Az adósok fizetési képessége úgy javult, hogy romlott
2016. május 27.
A hátralékos lakossági adósok aránya csökkent – ugrasztotta ki a jegybank legfrissebb elemzésében. Részletesebben megnézve azonban a helyzet nemhogy javult volna, de még romlott is. Hasonló egyébként a helyzet a közüzemi tartozásoknál, a teljes hátralék összege ugyan valamennyivel mérséklődött, de határozottan nőtt azok száma, akiknek nehézséget okoz a rezsi kifizetése.
A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya 2016. első negyedévben a háztartási szektorban 17,6 százalékról 17,3 százalékra javult – tette közzé friss jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A részletesebb számokból viszont az derül ki, hogy a lakossági hitelállományon belül a késedelmes hitelek állománya nemhogy csökkent volna, hanem még 0,6 százalékkal emelkedett is. Az ellentmondás csak látszólagos, hiszen az előbbi szám együtt mutatja a három hónapon belül, illetve az azon túl nem törlesztett kölcsönöket. A 90 napon belül késedelmes hitelállomány pedig 6,8 százalékkal emelkedett.
A helyzet nem túl bíztató, például azért, mert az egy-két hónapos megcsúszást a bedőlés előszobájának is tekinthetjük (sokan ezt követően képtelenek már kimászni a hitelcsapdából). Elgondolkodtató, hogy éppen azoknál a hiteleknél romlott az idén a helyzet (lásd táblázatunkat), amelyek esetében az adós lakása a tét. A táblázatunkban szereplő számokból kiszűrtük azokat a kölcsönöket, amelyek valamilyen adóssegítő banki programba kerültek. Mint az MNB által közölt adatokból kiszámoltuk: utóbbiaknál 44 százalék nem tudja még a csökkentett törlesztőt sem fizetni. Bíztatónak pedig ez sem tekinthető.
Az előbbiek mellett persze az sem mellékes, hogy a 90 napon túl nem fizetők esetében a javulás nem feltétlenül kedvező jelenség az adósok szempontjából. Sokszor arról van szó, hogy a követelés kikerült a bank könyveiből, például azért, mert már a végrehajtási szakaszba lépett az eljárás. Érdemes felidézni, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, Schadl György korábban elmondta, tavaly a végrehajtási lehetőség szeptember 16-i újraindítása és a kilakoltatási moratórium belépése között körülbelül 600 „ingatlankiürítést” (ez a kilakoltatás) végeztek. A moratórium lejárta után pedig szinte azonnal elindultak az eljárások.
Az pedig borítékolható, hogy ilyen okból (vagyis az adósok elleni keményebb fellépés révén) a hitelminőségre vonatkozó statisztikák biztosan javulnak majd. A bankok oldaláról ezt támogatja a lakásárak emelkedése is, ennek is következménye lehet, hogy a legnagyobb magyar banknál havi 2,5 ezer lakás értékesítésével (ez azt jelenti, hogy az adósnak, akinek korábban volt ingatlana, ezt követően nem lesz) kalkulálnak. A Portfolio.hu hitelezési konferenciáján Felfalusi Péter, a követeléskezelők szervezetének (MAKISZ) elnöke arról beszélt, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő infrastruktúra a piacon a jelzáloghitelek megvásárlására, jelenleg mintegy 5-6 ezer követelést lenne képes a követelésvásárlói rendszer évente átvenni a bankoktól. Felfalusi arról is szót ejtett, hogy a szabályozás „kedvező irányt vett” (például a moratórium feloldása, a végrehajtások szabályozása, hitelintézeti törvény módosítása révén).
A követeléskezelők, behajtók sokszor hangsúlyozzák, hogy a kilakoltatásokra többnyire nem bankhitel, hanem például közüzemi tartozások miatt kerülhet sor. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal számításai szerint az áramdíjak egy évvel ezelőtt több mint 18 milliárd forintos hátraléka 2016-ra 17,6 milliárdra apadt (2014-ben 22,6 milliárd volt a tartozás). Mint azonban a kormányzat kemény kritizálásával aligha vádolható Magyar Idők megírta: az áramszolgáltatójuknak ma ismét közel ugyanannyian tartoznak, mint két évvel ezelőtt ugyanebben az időszakban, pedig tavaly március elejére százezer fővel apadt a nem fizetők száma (ez alighanem az elszámoltatás kedvező hatása lehetett – a szerk.). A gázdíjjal tartozók évről-évre kevesebben vannak ugyan, de idén februárról márciusra 40 ezerrel nőtt a számuk.
A március eleji állapot szerint áramszámlájukat 949 ezren nem fizették be, ami meghökkentően magas szám. A lap arról is írt, hogy a fűtési szezont követően vélhetően ismét apadni kezd a befizetetlen számlák száma, hiszen „az áramot már 60 napja lejárt tartozás után kikapcsolják a fogyasztónál”.
Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: kilakoltatás, végrehajtás, nemfizető, lakáshitel, MNB, statisztika
Egyre több lakás lehet veszélyben?
Fotó: Latzer Anna
A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya 2016. első negyedévben a háztartási szektorban 17,6 százalékról 17,3 százalékra javult – tette közzé friss jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A részletesebb számokból viszont az derül ki, hogy a lakossági hitelállományon belül a késedelmes hitelek állománya nemhogy csökkent volna, hanem még 0,6 százalékkal emelkedett is. Az ellentmondás csak látszólagos, hiszen az előbbi szám együtt mutatja a három hónapon belül, illetve az azon túl nem törlesztett kölcsönöket. A 90 napon belül késedelmes hitelállomány pedig 6,8 százalékkal emelkedett.
A helyzet nem túl bíztató, például azért, mert az egy-két hónapos megcsúszást a bedőlés előszobájának is tekinthetjük (sokan ezt követően képtelenek már kimászni a hitelcsapdából). Elgondolkodtató, hogy éppen azoknál a hiteleknél romlott az idén a helyzet (lásd táblázatunkat), amelyek esetében az adós lakása a tét. A táblázatunkban szereplő számokból kiszűrtük azokat a kölcsönöket, amelyek valamilyen adóssegítő banki programba kerültek. Mint az MNB által közölt adatokból kiszámoltuk: utóbbiaknál 44 százalék nem tudja még a csökkentett törlesztőt sem fizetni. Bíztatónak pedig ez sem tekinthető.
Az otthon elvesztése is javítja a statisztikát
Az előbbiek mellett persze az sem mellékes, hogy a 90 napon túl nem fizetők esetében a javulás nem feltétlenül kedvező jelenség az adósok szempontjából. Sokszor arról van szó, hogy a követelés kikerült a bank könyveiből, például azért, mert már a végrehajtási szakaszba lépett az eljárás. Érdemes felidézni, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, Schadl György korábban elmondta, tavaly a végrehajtási lehetőség szeptember 16-i újraindítása és a kilakoltatási moratórium belépése között körülbelül 600 „ingatlankiürítést” (ez a kilakoltatás) végeztek. A moratórium lejárta után pedig szinte azonnal elindultak az eljárások.
Az pedig borítékolható, hogy ilyen okból (vagyis az adósok elleni keményebb fellépés révén) a hitelminőségre vonatkozó statisztikák biztosan javulnak majd. A bankok oldaláról ezt támogatja a lakásárak emelkedése is, ennek is következménye lehet, hogy a legnagyobb magyar banknál havi 2,5 ezer lakás értékesítésével (ez azt jelenti, hogy az adósnak, akinek korábban volt ingatlana, ezt követően nem lesz) kalkulálnak. A Portfolio.hu hitelezési konferenciáján Felfalusi Péter, a követeléskezelők szervezetének (MAKISZ) elnöke arról beszélt, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő infrastruktúra a piacon a jelzáloghitelek megvásárlására, jelenleg mintegy 5-6 ezer követelést lenne képes a követelésvásárlói rendszer évente átvenni a bankoktól. Felfalusi arról is szót ejtett, hogy a szabályozás „kedvező irányt vett” (például a moratórium feloldása, a végrehajtások szabályozása, hitelintézeti törvény módosítása révén).
Ismét nőtt a rezsivel tartozók száma
A követeléskezelők, behajtók sokszor hangsúlyozzák, hogy a kilakoltatásokra többnyire nem bankhitel, hanem például közüzemi tartozások miatt kerülhet sor. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal számításai szerint az áramdíjak egy évvel ezelőtt több mint 18 milliárd forintos hátraléka 2016-ra 17,6 milliárdra apadt (2014-ben 22,6 milliárd volt a tartozás). Mint azonban a kormányzat kemény kritizálásával aligha vádolható Magyar Idők megírta: az áramszolgáltatójuknak ma ismét közel ugyanannyian tartoznak, mint két évvel ezelőtt ugyanebben az időszakban, pedig tavaly március elejére százezer fővel apadt a nem fizetők száma (ez alighanem az elszámoltatás kedvező hatása lehetett – a szerk.). A gázdíjjal tartozók évről-évre kevesebben vannak ugyan, de idén februárról márciusra 40 ezerrel nőtt a számuk.
A március eleji állapot szerint áramszámlájukat 949 ezren nem fizették be, ami meghökkentően magas szám. A lap arról is írt, hogy a fűtési szezont követően vélhetően ismét apadni kezd a befizetetlen számlák száma, hiszen „az áramot már 60 napja lejárt tartozás után kikapcsolják a fogyasztónál”.
Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Nemfizetés aránya a forinthiteleknél (%) | ||
---|---|---|
Lakáshitel | Szabad jelzálog | |
90 napon belüli hátralék | ||
2015. I. negyedév | 10,8 | 18,6 |
2016. I. negyedév | 15,7 | 31,1 |
90 napon túli hátralék | ||
2015. I. negyedév | 15,0 | 33,1 |
2016. I. negyedév | 17,2 | 44,6 |
Forrás: Azénpénzem.hu számítás az MNB adataiból |
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: kilakoltatás, végrehajtás, nemfizető, lakáshitel, MNB, statisztika
Kapcsolódó anyagok
- 2017.02.08 - A bajba kerültek lakásán nyerészkedtek
- 2017.01.27 - Így folyik az egyezkedés a bajba jutott adósokkal
- 2016.09.16 - Semmisség miatt nem állítható majd külön le a végrehajtás
- 2016.09.01 - Forró ősz jön a bajban levő adósokra?
- 2016.08.10 - Miben bízhatnak a bajban levő adósok?
- 2016.08.09 - Elárulta az MNB, mit akar a bankoktól
- 2016.07.08 - A nem fizető lakáshiteseket figyelmezteti az MNB
- 2016.06.09 - Félmilliónál több végrehajtás folyik
- 2016.06.01 - Már készül az újabb adóssegítés
- 2016.05.13 - Nincs elég pénz az eszközkezelőre?
- 2016.05.12 - Tényleg cél volt az adósok lakásának megszerzése
- 2016.04.18 - Elnézést kért a Kúria a bankoktól
- 2016.03.12 - Ahogy az MNB szerint segíteni kell az adósokon
- 2016.03.06 - Így fosztották ki a devizahiteleseket
- 2016.03.03 - Mégis felpörög a kilakoltatás?
- 2015.11.04 - Ezért nem lakoltatnak ki a bankok
- 2015.11.02 - Lakáshitelesek: nincs hová hátrálni
További kapcsolódó anyagok