A babaváróból Budapesten 70 százalékot zárnak majd ki

Egyre többen csak hitelből tudnak megélni

Fotó: clipart.com
2023. szeptember 7. A bankok a számlaforgalom alapján úgy látják, egyre több ügyfél éli fel jövedelmét. A helyzet valójában ennél is rosszabb, hiszen sokan mindennapi megélhetésük fedezésére kénytelenek adósságba verni magukat, illetve hitelkártyát használni. Közben a hitelkérelmeket mind gyakrabban elutasítják a pénzintézetek.

A bankok lakossági hitelállománya – tette közzé a hitelezési folyamatokat elemző kiadványához fűzött ismertetőjében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – a második negyedévben 98 milliárd forinttal bővült a folyósítások és törlesztések eredményeképp. Ezzel a hitelállomány éves növekedése mindössze 3 százalékot tett ki. A hiteldinamika fokozatos lassulása mögött az új hitelkihelyezések visszaesése áll: a lakossági hitelkibocsátás a második negyedévben 47 százalékkal, ezen belül a lakáshiteleké 67 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőttitől. (Az MNB teljes elemzését itt töltheti le.) 

A korábban az egész piacot húzó babaváró is padlót fogott. Az idei második negyedévben az egy évvel korábbinak kevesebb mint a felére esett a szülők hitelfelvétele. Jövőre azonban még nagyobb csökkenés várható. A babaváró hitel jelenlegi 10 millió forintos maximális összegét ugyanis – mint arról korábban hírt adtunk – a kormány 11 millió forintra emeli, viszont 2024. január elsejétől csak azok a házaspárok vehetik fel, amelyek hölgy tagja 30 évesnél fiatalabb. Mint az MNB felmérésből kiderül, Budapesten ezzel a korábbi tapasztalatok alapján körülbelül 70 százalékot zárnak ki, ekkora arányban vették ugyanis igénybe ezt a kölcsönt a 30 felettiek. 

Néhány banknál belehúztak a gazdagok


A banki hitelezési vezetők (az MNB a hitelezési felmérése keretében évente egyszer őket is megkérdezi) szerint a babaváró hitelt sok esetben a jelzáloghitel mellé veszik fel, így a jelzáloghitelek visszaesése is maga után vonta a babaváró hitelek csökkenését. Egyelőre nem látnak problémákat a vállalt gyermekek számát illetően egyik családtámogatási programnál sem, ugyanakkor a bankok a válást, mint a támogatás egyik feltételének nemteljesülését nagyobb kockázatnak látják. Ekkor ugyanis egyösszegben esedékessé válik az addig kapott kamattámogatás. 

A hitelfajták közül a személyi kölcsönök kibocsátása éves összevetésben csak minimálisan csökkent, de a szabad felhasználású jelzáloghiteleké számottevően bővült. A bankok megerősítették, hogy a szabad felhasználású jelzáloghitelek felfutása mögött befektetési célok álltak. Ezeket a hiteleket azonban csak kevés bank kínálta. Náluk is állítólag csak a prémium (vagyis tehetős) ügyfelek igényelték, és az érdeklődés csak rövid ideig tartott. A második negyedévre mindenesetre a 40 millió forint feletti kölcsönök aránya a korábbi 17 százalékról több mint 40 százalékra emelkedett. 

Sokasodnak a lakossági gondok


A személyi kölcsönök piacán egyes bankok szigorítottak a minimálisan elvárt jövedelemben, mégis valamennyien erőteljes keresletről számoltak be az elmúlt fél évben. A hiteligénylések számában nem látni csökkenést, de az átlagos hitelösszegek mérséklődtek, ami arra enged következtetni, hogy a gyengébb hitelképességgel rendelkező ügyfelek a mindennapi megélhetésükre igénylik ezeket a hiteleket. 

A bankok az ügyfelek számlaforgalmát vizsgálva látják: egyre többen élik fel jövedelmüket, és a hitelkártyák használatában is látni az emelkedést. A moratóriumból kieső adósok körében tapasztaltak romló fizetési morált, különösen azoknál, akik több kölcsönnel is rendelkeznek. Megjegyezték, hogy a magas kamatkörnyezet tulajdonképpen jobb portfolióminőséget eredményez azáltal, hogy az ügyfelek nem halmozzák fel a hiteleket.
 
A portfolió minőségében összességében nem tapasztaltak változást a bankok egyik terméktípusnál sem, de a hitelképesség romlását igen: a bejövő hitelkérelmek egyre gyakrabban nem jutnak el a folyósításig, mert a „rendszer kiszűri őket”. Mint a hitelezési vezetők válaszaiból kiderült: a vállalatihoz hasonlóan a lakossági szegmensben is prioritás a jó portfólióminőség megőrzése, amit a szigorúbb hitelezési feltételek mellett a követeléskezelő cégekkel kötött keretszerződési megállapodások (forward flow) is elősegítenek.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok