Véghajrában az adóoptimalizálás

Ekkora nyugdíjat szeretne a magyar

2016. december 9. Egy felmérés szerint 150 ezer forintos nyugdíjjal lenne elégedett a lakosság többsége, viszont kevesen hajlandóak tenni érte. Csodák pedig nincsenek, a kézzel fogható nyugdíj-kiegészítéshez megfelelő nagyságú takarékoskodás is kell. Az adójóváírás ehhez jó ösztönző lehet.

Tele van ellentmondással a lakosság, már ami a pénzügyeit illeti. Miközben 60 százalék szerint nem fenntartható az állami nyugdíjrendszer, 66 százalék továbbra is elsősorban az állami nyugdíjra támaszkodna idős korában – derült ki a MABISZ és a Századvég kutatásából, amit a biztosítók konferenciáján mutattak be.

A megkérdezettek alig több mint fele szokott megtakarítani, de csak 22 százalék rendszeresen, 30 százalék csupán esetenként, míg 48 százalék egyáltalán nem. A legtöbben (45 százalék) vésztartalékra tesz félre, 20 százalék a gyermeke jövőjére takarékoskodik, 16 százalék lakáscélra gyűjt. Alig 6 százalék (nyugdíjasok nélkül 7 százalék) azok aránya, akik kifejezetten a nyugdíjas éveikre gyűjtenek. Még utazásra is majdnem kétszer ennyien tesznek félre (10 százalék). A rövid távú célok tehát rendre felülírják a hosszú távú célokat.

Pedig minél előbb elkezdünk gondoskodni a nyugdíjas évekről, annál kevesebbet kell havonta félretenni – mondta Mester Péter, a Posta Biztosító marketingvezetője az Azénpénzem.hu-nak. A halogatás viszont évről-évre nagyobb kiadási terhet jelent. (Erről korábban részletesen itt és itt írtunk.) Éppen ezért érdemes akár kisebb összeggel is elkezdeni az öngondoskodást, amit később – a jövedelmünktől függően – meg is emelhetünk, vagy alkalmanként plusz befizetésekkel hizlalhatunk.

Mivel a nyugdíjbiztosítás díja után évi 20 százalékos adójóvárás igényelhető (legfeljebb 650 ezer forintos éves díjig), év vége előtt érdemes végiggondolni, hogy lehetőségünk van-e ezt igénybe venni – hangsúlyozta Mester Péter. Bár nyugdíjra nem az adójóváírás miatt kell félretenni, ugyanakkor ez a lehetőség megadhatja a „kezdő lökést” a hosszú távú takarékoskodás elindításához. Amelyik évben ezt nem tesszük meg, annak az évnek már elveszik számunkra az adójóváírása – tette hozzá a szakember.

Szükség lesz a kiegészítésre


Már csak azért is, mert igény mindenképp lenne a jelentősebb nyugdíj-kiegészítésre. A MABISZ konferenciáján bemutatott felmérés szerint ugyanis a többség (58 százalék) 100-200 ezer forint nettó közé tenné azt az összeget, amivel nyugdíjas korban havonta elégedett lenne, az átlag 150 ezer forintot szeretne. Jelenleg 65 százalék körüli a helyettesítési ráta (az utolsó hivatalos, adózott fizetéshez viszonyuló kezdőnyugdíj). Vagyis mindenkinek célszerű abba belegondolnia, hogy a mai fizetésének 65 százaléka elegendő lenne-e a megélhetésére, és mi lenne, ha ennél is kevesebbet kapna. A kiesést tehát valahogy pótolni kellene. 

A felmérés szerint a megkérdezettek mindössze 18 százaléka kötne nyugdíjbiztosítást, jellemzően az urbánus, felsőfokú végzettséggel rendelkező, 30-49 év közötti értelmiségi réteg, de nekik is csak a harmaduk lenne hajlandó ennek érdekében havi 10-20 ezer forintot félretenni.

Az év végével a biztosítók különféle akciókkal teszik vonzóvá a nyugdíjbiztosítási termékeiket. A Posta Biztosító például egy évre szóló, kétmillió forint biztosítási összegű kockázati életbiztosítást ad most ajándékba azoknak, akik december 18-ig PostaNyugdíj Aranytartalék nyugdíjbiztosítást kötnek.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok