Az adósok fizetési képessége úgy javult, hogy romlott

Egyre több lakás lehet veszélyben?

Fotó: Latzer Anna

2016. május 27. A hátralékos lakossági adósok aránya csökkent – ugrasztotta ki a jegybank legfrissebb elemzésében. Részletesebben megnézve azonban a helyzet nemhogy javult volna, de még romlott is. Hasonló egyébként a helyzet a közüzemi tartozásoknál, a teljes hátralék összege ugyan valamennyivel mérséklődött, de határozottan nőtt azok száma, akiknek nehézséget okoz a rezsi kifizetése.

A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya 2016. első negyedévben a háztartási szektorban 17,6 százalékról 17,3 százalékra javult – tette közzé friss jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A részletesebb számokból viszont az derül ki, hogy a lakossági hitelállományon belül a késedelmes hitelek állománya nemhogy csökkent volna, hanem még 0,6 százalékkal emelkedett is. Az ellentmondás csak látszólagos, hiszen az előbbi szám együtt mutatja a három hónapon belül, illetve az azon túl nem törlesztett kölcsönöket. A 90 napon belül késedelmes hitelállomány pedig 6,8 százalékkal emelkedett.

A helyzet nem túl bíztató, például azért, mert az egy-két hónapos megcsúszást a bedőlés előszobájának is tekinthetjük (sokan ezt követően képtelenek már kimászni a hitelcsapdából). Elgondolkodtató, hogy éppen azoknál a hiteleknél romlott az idén a helyzet (lásd táblázatunkat), amelyek esetében az adós lakása a tét. A táblázatunkban szereplő számokból kiszűrtük azokat a kölcsönöket, amelyek valamilyen adóssegítő banki programba kerültek. Mint az MNB által közölt adatokból kiszámoltuk: utóbbiaknál 44 százalék nem tudja még a csökkentett törlesztőt sem fizetni. Bíztatónak pedig ez sem tekinthető.

Az otthon elvesztése is javítja a statisztikát

Az előbbiek mellett persze az sem mellékes, hogy a 90 napon túl nem fizetők esetében a javulás nem feltétlenül kedvező jelenség az adósok szempontjából. Sokszor arról van szó, hogy a követelés kikerült a bank könyveiből, például azért, mert már a végrehajtási szakaszba lépett az eljárás. Érdemes felidézni, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, Schadl György korábban elmondta, tavaly a végrehajtási lehetőség szeptember 16-i újraindítása és a kilakoltatási moratórium belépése között körülbelül 600 „ingatlankiürítést” (ez a kilakoltatás) végeztek. A moratórium lejárta után pedig szinte azonnal elindultak az eljárások.

Az pedig borítékolható, hogy ilyen okból (vagyis az adósok elleni keményebb fellépés révén) a hitelminőségre vonatkozó statisztikák biztosan javulnak majd. A bankok oldaláról ezt támogatja a lakásárak emelkedése is, ennek is következménye lehet, hogy a legnagyobb magyar banknál havi 2,5 ezer lakás értékesítésével (ez azt jelenti, hogy az adósnak, akinek korábban volt ingatlana, ezt követően nem lesz) kalkulálnak. A Portfolio.hu hitelezési konferenciáján Felfalusi Péter, a követeléskezelők szervezetének (MAKISZ) elnöke arról beszélt, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő infrastruktúra a piacon a jelzáloghitelek megvásárlására, jelenleg mintegy 5-6 ezer követelést lenne képes a követelésvásárlói rendszer évente átvenni a bankoktól. Felfalusi arról is szót ejtett, hogy a szabályozás „kedvező irányt vett” (például a moratórium feloldása, a végrehajtások szabályozása, hitelintézeti törvény módosítása révén).

Ismét nőtt a rezsivel tartozók száma

A követeléskezelők, behajtók sokszor hangsúlyozzák, hogy a kilakoltatásokra többnyire nem bankhitel, hanem például közüzemi tartozások miatt kerülhet sor. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal számításai szerint az áramdíjak egy évvel ezelőtt több mint 18 milliárd forintos hátraléka 2016-ra 17,6 milliárdra apadt (2014-ben 22,6 milliárd volt a tartozás). Mint azonban a kormányzat kemény kritizálásával aligha vádolható Magyar Idők megírta: az áramszolgáltatójuknak ma ismét közel ugyanannyian tartoznak, mint két évvel ezelőtt ugyanebben az időszakban, pedig tavaly március elejére százezer fővel apadt a nem fizetők száma (ez alighanem az elszámoltatás kedvező hatása lehetett – a szerk.). A gázdíjjal tartozók évről-évre kevesebben vannak ugyan, de idén februárról márciusra 40 ezerrel nőtt a számuk.

A március eleji állapot szerint áramszámlájukat 949 ezren nem fizették be, ami meghökkentően magas szám. A lap arról is írt, hogy a fűtési szezont követően vélhetően ismét apadni kezd a befizetetlen számlák száma, hiszen „az áramot már 60 napja lejárt tartozás után kikapcsolják a fogyasztónál”.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Nemfizetés aránya a forinthiteleknél (%)
	Lakáshitel	Szabad jelzálog
90 napon belüli hátralék
2015. I. negyedév	10,8	18,6
2016. I. negyedév	15,7	31,1
90 napon túli hátralék
2015. I. negyedév	15,0	33,1
2016. I. negyedév	17,2	44,6
Forrás: Azénpénzem.hu számítás az MNB adataiból