A szépre festett díszletek mögül felsejlik a valóság
2024. augusztus 16.
Hiába igyekszik a kormánypropaganda egyre azt harsogni, hogy itt minden csodálatos, sorra jelennek meg azok a tények és adatok, amelyek ezt cáfolják. Csak az elmúlt néhány napban visszaeső építőipari teljesítményről és ipari termelésről, megugró inflációról és gyengélkedő bolti forgalomról és gazdasági növekedésről árulkodtak a számok.
Az idén júniusban a KSH friss statisztikája szerint szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 6,4 százalékkal kisebb volt a májusinál. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az év első felében átadott 6027 lakás 18 százalékkal kevesebb, mint az ágazat egy esztendővel korábbi eredménye, s olyan szerény teljesítmény, amelynél gyengébbet legutóbb 2017 elején láthattunk. Az utolsó tíz év január-júniusaiban is átlagosan több új lakás vált beköltözhetővé a mostaninál. Valkó úgy látja, az újonnan átadott otthonok száma 2024-ben még a tavalyitól is elmaradhat.
Az idén júniusban – derült ki a KSH egy másik statisztikájából – az ipari termelés volumene 8,2, munkanaphatástól megtisztítva 3,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól (most kettővel kevesebb volt a munkanap). Az első hat hónap összesítetten 3,3 százalékos mérséklődést hozott. Ez lényegében megegyezik az egy héttel korábban közzétett első becslésével, de néhány további részletet megtudtunk.
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 28 százalékát adó járműgyártás volumene közel 12 százalékkal esett vissza 2024 első nyári hónapjában az előző év azonos időszakához képest. A majdnem 10 százalékos súlyú villamos berendezés gyártása az alágak közül a legnagyobb mértékben, 23 százalékkal csökkent. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 31, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 22 százalékkal mérséklődött. Most úgy tűnik, rossz lovakra tett a kormány.
A gyengécske ipari termelési adatok láttán logikusan lehet attól tartani, hogy a cégek elbocsátásokkal reagálhatnak a romló helyzetre. Úgy tűnik, hogy ez a folyamat meg is indult, a vállalatok ilyen törekvéseihez pedig már korábban leterítette a piros szőnyeget a kormány. Egy tavalyi jogszabály módosítást kihasználva a cégek ugyanis trükkös módon küldhetik el munkavállalóikat úgy, hogy végkielégítést sem fizetnek, és tömeges létszámcsökkentést sem kell jelenteniük. Vagyis: a felszínen szépek maradhatnak a számok, miközben többen elvesztik megélhetésüket.
A módszer ráadásul kifejezetten embertelen. A vállalatok megtehetik, hogy azokat, akik egészségügyi alkalmassága hibádzik, munkaviszonyban tartják, de dolgozni nem engedik, így fizetést sem kapnak, biztosítási jogviszonyuk sincs. Számos esetben a meglévő alkalmasság lejárta előtt, soron kívüli, rendkívüli vizsgálatra küldik dolgozóikat. (További részletekről itt olvashat.)
Szintén júniusban – derült már korábban ki – májushoz képest 0,1 százalékkal csökkent a bolti eladások volumene. Ez azt jelenti, hogy kevesebb terméket pakoltak kosaraikba a magyarok. Az adat értékeléséhez érdemes felidézni, hogy már a május is csalódást keltett. A bázisban (tehát az összehasonlításhoz használt 2023-as adatokban) pedig jókora volt az azt megelőző évhez képest a visszaesés.
Az inflációról már júliusi adat is van, és az sem túl szép. Az árak újra belendültek, átlagosan 4,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, ami magasabb, mint az idei bármelyik adat. Az alapvető élelmiszerek egyetlen hónap alatt drágultak brutálisan: a liszt 38 százalékkal, a cukor 14 százalékkal került többe, mint egy hónappal korábban. Közben, mint az Azénpénzem.hu kimutatta: közel 50 cikk és szolgáltatás ára ugrott rekord magasságba.
A sorba beleillik a legutóbbi növekedési mérték is. Minden várakozást alulmúlt ugyanis a magyar gazdaság teljesítménye, a második negyedévben csökkent a GDP az első negyedévhez képest. A kormány külső okokra mutogat, de közben az eurozóna és az Európai Unió gazdasági is nőtt (erről részleteket itt talál).
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: gazdaság, ipar, építőipar, lakásépítés, növekedés, GDP, infláció, vásárlás, bolti forgalom, kiskereskedelem, KSH, statisztika
Egyre több adat mutatja, nagy bajban a magyar gazdaság
Fotó: Azénpénzem
Az idén júniusban a KSH friss statisztikája szerint szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 6,4 százalékkal kisebb volt a májusinál. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az év első felében átadott 6027 lakás 18 százalékkal kevesebb, mint az ágazat egy esztendővel korábbi eredménye, s olyan szerény teljesítmény, amelynél gyengébbet legutóbb 2017 elején láthattunk. Az utolsó tíz év január-júniusaiban is átlagosan több új lakás vált beköltözhetővé a mostaninál. Valkó úgy látja, az újonnan átadott otthonok száma 2024-ben még a tavalyitól is elmaradhat.
Az idén júniusban – derült ki a KSH egy másik statisztikájából – az ipari termelés volumene 8,2, munkanaphatástól megtisztítva 3,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól (most kettővel kevesebb volt a munkanap). Az első hat hónap összesítetten 3,3 százalékos mérséklődést hozott. Ez lényegében megegyezik az egy héttel korábban közzétett első becslésével, de néhány további részletet megtudtunk.
A gyártás alakulása a feldolgozóipar jelentősebb alágaiban, 2024. június (%) | ||
---|---|---|
Alág | Volumen- index* | Az alág részesedése** |
Élelmiszer, ital, dohánytermék | 98,7 | 12,4 |
Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék | 97,2 | 8,0 |
Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék | 92,7 | 7,1 |
Számítógép, elektronikai, optikai termék | 90,4 | 9,7 |
Villamos berendezés | 77,4 | 9,4 |
Jármű | 88,2 | 27,8 |
Forrás: KSH |
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 28 százalékát adó járműgyártás volumene közel 12 százalékkal esett vissza 2024 első nyári hónapjában az előző év azonos időszakához képest. A majdnem 10 százalékos súlyú villamos berendezés gyártása az alágak közül a legnagyobb mértékben, 23 százalékkal csökkent. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 31, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 22 százalékkal mérséklődött. Most úgy tűnik, rossz lovakra tett a kormány.
Ha visszaesés, akkor elbocsátások
A gyengécske ipari termelési adatok láttán logikusan lehet attól tartani, hogy a cégek elbocsátásokkal reagálhatnak a romló helyzetre. Úgy tűnik, hogy ez a folyamat meg is indult, a vállalatok ilyen törekvéseihez pedig már korábban leterítette a piros szőnyeget a kormány. Egy tavalyi jogszabály módosítást kihasználva a cégek ugyanis trükkös módon küldhetik el munkavállalóikat úgy, hogy végkielégítést sem fizetnek, és tömeges létszámcsökkentést sem kell jelenteniük. Vagyis: a felszínen szépek maradhatnak a számok, miközben többen elvesztik megélhetésüket.
A módszer ráadásul kifejezetten embertelen. A vállalatok megtehetik, hogy azokat, akik egészségügyi alkalmassága hibádzik, munkaviszonyban tartják, de dolgozni nem engedik, így fizetést sem kapnak, biztosítási jogviszonyuk sincs. Számos esetben a meglévő alkalmasság lejárta előtt, soron kívüli, rendkívüli vizsgálatra küldik dolgozóikat. (További részletekről itt olvashat.)
A rossz hírek nem járnak egyedül
Szintén júniusban – derült már korábban ki – májushoz képest 0,1 százalékkal csökkent a bolti eladások volumene. Ez azt jelenti, hogy kevesebb terméket pakoltak kosaraikba a magyarok. Az adat értékeléséhez érdemes felidézni, hogy már a május is csalódást keltett. A bázisban (tehát az összehasonlításhoz használt 2023-as adatokban) pedig jókora volt az azt megelőző évhez képest a visszaesés.
Az inflációról már júliusi adat is van, és az sem túl szép. Az árak újra belendültek, átlagosan 4,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, ami magasabb, mint az idei bármelyik adat. Az alapvető élelmiszerek egyetlen hónap alatt drágultak brutálisan: a liszt 38 százalékkal, a cukor 14 százalékkal került többe, mint egy hónappal korábban. Közben, mint az Azénpénzem.hu kimutatta: közel 50 cikk és szolgáltatás ára ugrott rekord magasságba.
A sorba beleillik a legutóbbi növekedési mérték is. Minden várakozást alulmúlt ugyanis a magyar gazdaság teljesítménye, a második negyedévben csökkent a GDP az első negyedévhez képest. A kormány külső okokra mutogat, de közben az eurozóna és az Európai Unió gazdasági is nőtt (erről részleteket itt talál).
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: gazdaság, ipar, építőipar, lakásépítés, növekedés, GDP, infláció, vásárlás, bolti forgalom, kiskereskedelem, KSH, statisztika
Kapcsolódó anyagok
- 2024.09.12 - Idei mélypontján az infláció, de mi a helyzet az árakkal?
- 2024.09.10 - Augusztusban a júliusi szinten maradtak az árak
- 2024.09.09 - Közgazdászok kórusban szapulták a magyar gazdaságpolitikát
- 2024.09.06 - Gyengén kezdte a harmadik negyedévet a magyar gazdaság
- 2024.08.28 - A minisztérium csak most vette észre a júliusi brutális áremelést
- 2024.08.28 - Az MNB is elismerte, nagy bajban a magyar gazdaság
- 2024.08.25 - Behúzta a féket a balatoni ingatlanpiac
- 2024.08.23 - Egyre rosszabb a helyzet a gazdaságban
- 2024.08.15 - Júniusban visszaesett az építőipar
- 2024.08.13 - Vallottak a cégek, ennyi lesz idén a béremelés
- 2024.08.12 - Többszöröse lehet a drágulás a hivatalosan kimutatottnak
- 2024.08.08 - Robbant az alapélelmiszerek ára
- 2024.08.06 - Itt az újabb pocsék adat a magyar gazdaságról
- 2024.07.31 - Míg Európa gazdasága nő, a magyar visszaesik
- 2024.07.30 - Így lettünk a legeladósodottabb ország a régióban
- 2024.07.12 - A kormány okozza a legtöbb gondot a magyar gazdaságnak
- 2024.07.08 - Újabb adóemelésről döntött a kormány
További kapcsolódó anyagok