Átlagosan minden nagyon jól megy

Egyre többet keres a magyar!

Fotó: Azénpénzem

2016. október 6. Tavaly a magánszemélyek összes bevallott jövedelme 6,7 százalékkal nőtt, osztalékból (akinek volt ilyen) pedig átlagosan több mint 5,1 millió forintot kerestek egy év alatt az adózók. Arról azonban már két éve nincs információ, hogy a bevallások alapján milyen lehet a jövedelmek megoszlása. Pedig ez cseppet sem mindegy.

Tavaly átlagosan 123 ezer forinttal kerestek többet a munkavállalók – mondta Tamásné Czinege Csilla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára az MTI-nek. Az összevont jövedelem több mint 634 milliárd forinttal haladta meg a 2014-es adatot, a munkavállalók bére pedig egy év alatt közel 589 milliárd forinttal nőtt. A majdnem 125 ezer magánszemély összességében 640 milliárd forint összegű osztalékjövedelmet tűntetett fel bevallásában, amely átlagosan több mint 5,1 millió forintos jövedelem volt 2015-ben.

Tavalyi adójából több mint 1,1 millió magánszemély átlagosan 45 ezer forintot igényelt vissza.

Az adatok alapján kiszámoltuk: 2015-ben a magánszemélyek összes bevallott jövedelme 6,7 százalékkal nőtt az ezt megelőző évben mért 5,8 százalékos emelkedés után. A gyakorlatilag nulla infláció mellett ez igazán mutatós gyarapodás. Ilyen körülmények között semmi meglepő sincs abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzésében arra jutott: a magyar családok olyan jól tudnak takarékoskodni, hogy a GDP-arányos vagyonuk alapján lekörözzük a visegrádi országokat.

Elemzés pedig már egyáltalán nincs

Az egész folyamattal kapcsolatban nem mellékes viszont, hogy ebből a növekvő tortából hányan és milyen arányban részesülhetnek. Az Allianz globális vagyonosodási jelentéséből pedig az derült ki, hogy Magyarországon még a középosztály is lefelé csúszik. A kép persze tisztább is lehetne. Például akkor, ha megismerhetnénk, milyen volt a tavalyi adóbevallást benyújtók összetétele. Ilyen adatokhoz azonban utoljára a 2013-as bevallások után juthattunk. Már a mostanit megelőző évről is csak saját gyűjtés alapján alkothattunk valamilyen képet. Néhány helyi adóhivatal ugyanis akkor még szerencsére készített elemzést. Összeállításunkból akkor jól látszott, hogy milyen jelentősek voltak a különbségek a megyék között. A 2015-ös évről azonban már ilyesmi sem áll rendelkezésre, az adóhatóság (NAV) tulajdonképpen egy minisztériumi alegységként funkciónál, így nem csoda, ha a megyei hivatalok végképp elvesztették minden saját színüket.

Jelentősen megugrottak a felajánlások

A NAV által készített szja-elemzések közül mostanra csak az 1 százalékos felajánlásokról lehet informálódni a hatóság honlapján. Az ott található adatsorból kiszámoltuk, 2015-ös adójukból összesen majdnem 3,6 millióan adakoztak 14,5 milliárd forintos értékben. A legnagyobb nyertes a katolikus egyház lett, amelynek több mint 628 ezer magánszemély adományozott közel 2,6 milliárd forintot. A református egyháznak 233 ezren nem egészen egymilliárdot adtak, ami a harmadik helyre volt elég. A második helyen a nemzeti tehetségprogram végzett, 350 ezernél több felajánló juttatott ide 1,4 milliárdot. (A kedvezményezettek és az adományok részletes listáját itt nézheti meg.)

Az egy főre jutó adományok alapján egyébként az adakozók befizetett adója tavaly az előző évit 5,7 százalékkal haladta meg. Érdemes megjegyezni, hogy az idei bevalláskor a tavalyinál 73 százalékkal többen nyilatkoztak adójuk egy százalékáról.

A NAV iránti bizalom még a kormányénál is jobban esett

Miközben tehát az adóhatóságot egyre „szolgáltatóbbnak” igyekszik beállítani a kormányzat, az évtizedek óta jól működő tájékoztatási rendszer erősen leépült. Szerintünk ez önmagában is alkalmas lehetne a bizalom megingatására, de azt – derül ki az Index.hu által ismertetett kutatásból – igazán a NAV korrupciós és politikai botrányai intézték el.

Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) által finanszírozott elemzés szerint a nagy állami intézmények közül az adóhatóságba vetett állampolgári bizalom zuhant a legnagyobbat az elmúlt években, aminek súlyos következményei lehetnek az adófizetési hajlandóságra.

Mint a portál megírta, a kormány bizalmi indexe egyértelműen romlott is 2013. óta, és jelenleg a vizsgált intézmények közül a legalacsonyabb. A kormányénál is nagyobbat esett viszont az adóhatóságba vetett állampolgári bizalom. A NAV-ra már inkább politikai intézményként tekintenek. A kutatás adatai szerint a magyar közélet állapota, illetve az, amit erről gondolni szokás, legrosszabbul a NAV-ot érintette az elmúlt években. (Aki még nem tette, érdemes elolvasni az Index erről szóló cikkét.)

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: adó, szja, NAV, adóbevallás, osztalék, visszaigénylés