanak a vállalkozásokra. Ezen pedig a szabályozás számtalan időközben végrehajtott enyhítése sem változtatott. A cégnek kell az egész juttatási forma adminisztrációs terhét cipelni, sőt az adózási következményekre is ügyelniük kell (a szankciók pedig igen kemények). Valójában azonban egyáltalán nem ilyen vészes a helyzet. A szabályozó rendelet lehetőséget biztosít, hogy külső szolgáltatót bízzanak meg a folyamat egyes elemeinek, vagy adott esetben a teljes folyamat lebonyolításával. Elsőként az OTP indított el külön szolgáltatást a vállalatok megsegítésére (később más bank is követte ezt a példát). Az OTP az ADLAK (adómentes lakáshitel támogatási szolgáltatás) keretében többszintű megoldást is kínál.
A szolgáltatást olyan cégek is igényelhetik, amelyek egyáltalán nem ügyfelei a banknak. A feltételek megvizsgálásáért 10-50 ezer forintot számítanak fel, a teljes lebonyolítást pedig 3-5 százalékos díj ellenében vállalják. A különböző méretű és helyzetű vállalkozások a lehetőségek közül kiválaszthatják a számukra legmegfelelőbbet. Ezért a viszonylag kismértékű költségért a bank leveszi a vállukról az adminisztrációs terheket és a felelősséget. (A konkrét ajánlatnak itt nézhet utána.) Nem csekély előny még a munkavállalók elégedettségének növelése.
A lakáshitel-cafeteria előnyét a csupasz számok is jól bizonyítják. Amennyiben a vállalkozás emelné munkavállalója bérét, 100 forintnyi bruttó béremelés összesen 128,5 forintjába kerül. A gyermektelen dolgozó viszont ebből csak 65,5 forintot kap. A bér emelése tehát a legdrágább megoldás, az alkalmazottak öröme ilyenkor nem lehet igazán felhőtlen (ők ugyanis logikusan azt nézik, hogy a jövedelmük mennyire nő meg).
Nem csoda, hogy a cégek – amennyiben lehetőségük engedi – inkább a béren kívüli juttatások keretét növelik. Érdemes azonban ezen a téren is figyelni az adóterhekre, és persze újabban a korlátokra is (a béren kívüli juttatások szabályairól, a korlátokról és adókulcsokról itt tájékozódhat). A dolgozók a tapasztalat szerint a gyors költési lehetőségeket szeretik. Ahogy látjuk, ma még sem a munkavállalók, sem a cégek nem igazán gondolnak arra, hogy a törlesztési támogatás tulajdonképpen „tiszta” pénzt jelent (a béren kívüli juttatás következtében felszabaduló összeg bármire és persze azonnal költhető). A lakáscélú hitel törlesztését, a lakáshoz jutást adómentesen a megállapított korlátokon felül segíthetik a cégek.
Egy egyszerű példa szerint, egy bruttó szemléletű cafeteria rendszer esetében: az Erzsébet-utalványra kapott 8000 forint valójában 10 800 forintba kerül a vállalatnak (a 35,7 százalékos adóteher miatt). Ha ugyanezt a 10 800 forintot lakáshitel-cafeteria juttatás keretében nyújtja a cég, akkor a 8 000 forint helyett mind a 10 800 forintot oda tudja adni a dolgozójának (az adóteher itt ugyanis nulla). Több cég ad különböző, a jogszabályokban nem preferált utalványokat vagy rutinból az idén bevezetett korláton felüli juttatást. Ezeknek a normálnál magasabb (az idén 51,17 százalékos) az adóterhe.
Ha valaki ezeket választja, akkor jóval kevesebbet kap kézhez. Az előbbi példánál maradva: a 10 800 forintból csak 7144 forint járna, míg a lakáshitel-cafeteria keretében marad a 10 800 forint. Könnyű belátni, hogy melyik juttatás a legjobb a dolgozónak.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: lakáshitel, cafeteria, lakáshitel-cafeteria, béren kívüli juttatás, adó, munkáltató
Elégedett dolgozót akar? Adjon lakáshitel-cafeteriát!
Sokan panaszolták, hogy hiába kérték, a cégük egyszerűen nem vette fel a béren kívüli juttatások palettájára a lakáshitel-cafeteriát. A makacsabbak érdeklődésükre azt a válaszát kapták, hogy csekély erre a dolgozók részéről az igény (megjegyezzük, ha nem szerepel a lehetőségek között, akkor ezt elég nehéz lehet megállapítani), de tipikus felelet volt az is: a cég nincs felkészülve arra, hogy az ezzel kapcsolatos ellenőrzés kockázatát vállalja. Az OTP Bank tapasztalatai szerint ugyanakkor érdemes lehet kérni ezt a juttatást munkáltatónktól, hiszen sok vállalat éppen dolgozói kérésére tette elérhetővé ezt a juttatást. (Az előnyökről korábban ezt írtuk.)
Tény, hogy a szabályozásban meglehetősen nagy felelősséget hárítanak a vállalkozásokra. Ezen pedig a szabályozás számtalan időközben végrehajtott enyhítése sem változtatott. A cégnek kell az egész juttatási forma adminisztrációs terhét cipelni, sőt az adózási következményekre is ügyelniük kell (a szankciók pedig igen kemények). Valójában azonban egyáltalán nem ilyen vészes a helyzet. A szabályozó rendelet lehetőséget biztosít, hogy külső szolgáltatót bízzanak meg a folyamat egyes elemeinek, vagy adott esetben a teljes folyamat lebonyolításával. Elsőként az OTP indított el külön szolgáltatást a vállalatok megsegítésére (később más bank is követte ezt a példát). Az OTP az ADLAK (adómentes lakáshitel támogatási szolgáltatás) keretében többszintű megoldást is kínál.
A szolgáltatást olyan cégek is igényelhetik, amelyek egyáltalán nem ügyfelei a banknak. A feltételek megvizsgálásáért 10-50 ezer forintot számítanak fel, a teljes lebonyolítást pedig 3-5 százalékos díj ellenében vállalják. A különböző méretű és helyzetű vállalkozások a lehetőségek közül kiválaszthatják a számukra legmegfelelőbbet. Ezért a viszonylag kismértékű költségért a bank leveszi a vállukról az adminisztrációs terheket és a felelősséget. (A konkrét ajánlatnak itt nézhet utána.) Nem csekély előny még a munkavállalók elégedettségének növelése.
A számok magukért beszélnek
A lakáshitel-cafeteria előnyét a csupasz számok is jól bizonyítják. Amennyiben a vállalkozás emelné munkavállalója bérét, 100 forintnyi bruttó béremelés összesen 128,5 forintjába kerül. A gyermektelen dolgozó viszont ebből csak 65,5 forintot kap. A bér emelése tehát a legdrágább megoldás, az alkalmazottak öröme ilyenkor nem lehet igazán felhőtlen (ők ugyanis logikusan azt nézik, hogy a jövedelmük mennyire nő meg).
Nem csoda, hogy a cégek – amennyiben lehetőségük engedi – inkább a béren kívüli juttatások keretét növelik. Érdemes azonban ezen a téren is figyelni az adóterhekre, és persze újabban a korlátokra is (a béren kívüli juttatások szabályairól, a korlátokról és adókulcsokról itt tájékozódhat). A dolgozók a tapasztalat szerint a gyors költési lehetőségeket szeretik. Ahogy látjuk, ma még sem a munkavállalók, sem a cégek nem igazán gondolnak arra, hogy a törlesztési támogatás tulajdonképpen „tiszta” pénzt jelent (a béren kívüli juttatás következtében felszabaduló összeg bármire és persze azonnal költhető). A lakáscélú hitel törlesztését, a lakáshoz jutást adómentesen a megállapított korlátokon felül segíthetik a cégek.
Egy egyszerű példa szerint, egy bruttó szemléletű cafeteria rendszer esetében: az Erzsébet-utalványra kapott 8000 forint valójában 10 800 forintba kerül a vállalatnak (a 35,7 százalékos adóteher miatt). Ha ugyanezt a 10 800 forintot lakáshitel-cafeteria juttatás keretében nyújtja a cég, akkor a 8 000 forint helyett mind a 10 800 forintot oda tudja adni a dolgozójának (az adóteher itt ugyanis nulla). Több cég ad különböző, a jogszabályokban nem preferált utalványokat vagy rutinból az idén bevezetett korláton felüli juttatást. Ezeknek a normálnál magasabb (az idén 51,17 százalékos) az adóterhe.
Ha valaki ezeket választja, akkor jóval kevesebbet kap kézhez. Az előbbi példánál maradva: a 10 800 forintból csak 7144 forint járna, míg a lakáshitel-cafeteria keretében marad a 10 800 forint. Könnyű belátni, hogy melyik juttatás a legjobb a dolgozónak.
A cafeteria jelenlegi szabályait, adókulcsait itt nézheti meg.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: lakáshitel, cafeteria, lakáshitel-cafeteria, béren kívüli juttatás, adó, munkáltató
Kapcsolódó anyagok
- 2016.05.10 - Ezeket a hiteleket kerüld el!
- 2016.04.07 - Most díjmentesen nyithat lakástakarék számlát
- 2016.02.29 - Lakáshitelek: tavaszi nagy átrendezés
- 2016.01.28 - Akik többet kapnak béren kívül
- 2016.01.13 - Megítélte a Kúria az elvett cafeteriát
- 2016.01.07 - Elstartolt az OTP a CSOK-kal, februártól utalja a támogatást
- 2016.01.07 - Jelentős változások a lakáshitelezésben
- 2016.01.07 - Cafeteria: mi a legjobb választás?
- 2016.01.05 - Forrón eszik a bankok a CSOK-ot
- 2016.01.04 - Így változik a cafeteria az idén
- 2016.01.04 - Nagyobb lakást szeretne? Az állam is segít! (X)
- 2015.12.18 - Mi is ez a Lakáshitel-cafeteria és mire jó nekem?
- 2015.12.17 - Kétségbeesetten kapkod a kormány?
- 2015.11.24 - Hol használható a turbózott Erzsébet?
- 2015.10.16 - Döbbenetesen sokat költünk zsebből az egészségünkre
- 2015.10.15 - Ingyenes is lehet a lakáshitel!
További kapcsolódó anyagok