Exkluzív: az Azénpénzem.hu és a Xallis közös felmérése

Egyre több magyar valutázik

2014. február 17. Az elmúlt egy évben akár 60 százalékos hozamot is elérhetett, aki jó időpontban kétszer vett és adott el eurót. Nem csoda tehát, hogy pénzt váltó magyarok közül – mint az az Azénpénzem.hu és a Xallis közös kutatásából kiderült – majdnem minden hatodik „spekulál”, vagyis tartalékolás vagy hozamszerzés céljából is szerez be a közös európai pénzből.

Aki az elmúlt egy évben kétszer vett és adott el eurót, 100 ezer forintját majdnem 160 ezerre tudta gyarapítani. Nem kellett mást csinálni, mint a 2013 február 20-a körül vett valutát rá egy hónapra eladni, majd az így szerzett több mint 146 ezer forinton május végén ismét eurót venni, és azt az idei január végéig megtartani. Persze utólag nagyon könnyű okosnak lenni (ezért nem „játszottunk” több tranzakcióval, annak ellenére, hogy így a hasznot is jócskán felfelé lehetett volna tolni). Amúgy egyáltalán nem könnyű eldönteni a legjobb vételi és eladási időpontokat. Mint azonban korábban többször is elmondták portálunknak a pénzváltók: egyre jellemzőbb, hogy bizonyos árfolyamszinteken tömegesen vesznek, illetve adnak el magánszemélyek külföldi bankjegyeket.

A felmérés 2013 végén ezer fő megkérdezésével zajlott. A minta a 25-55 évesek körében nemre és életkorra reprezentatív, földrajzilag arányos volt. A Xallis Consulting minőségi piackutatással és tanácsadással szolgálja ki a pénzügyi szféra szereplőit. Több mint 10 éve végeznek kvantitatív és kvalitatív felméréseket a hazánkban elérhető pénzügyi szolgáltatások, szolgáltatók és fogyasztói igények témakörében.

Számos olvasói jelzésből is azt érzékeltük, hogy az egyre alacsonyabb kamatok mellett mind többen szánhatják rá magukat arra, hogy pénzüket ilyen módon is gyarapítsák. Bár ezt a banki széfek magas kihasználtsága is alátámaszthatja, hitelintézeti szakemberek mégis legfeljebb szélsőséges magatartásnak tartják a „valutázást”.

Még a kártyások is „bebiztosítják” magukat

Az Azénpénzem.hu és a Xallis Consulting közös kutatása még minket is megdöbbentő eredményt hozott. A felmérés szerint azoknak a 16 százaléka, akik külföldre utazáshoz valutát (is) használnak, tartalékolás vagy hozamszerzés céljából is vált valutát; illetve az utazás után is megtartja. De azoknak a 18 százaléka is ezt teszi, akik szinte kizárólag a bankkártyájukra hagyatkoznak a külföldi utazások során.

Nem mindegy persze, ki hol szerzi be az eurót. Több piaci körképünkből is egyértelművé vált ugyanis, hogy a pénzváltóknál az árfolyam még a kártyás költés elszámolásához használtnál is kedvezőbb – kivéve például a reptereket vagy a frekventált turisztikai célpontokat. A jó hely megválasztása különösen fontos azoknak, akik adják-veszik a közös európai valutát. Míg ugyanis a vételi és eladási árfolyamok közötti különbség a jobb valutaváltóknál két forint alatti, a bankok viharosabb időkben (mostanában pedig az van) átlagosan 19 forintot számítanak fel. A különbség (spread, illetve marzs) még békésebb körülmények között is legalább nyolc forintra rúg. Banknál beszerezve tehát a példaként említett hozam feleződhetett volna (amúgy az sem rossz, ráadásul esetenként könnyebb lehet bankfiókot, mint igazán jó feltételeket kínáló valutaváltót találni).

A felmérés szerint a váltáshoz saját bankjukat választják gyakrabban azok, akik bankkártyát és valutát is használnak külföldön, akik tartalékolási célból (is) váltanak, illetve a jobb anyagi körülmények között élők. Pénzváltót választanak inkább a kizárólag valutát használók, az indulás előtt váltók, a fővárosi régióban és a kevésbé jobb anyagi körülmények között élők.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Címkék: pénzváltás, bankkártya, valuta, deviza, valutaváltók, bankok, felmérés, Xallis