Biztosan jobb lesz egyszer, csak kérdés, mikor

Egyre pesszimistább a lakosság, de van is miért

Fotó: ING Bank

2025. június 26. Friss felmérés szerint a lakosság az idén júniusban a korábbinál pesszimistább lett, sokan gondolják, hogy az ország gazdasági helyzete romlik. Ezt amúgy több előrejelzés is alátámasztja. Ahogy jelennek meg az újabb és újabb prognózisok, úgy tolódik egyre távolabb az az időszak, amikor már tényleg minden jobb lesz itt.

Júniusban a fogyasztók a GKI felmérése szerint kissé pesszimistábbak lettek májushoz képest. Bizalmi indexük 19 havi mélypontra csúszott vissza. A lakosság az elmúlt 12 hónapra vonatkozó pénzügyi helyzetét kedvezőtlenebbnek, a következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátásait azonban enyhén javulónak értékelte. Emellett az ország gazdasági helyzetét a következő egy évben romlónak gondolja, a nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető saját pénz megítélése nem változott. A lakosság inflációs várakozása enyhén emelkedett, a munkanélküliek számának várható alakulását illető kilátás érezhetően romlott.

A GKI friss adatsorából úgy tűnik, hogy a lakosságnál a vállalkozások jobban hisznek a kormány propagandájának, de azért összességében az ő mutatóik is mintegy három éve már a negatív tartományba esnek. A üzleti bizalmi index – nem mellékesen a májusi bő 2 pontos csökkenés után – júniusban egy ponttal emelkedett. Ebben a hónapban az ipari várakozások érdemben javultak, az ágazat bizalmi indexe három ponttal emelkedett az előző megkérdezéshez képest. A kereskedelmi index nem változott, az építőipari 3, a szolgáltatói csaknem 2 ponttal csökkent. Továbbra is az építőipar a legkevésbé és az üzleti szolgáltatások a leginkább derűlátó szektor.

Nem túl bíztatóak a friss prognózisok

A jegybanki kamatnemdöntő ülést követően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, Varga Mihály újfent kedvezőtlenebb prognózisról számol be. A növekedési előrejelzést ismét lefelé módosították. Az inflációt az idén éves átlagban 4,7 százalékra várják, míg 2026-ban 3,7 százalékon, 2027-ben pedig 3 százalékon alakulhat a fogyasztóiár-index. Az inflációs kilátásokat pedig többségében most is felfelé, a növekedésit pedig lefelé mutató kockázatok övezik. Érdemes rápillantani az alábbi táblázatra, amiből jól látszik, viszonylag rövid idő alatt miként szállt egyre lejjebb a várt növekedés és magasabbra az infláció.

Jegybanki prognózisok 2025-re (%)
Időrendben	Infláció	Növekedés
1.	2,7-3,6	2,7-3,7
2.	3,3-4,1	2,6-3,6
3.	4,5-5,1	1,9-2,9
Legfrissebb	4,7	0,8
Forrás: Azénpénzem gyűjtés

Varga Mihály tájékoztatása alapján egyébként a lakosság körében aggodalomra adhat még okot az is, hogy érzékelhető a munkaerő iránti kereslet mérséklődése a vállalatok körében. A béremelkedés nominális üteme lassult. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője friss prognózisukat tegnap a 444.hu beszámolója szerint „Földre kényszerítve” címmel mutatta be, nyilvánvalóan ezzel reagálva a 2025-ös repülőrajtot előrevetítő miniszterelnöki ígéretre. Az ING optimistább az MNB-nél, az idei inflációs ugyanis 4,5 százalékra, a növekedést pedig egy százalékra várják.

A fogyasztói bizalomról az ING elemzője elmondta, hogy azt 1993 óta mérik, és összesen csak 17 hónapban volt pozitív tartományban. A választások előtt fél-egy évvel kezdett mindig emelkedni, de „most hiányzik ez a fajta felfutás”. A 2023 tavaszán mért mínusz 50-es értékről valamivel sikerült feljebb lépni, de a mutató még most is bőven negatívban van.

Virovácz beszélt arról is, hogy a magyar gazdaság soha ilyen hosszú ideig nem ragadt bele a stagnálásba, mint most. A vergődés már 2022 óta tart. A helyzetet ráadásul rontja, hogy közben van egy kormányzati intézkedések nélkül 5 százalék környéki infláció és egy romló munkaerő-piaci helyzet, továbbá évek óta borzasztóak a beruházási adatok. Sem a belső, sem a külső gazdasági motorok nem működnek, ráadásul nagyon sok a politikai és világgazdasági bizonytalanság.

A bizonytalanságot jelzi, hogy az ő idei gazdasági prognózisuk is lényegében hónapról hónapra romlott. A gyakori kormányzati gazdaságpolitikai lépések, beavatkozások ugyanakkor mára az elemző és az ügyfeleiktől érkező visszajelzések szerint is kontraproduktívvá váltak. Kialakult egy olyan képzet (aligha véletlenül – a szerk.), hogy már tűzoltásra kényszerül a kormány. A növekedést erősítő belső tényezőkhöz – nyomatékosította az ING vezető elemzője – komoly változásokra lenne szükség.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: gazdaság, növekedés, GDP, infláció, prognózis, MNB, előrejelzés, ING