A nagy fogások hatása azonnali, de sajnos nem tartós
2024. június 10.
Sikerült fülön csípni egy online csalásokra szakosodott callcenter-hálózatot, ami azonnal látszhatott a visszaélések számában. A bűnözők azonban a nagy fogások ellenére újra támadásba lendülnek. A módszerek között pedig újabb és újabb variánsok jelennek meg.
Hatalmas sikert értek el a bűnüldözők a múlt héten. Az ukrán és a magyar rendőrök együttműködésével sikerült ugyanis felszámolni egy Ukrajnából irányított online csalásokra szakosodott callcenter-hálózatot. Minden sértett magyar: eddig 30 károsultat azonosítottak, akiknek 360 millió forint kárt okoztak az elkövetők.
A rendőrség tájékoztatása szerint a szervezetet egy 29 éves férfi irányította két társával. A rendőrök összesen 41 embert fogtak el és 19-et tartóztattak le, valamint lefoglaltak több mint 20 millió forint értékű valutát és 12 nagy értékű gépjárművet. A call centereket működés közben számolták fel, a hívások folyamatban voltak az akció alatt is.
Az első kamu call center 2024 márciusában borult. Az ügyben öt helyszínen tartott kutatást a rendőrség és három ember kezén kattant a bilincs. Ellenük információs rendszer felhasználásával nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás miatt indult eljárás még jelenleg is folyamatban van. Mint arról korábban írtunk, az ilyen akciók hatására azonnal drasztikusan csökken a bankszektorban a panaszok száma.
Az elmúlt napok „termése” egyébként az is, hogy közel ezer embert megkárosító internetes csalókat sikerült elfogni Hevesben. A gyanútlan károsultak a közösségi médiában feladott játékkonzol- vagy szerszámgéphirdetésre jelentkeztek, majd a termék vételárát, esetenként annak egy részét, olykor csak a szállítási költséget előre átutalták. A meghirdetett terméket azonban végül egyikük sem kapta meg.
Bátai László, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főosztályának megbízott vezetője az ukrajnai siker után arról beszélt, hogy az online elkövetett csalások idén év elejétől májusig 3,3 milliárd, az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalások pedig 4,7 milliárd forint kárt okoztak. Elmondta azt is, hogy az online térben elkövetett bűncselekményeknek a legnagyobb kárt okozó elkövetési módszere a távoli asztali hozzáférést biztosító program telepítése az áldozat számítógépére, a leggyakoribb elkövetési mód pedig az adathalászat.
Egyre érkeznek az átverős sms-ek és emailek is. A csalók közüzemi számla kifizetésére, vagy a banki rendszer „megerősítésére” buzdítanak. Sokszor már a használt nyelvezet vagy forma sem kelt feltétlenül gyanút. Az azonban (még?) meglehetősen általános, hogy a megadott link – mint az a képen is látszik – igen árulkodó. Ha nem így van, amire szintén akad már példa, akkor sem szabad az így érkező elérési címre kattintani.
Itt írtunk részletesen arról, hogy ki válhat csalás áldozatává
Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: BVJ
Címkék: csalás, csalók, kibercsaló, kibercsalás, bankok, bankszámla, rendőrség
Egyre támadnak a csalók
Fotó: Azénpénzem
Hatalmas sikert értek el a bűnüldözők a múlt héten. Az ukrán és a magyar rendőrök együttműködésével sikerült ugyanis felszámolni egy Ukrajnából irányított online csalásokra szakosodott callcenter-hálózatot. Minden sértett magyar: eddig 30 károsultat azonosítottak, akiknek 360 millió forint kárt okoztak az elkövetők.
A rendőrség tájékoztatása szerint a szervezetet egy 29 éves férfi irányította két társával. A rendőrök összesen 41 embert fogtak el és 19-et tartóztattak le, valamint lefoglaltak több mint 20 millió forint értékű valutát és 12 nagy értékű gépjárművet. A call centereket működés közben számolták fel, a hívások folyamatban voltak az akció alatt is.
Az első kamu call center 2024 márciusában borult. Az ügyben öt helyszínen tartott kutatást a rendőrség és három ember kezén kattant a bilincs. Ellenük információs rendszer felhasználásával nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás miatt indult eljárás még jelenleg is folyamatban van. Mint arról korábban írtunk, az ilyen akciók hatására azonnal drasztikusan csökken a bankszektorban a panaszok száma.
Az elmúlt napok „termése” egyébként az is, hogy közel ezer embert megkárosító internetes csalókat sikerült elfogni Hevesben. A gyanútlan károsultak a közösségi médiában feladott játékkonzol- vagy szerszámgéphirdetésre jelentkeztek, majd a termék vételárát, esetenként annak egy részét, olykor csak a szállítási költséget előre átutalták. A meghirdetett terméket azonban végül egyikük sem kapta meg.
Elképesztő számok
Bátai László, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főosztályának megbízott vezetője az ukrajnai siker után arról beszélt, hogy az online elkövetett csalások idén év elejétől májusig 3,3 milliárd, az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalások pedig 4,7 milliárd forint kárt okoztak. Elmondta azt is, hogy az online térben elkövetett bűncselekményeknek a legnagyobb kárt okozó elkövetési módszere a távoli asztali hozzáférést biztosító program telepítése az áldozat számítógépére, a leggyakoribb elkövetési mód pedig az adathalászat.
Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy nincs olyan pénzintézet és hatóság, amely arra kérné az embereket, hogy telepítsenek távoli asztali hozzáférést vagy adják meg felhasználói, banki adataikat, számlaszámukat. Ha pedig valaki kéretlenül új eszköz regisztrálásáról kap sms üzenetet, azt törölje, és ne adja meg a kapott kódot semmilyen felületen.
A csalók érzékelhetően nem pihennek. A lekapcsoltak után újabb és újabb bűnözők és módszerek tűnnek fel a színen. Szinte a nagy fogások bejelentésével egy időben az OTP jelezte: a náluk védekezésül beállított limiteket támadják a csalók. Gyanús tranzakciókra hivatkozva arra kérik az ügyfeleket, hogy az OTP Bank által beállított limitet változtassák meg és pénzüket utalják „biztonságos számlára”. A bűnözők egy másik módszerrel is próbálkoznak. Igyekeznek rávenni az ügyfeleket telefonon, sms-ben vagy emailen, hogy új eszközt regisztráljanak mobilbanki alkalmazásukhoz.Egyre érkeznek az átverős sms-ek és emailek is. A csalók közüzemi számla kifizetésére, vagy a banki rendszer „megerősítésére” buzdítanak. Sokszor már a használt nyelvezet vagy forma sem kelt feltétlenül gyanút. Az azonban (még?) meglehetősen általános, hogy a megadott link – mint az a képen is látszik – igen árulkodó. Ha nem így van, amire szintén akad már példa, akkor sem szabad az így érkező elérési címre kattintani.
Itt írtunk részletesen arról, hogy ki válhat csalás áldozatává
Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: BVJ
Címkék: csalás, csalók, kibercsaló, kibercsalás, bankok, bankszámla, rendőrség
Kapcsolódó anyagok
- 2024.08.21 - Most igazán rafináltan támadják az OTP ügyfeleit a csalók
- 2024.08.08 - Az OTP ügyfelei lebuktathatják a telefonos csalókat
- 2024.07.26 - Most aztán tényleg reszkethetnek az online csalók?
- 2024.07.18 - Az MNB elvárja, hogy tiltható legyen az online kölcsönigénylés
- 2024.06.12 - Ne higgyen a rendőrségtől jövő sms-nek!
- 2024.06.10 - Az MNB nem kér senkit megtakarítása pénzzé tételére
- 2024.06.07 - Itt a legújabb módszer, amivel a csalók próbálkoznak
- 2024.06.04 - A sportfogadásra is lecsapnak a csalók
- 2024.05.30 - Megnézték, ki válhat a kibercsalók áldozatává
- 2024.05.27 - Nagyot nőtt a szerelmet hazudó csalások száma
- 2024.05.15 - Milliókat bukott, pedig csak használt ruhát akart eladni
- 2024.05.07 - Sokan nem ellenőrzik a fizetésre felszólító felületek hitelességét
- 2024.05.02 - Ismét jegybanki számokról telefonálnak a csalók
- 2024.04.23 - Jegybanki vírusirtó? Ez bizony méretes átverés
- 2024.03.22 - Újra sms-ben támadnak a csalók
További kapcsolódó anyagok