A nyugdíjas éveket most hátrébb sorolták az emberek

Egyre több pénzt szánunk az egészségünkre

Fotó: clipart.com

2023. március 3. Szívesebben tettünk félre tavaly az egészségünkre azonnal felhasználható megtakarításban, mint a hosszabb távon megtérülő nyugdíjcélú befektetésben – ez derült ki a Pénztárszövetség legfrissebb adataiból. A nehéz gazdasági helyzet ugyanakkor összességében nem vetette vissza az öngondoskodást, bár nagy szükség lenne a munkáltatói szerepvállalásra.

A tavalyi évet jellemző bizonytalan környezet elsősorban a rövidebb távra szóló, könnyebben hozzáférhető befektetések felé irányította a lakosság figyelmét, amit igazol, hogy alig egy év alatt több mint 24 százalékkal nőtt az egészségpénztári egyéni befizetések összege a 2021-es eredményekhez képest – derült ki a hazai nyugdíjpénztári szektor tagjainak 97 százalékát, míg egészségpénztári tagok 90 százalékát képviselő Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) tegnapi háttérbeszélgetésén.

Az egészségpénztárak taglétszáma 3,73 százalékos bővüléssel elérte a 982 ezer főt 2022 végére, a nyugdíjpénztárak esetében ugyanakkor 1,06 százalékkal 1 millió 62 ezer főre csökkent a taglétszám.

A bizonytalan környezet hagyományosan azoknak a megtakarítási formáknak kedvez, amiket a tagok könnyebben, gyorsabban tudnak felhasználni egy előre nem látható, például egészségügyi helyzet következtében. Így nem véletlen, hogy elsősorban az egészségpénztárak tudtak növekedni mind taglétszám, mind befizetések tekintetében. Fontos pozitív tapasztalatunk volt tavaly, hogy a nyugdíjpénztári tagok, még a jelenlegi helyzetben sem mondtak le a boldog időskor anyagi feltételeinek megteremtéséről, hiszen a nyugdíjpénztári hozzájárulások összege 2,66 százalékkal tudott bővülni, elérve a 120 milliárd forintot éves szinten – mondta Nagy Csaba, az ÖPOSZ újonnan újraválasztott elnöke.

Ugyanakkor az is igaz, hogy az egyéni befizetések a nyugdíjpénztárakba kissé csökkentek (-0,65 százalék), miközben a munkáltatói befizetések 10 százalékkal nőttek. 2022 első negyedévében még kissé nőttek az egyéni befizetések, igaz, ebben az időszakban érkezett meg sokak számlájára a gyerekeseknek járó személyi jövedelemadó-visszatérítés. Ebből azonban nem nagyon lett többlet befizetés, inkább felélték az emberek. Az év végén pedig elmaradt a befizetési hajrá, ami a már megugrott inflációval, és az emiatt kialakult megélhetési nehézségekkel magyarázható.

Nehéz évet zártak a nyugdíjpénztárak

A korábbi évek trendjét követve a befizetések mintegy 68 százaléka tavaly is az egyéni pénztártagok hozzájárulásából származott, ugyanakkor emelkedett a munkáltatói hozzájárulások mértéke, elérve a 32 százalékot. A bizonytalan gazdasági környezet hatására több év után először csökkent a pénztárak által kezelt vagyon, 1674 milliárd forintról 1567 milliárd forintra. Ugyanakkor Nagy Csaba felhívta a figyelmet, hogy a harmadik negyedév végéhez képest a kezelt vagyon nagysága közel 5 százalékkal emelkedett. (A tavalyi hozamokról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.)

2022 harmadik negyedévében a nyugdíjpénztári hozamok már dinamikus növekedésbe kezdtek. Negyedik negyedévben már sikerült pozitív hozamot elérni, ebben az időszakban nyugdíjpénztári hozam 4,18 százalékon állt. 2023-ban eddig azt látjuk, hogy ez a tendencia folytatódik, ami bizakodásra ad okot. Bízunk benne, hogy a pozitív változást a tagok is érzékelni fogják és kitartanak a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarításaik mellett – hangsúlyozta a Pénztárszövetség elnöke.

Többet költünk egészségre

A Pénztárszövetség tagpénztárai közé tartozó egészségpénztárakba tavaly 60,1 milliárd forint befizetés érkezett, ennek 86 százaléka származott az egyéni pénztártagoktól. A közel egymillió pénztártag számláján átlagosan 71 ezer forint volt az év végén. Tavaly a tagok 59 milliárd forintért vettek igénybe egészségpénztári szolgáltatásokat, ami 9,57 százalékos emelkedést jelent 2021-hez képest. Vagyis egyre többen egyre többet tesznek félre az egészségükre, az esetleges egészségügyi költések fedezésére.

Az ÖPOSZ felmérése szerint az egészségügyi kiadásokra megtakarítás egyre fontosabb az embereknek. A váratlan helyzetekre történő spórolást követően ugyanis ez a második legfontosabb megtakarítási cél. Míg a nyugdíjcél a negyedik helyen áll a saját lakáscélt követve.

Az ÖPOSZ szakértői szerint a szektor hosszú távú jövőjének biztosításához elengedhetetlen a fiatalabb generáció megszólítása, tudatosságának erősítése, és bevonása az öngondoskodásba. Ebben a Pénztáraknak a munkáltatóknak egyaránt fontos szerepe lehet, legyen szó a digitális megoldások fejlesztéséről, az edukatív programokról, vagy éppen az első befizetés támogatásáról.