Az adósok fizetési képessége úgy javult, hogy romlott

Egyre több lakás lehet veszélyben?

Fotó: Latzer Anna
2016. május 27. A hátralékos lakossági adósok aránya csökkent – ugrasztotta ki a jegybank legfrissebb elemzésében. Részletesebben megnézve azonban a helyzet nemhogy javult volna, de még romlott is. Hasonló egyébként a helyzet a közüzemi tartozásoknál, a teljes hátralék összege ugyan valamennyivel mérséklődött, de határozottan nőtt azok száma, akiknek nehézséget okoz a rezsi kifizetése.

A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya 2016. első negyedévben a háztartási szektorban 17,6 százalékról 17,3 százalékra javult – tette közzé friss jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).  A részletesebb számokból viszont az derül ki, hogy a lakossági hitelállományon belül a késedelmes hitelek állománya nemhogy csökkent volna, hanem még 0,6 százalékkal emelkedett is. Az ellentmondás csak látszólagos, hiszen az előbbi szám együtt mutatja a három hónapon belül, illetve az azon túl nem törlesztett kölcsönöket. A 90 napon belül késedelmes hitelállomány pedig 6,8 százalékkal emelkedett.

A helyzet nem túl bíztató, például azért, mert az egy-két hónapos megcsúszást a bedőlés előszobájának is tekinthetjük (sokan ezt követően képtelenek már kimászni a hitelcsapdából). Elgondolkodtató, hogy éppen azoknál a hiteleknél romlott az idén a helyzet (lásd táblázatunkat), amelyek esetében az adós lakása a tét. A táblázatunkban szereplő számokból kiszűrtük azokat a kölcsönöket, amelyek valamilyen adóssegítő banki programba kerültek. Mint az MNB által közölt adatokból kiszámoltuk: utóbbiaknál 44 százalék nem tudja még a csökkentett törlesztőt sem fizetni. Bíztatónak pedig ez sem tekinthető.

Az otthon elvesztése is javítja a statisztikát


Az előbbiek mellett persze az sem mellékes, hogy a 90 napon túl nem fizetők esetében a javulás nem feltétlenül kedvező jelenség az adósok szempontjából. Sokszor arról van szó, hogy a követelés kikerült a bank könyveiből, például azért, mert már a végrehajtási szakaszba lépett az eljárás. Érdemes felidézni, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, Schadl György korábban elmondta, tavaly a végrehajtási lehetőség szeptember 16-i újraindítása és a kilakoltatási moratórium belépése között körülbelül 600 „ingatlankiürítést” (ez a kilakoltatás) végeztek. A moratórium lejárta után pedig szinte azonnal elindultak az eljárások.

Az pedig borítékolható, hogy ilyen okból (vagyis az adósok elleni keményebb fellépés révén) a hitelminőségre vonatkozó statisztikák biztosan javulnak majd. A bankok oldaláról ezt támogatja a lakásárak emelkedése is, ennek is következménye lehet, hogy a legnagyobb magyar banknál havi 2,5 ezer lakás értékesítésével (ez azt jelenti, hogy az adósnak, akinek korábban volt ingatlana, ezt követően nem lesz) kalkulálnak. A Portfolio.hu hitelezési konferenciáján Felfalusi Péter, a követeléskezelők szervezetének (MAKISZ) elnöke arról beszélt, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő infrastruktúra a piacon a jelzáloghitelek megvásárlására, jelenleg mintegy 5-6 ezer követelést lenne képes a követelésvásárlói rendszer évente átvenni a bankoktól. Felfalusi arról is szót ejtett, hogy a szabályozás „kedvező irányt vett” (például a moratórium feloldása, a végrehajtások szabályozása, hitelintézeti törvény módosítása révén).

Ismét nőtt a rezsivel tartozók száma


A követeléskezelők, behajtók sokszor hangsúlyozzák, hogy a kilakoltatásokra többnyire nem bankhitel, hanem például közüzemi tartozások miatt kerülhet sor. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal számításai szerint az áramdíjak egy évvel ezelőtt több mint 18 milliárd forintos hátraléka 2016-ra 17,6 milliárdra apadt (2014-ben 22,6 milliárd volt a tartozás). Mint azonban a kormányzat kemény kritizálásával aligha vádolható Magyar Idők megírta: az áramszolgáltatójuknak ma ismét közel ugyanannyian tartoznak, mint két évvel ezelőtt ugyanebben az időszakban, pedig tavaly március elejére százezer fővel apadt a nem fizetők száma (ez alighanem az elszámoltatás kedvező hatása lehetett – a szerk.). A gázdíjjal tartozók évről-évre kevesebben vannak ugyan, de idén februárról márciusra 40 ezerrel nőtt a számuk.

A március eleji állapot szerint áramszámlájukat 949 ezren nem fizették be, ami meghökkentően magas szám. A lap arról is írt, hogy a fűtési szezont követően vélhetően ismét apadni kezd a befizetetlen számlák száma, hiszen „az áramot már 60 napja lejárt tartozás után kikapcsolják a fogyasztónál”.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Nemfizetés aránya a forinthiteleknél (%)
 LakáshitelSzabad jelzálog
90 napon belüli hátralék  
2015. I. negyedév10,818,6
2016. I. negyedév15,731,1
90 napon túli hátralék  
2015. I. negyedév15,033,1
2016. I. negyedév17,244,6
Forrás: Azénpénzem.hu számítás az MNB adataiból


Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok