Összefoglaltuk, milyen utat járt be eddig a forint

Elárulta az MNB, miért halogatjuk az euró bevezetését

Fotó: youtube.com

2021. augusztus 3. Magyarország nem mondott le az euróról, de nem akar áldozatokat hozni érte – hangzott el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) konferenciáján, amit a forint bevezetésének 75. évfordulóján tartottak. A sikeres bevezetés feltételeit a jegybank „kiáltványban” fogalmazta meg.

Vasárnap ünnepelte 75. születésnapját a forint. Sokak szerint jócskán túllépte már a nyugdíjkorhatárt, mégis vannak, akik még jó ideig munkában tartanák. Az MNB – mint az az évfordulón tartott konferenciáján több ízben el is hangzott – még 10-12 évig tenné ezt. Szerencsés esetben. Ugyanis ennyi időre becslik, míg sikerül teljes felzárkózni az eurózónában levőkhöz.

Az euró sikeres bevezetésének feltételei:

1. A gazdaságpolitika elsődleges feladata a magyar gazdaság fenntartható felzárkózásának biztosítása. Az euro bevezetése nem lehet öncélú lépés.

2. A sikeres euróbevezetés kulcsa a megfelelő időzítés és az euróérettség elérése.

3. A Magyar Nemzeti Bank elkötelezett az euro sikeres és biztonságos bevezetése mellett.

4. Az euro bevezetéséről és annak időzítéséről egy higgadt, mindenre kiterjedő költség-haszon elemzés alapján kell dönteni.

5. A sikeres és biztonságos eurócsatlakozás feltételeit egy új, széles körű kritériumrendszer alapján kell értékelni (Maastricht 2.0).

6. A sikeres bevezetés feltétele a megfelelő reálgazdasági érettség.

7. A fenntartható felzárkózás alapja egy átfogó, az euro bevezetésén túlmutató versenyképességi reformterv kialakítása és végrehajtása.

8. Az euróövezeti csatlakozás előtt elengedhetetlen az árstabilitás újbóli helyreállítása és az inflációs várakozások megfelelő horgonyzása.

9. A jövőbeli gazdasági kihívások sikeres kezelése miatt kiemelt fontosságú a növekedés és az egyensúly egyidejű megteremtése, amelyhez nélkülözhetetlen a megfelelő fiskális politikai mozgástér elérése.

10. A gazdasági egyensúlytalanságok kialakulásának elkerülése miatt az euroövezettel szinkronizált üzleti és pénzügyi ciklusokra van szükség. A pénzügyi ciklusok szabályozásában továbbra is hatékony prudenciális politikát kell folytatni.

11. A magyar pénzügyi és bankrendszer mélyítése és versenyképességének javítása érdekében fel kell gyorsítani a digitalizációs fejlesztéseket.

12. Digitális és a környezeti feltételekkel összhangban lévő fenntarthatósági fordulatra van szükség, amit már az euro bevezetése előtt meg kell kezdeni.

Forrás: MNB Kiáltvány

Mondhatni pedig, hogy jócskán megöregedett születése óta forint, és már jó ideje nincs ereje teljében. 1946-ban, amikor a világ legnagyobb inflációján átesett pengőt kellett leváltania, elvben még 13,2 forintért lehetett 1 gramm aranyat venni (0,0757575 gramm aranyat ért egy forint). Már persze, ha a már jó ideje bevezetett kötött pénzügyi gazdálkodás követeztében bárki vásárolhatott volna érte a sárga fémből. Jelenleg szabadon lehet vásárolni – 1 gramm aranyat mintegy 20 ezer forintért.

Hosszú ideig persze mesterségesen állapították meg mind az arany, mind az olyan kulcsvaluták árfolyamát, mint a dollár. Utóbbi kezdetben 11,7 forintot ért (volna). A hivatalos árfolyam nem sokkal később már 32 forint volt, az idősebbek pedig emlékezhetnek még arra is, hogy a hatvanas években nyugati turistautakhoz 60 forintért lehetett hozzá jutni háromévente 70 dollárhoz. Mai szemmel külön érdekesség lehet, hogy az MNB a külföldi valutákra hosszú ideig kétféle, külön kereskedelmi és turistaárfolyamot árfolyamot jegyzett.

A forint a rendszerváltozást, 1990-et követően lett szabadjára engedve. Kezdetben a jegybank több valutából összeállított kosárral szemben jegyezte, ami lassan váltakozva dollár-ECU (az euró „elődje”, amely elszámolási egységként működött), dollár-német márka összetételre egyszerűsödött. 2000. január 1-jétől kezdve pedig az euróval szemben határozza meg az MNB a forint értékét. Az árfolyam akkor alaposan meg is lendült. Összességében a dollárral szemben a hatvanas évek óta 404 százalékkal lett gyengébb a forint, az euróért bevezetésekor 276, ma viszont már 359 forintot kérnek.

Baj Matolcsy szerint csak a közös európai valutával van

Az EU-hoz való csatlakozáskor Magyarország arra is kötelezettséget vállat, hogy amint lehet – teljesítve az úgynevezett maastrichti feltételeket – nyugdíjba küldi a forintot, és bevezeti a közös európai valutát. Miközben azonban a térség valutái között azóta a leggyengébben teljesített (erről itt és itt írtunk), az utóbbi évtizedben erről egyre kevesebbet hallani. Kétségek ugyan korábban is voltak, a 2008-as válság, majd a Covid-19 után azonban a továbbra is erős sürgetések mellett megerősödtek az óvatosságra intő hangok is.

Az MNB a forint ünnepléseként 5 forintos forgalmi emlékérmét bocsát ki hatféle változatban összesen 12 millió példányban. Az érméken – a korábban meghirdetett szavazás eredményeképpen – a forint szó egy-egy betűje szerepel, megfelelő sorrendbe helyezve, kiadják a magyar valuta nevét, illetve mozaikként a jegybank Szabadság téri székházát is megjelenítik. A különleges ötforintosok a kibocsátást követően – a készpénzforgalmi igényekhez igazodóan – fokozatosan terjednek majd el a forgalomban.

Az MNB tegnap online konferencián ünnepelte a forint 75-ik születésnapját. Matolcsy György elnök (a képen) előadásában hangsúlyozta, hogy Magyarország nem mondott le az euró bevezetéséről, de azt úgy szeretné megtenni, hogy ne járjon reálgazdasági és növekedési áldozatokkal. A jegybankelnök egyebek mellett kifejtette, hogy az euró még „nem teljesen kész termék”. Az eurónak sok a gyengesége, több eleme reformra szorul.

A forint Matolcsy szerint sokkal inkább képes a válságok kezelésére, mint az euró, és ez már többször, legutóbb például a Covid-válság kapcsán is bebizonyosodott. A magyar érdek az, hogy akkorra biztosítsuk Magyarország csatlakozását, amikor az euró kifejlett pénzeszköz lesz. Emellett kiemelte azt is, hogy az eurózónának is érdeke, hogy erős gazdaságok csatlakozzanak hozzá.