Kiderült, hogy többség törlesztője nem csökkent

Elégedetlen a banki elszámolással? Itt a válasz, miért

2015. május 21. Mindenféle számok röpködnek a devizahiteles elszámolással kapcsolatban, így nem meglepő, hogy a bankok is előálltak saját adataikkal. A bankszövetség szerint a normál módon törlesztő devizahitelesek 82 százalékának jelentősen csökkent a havi törlesztőrészlete. Csakhogy kiderült, hogy a normál módon fizetők vannak kisebbségben, így nem csoda, hogy összességében többen vannak, akik semmiféle csökkenést nem érzékelnek.

Ne csodálkozzon, ha nem érti, miért éppen az Ön törlesztőrészlete nem csökkent a banki elszámolásnak köszönhetően! Noha a csapból is az folyik, hogy a többségnek már kevesebbet kell fizetnie, kiderült, hogy valójában ez a kisebbségre igaz. A bankszövetség mai sajtótájékoztatóján Kovács Levente főtitkár elmondta: a speciális esetektől megtisztított devizaalapú ingatlanhitelek esetében az ügyfelek 82 százalékánál jelentősen csökkent a havi törlesztőrészlet, 16 százalékuknál a változás nem volt jelentős, két százaléknál pedig nőtt a havi fizetendő összeg. Az átlagos törlesztőrészlet pedig húsz százalékkal lett alacsonyabb. Becsei András alelnök pedig arról számolt be, hogy a normál módon fizető devizaalapú ingatlanhitelesek törlesztőrészlete 20-25 százalékkal csökkent.

Ezek szerint a döntő többségnek kifejezetten elégedettnek kellene lennie, mégis - az Azénpénzem.hu-hoz érkező olvasói visszajelzések is ezt támasztják alá – sok az elégedetlen ügyfél. Ennek oka pedig egyszerű: valójában többségben vannak, akiknek mégsem lett kevesebb a törlesztője. Az ellentmondást megpróbáltuk feloldani. Megkértük a bankszövetséget, hogy számszerűsítsük, mégis mennyien lehetnek a normál módon törlesztők, akiknek 82 százalékának most már jelentősen kevesebbet kell fizetni. Erre nem kaptunk egyértelmű választ. A bankok ugyanis nem pontos darabszámot, hanem arányokat adtak meg. De számításainkra a sajtótájékoztatón gyakorlatilag rábólintottak.

Számoljunk együtt!


Az MNB tavaly év végén összesen 454 ezer devizaalapú ingatlanhitelest (lakáscélú és szabad felhasználású) tartott nyilván. Csakhogy közülük 162 ezren beléptek az árfolyamgátba (ők sem számítanak „normál módon fizetőnek”). Marad 292 ezer, ebből lejön még mintegy húsz százalék nem fizető adós, így marad 233 ezer. Még közülük is le kell vonni azokat, akik például kombinált hitelesek voltak. Így már 200-220 ezer környékén járunk, és az ő 82 százalékuknak csökkent jelentősen a törlesztője, vagyis összesen 164-180 ezernek az eredetileg 454 ezer ingatlanhitelesből, márpedig ez az összesnek csak 36-40 százalékát jelenti.

Persze nem alacsony ez a szám sem, de mégsem a többségről beszélünk. Az ő esetükben még azt fontos elmondani, hogy a forintosításnak köszönhetően számukra további 15 százalék nyereség is jelentkezik az árfolyamon – hangsúlyozta Becsei. (Mint ismert, a svájci frankos hiteleket 256,50 forintos árfolyamon forintosították, jelenleg azonban 294,6 forint egy svájci frank.) Ha nem lett volna a forintosítás és az elszámolás, akkor ezeknek az ügyfelek ma 50 százalékkal nagyobb lenne a törlesztőrészlete, a hatások ugyanis összeadódnak – hangsúlyozta az alelnök.

Ugyanakkor – véleményünk szerint – azt fontos látni, hogy ezek a normál módon törlesztő devizahitelesek utoljára a decemberi svájci frankos árfolyamon törlesztettek (ez akkor 254-261 forint között alakult), márpedig a svájci jegybank lépése után a frank január közepétől erősödött brutális módon. Januárban pedig már a megszabott forintosítási árfolyamon fizettek, tehát nem szembesültek ezzel a problémával, így nem látják, hogy mihez képest is jártak olyan jól.  

De mi van a többiekkel?


Akik beléptek az árfolyamgátba (162 ezer devizaalapú ingatlanhiteles) azok 180 forintos árfolyamon törlesztettek eddig, most viszont őket is utolérte a forintosítás 256,50 forintos árfolyamon, aminek nem biztos, hogy annyira örültek. Már csak azért sem, mert – ahogy megírtuk – valójában az árfolyamgátasok esetében éppen magát védte a kormány a forintosítással, hiszen 270 forintos árfolyam felett mindent a költségvetésnek kellett volna állnia. Így viszont vége lett a jó kis árfolyamgátnak, viszont a törvény szerint nem fizethetnek többet ezek a hitelesek annál, mint amennyit eddig fizettek. Ez az állapot az eredeti árfolyamgát végéig (összesen öt évig tarthatott volna) áll fent, utána viszont évente 15 százalékkal nőhet a törlesztő. (Az árfolyamgátasok elszámolásáról bővebben itt írtunk.)
Egyébként az árfolyamgátasok esetében a banki elszámolás a többségnél elég volt arra, hogy a gyűjtőszámlán lévő hitelt (ami a tőketörlesztés 180 és piaci árfolyam közti, nem kifizetett részletet gyűjtötte) lenullázza.

És akik többet fizetnek


Mindössze a normál módon fizető hitelesek 1-2 százalékának nőtt a havi törlesztője. Azoknak, akik türelmi idővel vették fel a kölcsönt (például több évig csak a kamatot törlesztették, a tőkét, azaz a hitelt magát nem fizették), és most egyébként is megnőtt volna a havi törlesztőjük azért, mert elkezdték volna a hitelt is visszafizetni. De ide tartozhatnak a jenhitelesek is.
A nem teljesítő hitelek esetében (ez összesen 183 ezer, de közöttük forinthitelesek is vannak) az elszámolás először a hátralékot csökkentette, ami ennek köszönhetően jelentősen apadt, az ügyfelek egy részénél le is nullázódott. Rajtuk az eszközkezelő bővítése és a családi csőd segíthet. (Itt írtunk arról, hogy ők miben reménykedhetnek.)
A fogyasztási hitelek esetében – személyi hitelek, autóhitelek – pedig a svájci frank erősödése elvitte az elszámolás hatását. Így ők nem vesznek észre csökkenést a havi részletekben.

A bankoknak is nagyon fáj


A bankszektornak az elszámolás nagyjából ezermilliárd forintba kerül – mondta Kovács Levente. Ez a tízmilliós magyar lakosság esetében olyan, mintha fejenként 100 ezer forintot kapna mindenki – tette hozzá. Mint Windisch László, az MNB alelnöke korábban a parlamenti bizottság ülésén elmondta: ebben az elszámolási időszakban összesen 744 milliárd forintot kaptak vissza a devizahitelesek. A forinthitelesek elszámolása majd ezután következik.
Az eddigi tapasztalatok szerint az ügyfelek alig egy-két százaléka panaszolta bankjánál az elszámolást - mondta kérdésünkre az alelnök. Ezek a panaszok többségében arról szólnak, hogy többet szeretne kapni az ügyfél.

Határidők


Az elszámolással kapcsolatban fontos a határidők figyelemmel kísérése. Az elszámolólevél kézhez vételét követő 30 napon belül nyújthat be panaszt az ügyfél. Az új szerződés (már forintosított hitel) a levél kézhezvételét követő 31. napon módosul, innentől kezdve 60 napon belül (tehát a levél kézhezvételétől számított 90. napig) mondhatja fel az ügyfél a hitelét, és további 90 napja van, hogy kiváltsa.


Itt olvashat részleteket az elszámoltatásról és a forintosításról

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az 
azénpénzem facebook oldalát

Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok