Már majdnem 20 millió forint az átlagos lakáskölcsön
2024. november 18.
Miközben a cégek igen visszafogottan adósodnak el, a lakosság jól belehúzott. Az idei harmadik negyedévben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tájékoztatása szerint a magánszemélyek hitelfelvétele éves összevetésben 72 százalékkal nőtt, a lakáshitelek bővülése 130 százalék volt. Ezzel az ütemmel alaposan rávertünk a visegrádi országokra.
Még meg sem jelent a jövő évre jósolt extra kereslet a lakáspiacon, de máris megemelték az eladók az árakat – írtuk meg nemrégiben. Sokszor foglalkoztunk már azzal, hogy az ingatlanpiacon látható óriási áremelkedés nagyrészt a kormány intézkedéseinek hatására következett be. Már a mi zsebünkben kotorászva is igyekeznek pénzt átcsoportosítani a lakáspiacra. Úgy véljük azonban, nem csak ezzel a módszerrel veszik el forintjainkat.
Ahogy az árak kilőnek, úgy kellhet egyre több kölcsön a lakásvételhez. Mint az MNB adataiból kiderítettük: miközben az idei harmadik negyedévre az egy évvel korábbit a lakáshitel-szerződések száma 40 százalékkal haladta, a lakáshitelek átlagos értéke 70 százalékkal ugrott meg. 2023. szeptemberben 11,3 millió forint volt a lakáshitelek átlagos szerződéses összege, 2024. szeptemberben viszont már 19,2 millió forint. Utóbbihoz az MNB jelzése szerint hozzájárultak a CSOK Plusz programban elérhető magasabb hitelösszegek is.
Az idén szeptemberben a bankok átlagosan 6,6 százalékos kamat (THM: 6,8 százalék) mellett nyújtották a piaci alapú lakáshiteleket, az államilag kamattámogatott konstrukciókat is figyelembe véve pedig a teljes lakáshitelpiacon az újonnan hitelt felvevő ügyfelek által fizetendő átlagos kezdeti kamat 5,5 százalékot tett ki. Az önkéntes THM-plafon június végi elengedéséhez képest érdemi változás a kamatokban összességében nem történt: a piaci lakáshitelek kamata júniushoz képest 0,2 százalékponttal, a THM és az ügyfél által fizetendő átlagos kamat pedig egyaránt 0,1 százalékponttal emelkedett.
A lakossági új hitelszerződések teljes volumene egyébként a harmadik negyedévben 755 milliárd forintot tett ki, ami az előző év azonos időszakához mérten 72 százalékos megugrás. A növekedés elsősorban a lakáshitelek 130 százalékos bővülésének volt köszönhető, de a személyi hitelek esetében is igen jelentős, 57 százalékos volt az emelkedés. Ez egybevág a kormányzati szándékkal, hiszen kifejezetten szorgalmazták, hogy erőteljesebben adósodjon el a lakossá. Az MNB még enyhített a hitelfék szabályokon is, kockázatokat pedig egyáltalán nem látnak.
A hitelintézeti szektor háztartási hitelállománya 2024 harmadik negyedévében mintegy 300 milliárd forinttal bővült a folyósítások és törlesztések eredőjeként, ezzel az éves növekedési ütem 7,9 százalékra gyorsult az előző negyedév végi 6 százalékról. A hazai hiteldinamika – emelte ki az MNB – európai uniós összehasonlításban az ötödik helyen állt, jelentősen meghaladva a visegrádi régió országaiban megfigyelt átlagos növekedési ütemet (5,1 százalék).
A cégek az eladósodás terén érzékelhetően sokkal óvatosabbak a lakosságnál. A hitelintézetek nem-pénzügyi vállalatok felé fennálló hitelállománya 3,2 százalékkal bővült éves alapon 2024 harmadik negyedévében. Az új vállalati hitelkihelyezések harmadik negyedévi volumene pedig 19 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
A támogatott vállalati hitelek aránya a harmadik negyedévben a hitelprogramok kifutásával, illetve elérhetőségük szűkülésével párhuzamosan az előző év azonos időszakához képest 15 százalékponttal csökkenve mindössze 13 százalékot tett ki az újonnan kötött, nem folyószámla-jellegű szerződéseken belül. A kkv szegmensben a támogatott hitelek aránya 22 százalék volt a vizsgált időszak végén, míg 2023 harmadik negyedévében még 40 százalékot ért el.
Az újonnan szerződött, éven belül változó kamatozású, jelentős részben piaci alapon kötött vállalati forinthitelek átlagos kamatszintje a kisösszegű hitelek esetében a második negyedévhez képest 24 bázisponttal mérséklődve 9,9 százalékot, míg a nagyösszegű hitelek esetében 164 bázisponttal csökkenve 8,1 százalékot tett ki a harmadik negyedév végén.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: hitel, kölcsön, lakáshitel, MNB, statisztika, lakhatás
Egyre nagyobb hitelt vesz fel a lakosság
Fotó: Azénpénzem
Még meg sem jelent a jövő évre jósolt extra kereslet a lakáspiacon, de máris megemelték az eladók az árakat – írtuk meg nemrégiben. Sokszor foglalkoztunk már azzal, hogy az ingatlanpiacon látható óriási áremelkedés nagyrészt a kormány intézkedéseinek hatására következett be. Már a mi zsebünkben kotorászva is igyekeznek pénzt átcsoportosítani a lakáspiacra. Úgy véljük azonban, nem csak ezzel a módszerrel veszik el forintjainkat.
Ahogy az árak kilőnek, úgy kellhet egyre több kölcsön a lakásvételhez. Mint az MNB adataiból kiderítettük: miközben az idei harmadik negyedévre az egy évvel korábbit a lakáshitel-szerződések száma 40 százalékkal haladta, a lakáshitelek átlagos értéke 70 százalékkal ugrott meg. 2023. szeptemberben 11,3 millió forint volt a lakáshitelek átlagos szerződéses összege, 2024. szeptemberben viszont már 19,2 millió forint. Utóbbihoz az MNB jelzése szerint hozzájárultak a CSOK Plusz programban elérhető magasabb hitelösszegek is.
Az idén szeptemberben a bankok átlagosan 6,6 százalékos kamat (THM: 6,8 százalék) mellett nyújtották a piaci alapú lakáshiteleket, az államilag kamattámogatott konstrukciókat is figyelembe véve pedig a teljes lakáshitelpiacon az újonnan hitelt felvevő ügyfelek által fizetendő átlagos kezdeti kamat 5,5 százalékot tett ki. Az önkéntes THM-plafon június végi elengedéséhez képest érdemi változás a kamatokban összességében nem történt: a piaci lakáshitelek kamata júniushoz képest 0,2 százalékponttal, a THM és az ügyfél által fizetendő átlagos kamat pedig egyaránt 0,1 százalékponttal emelkedett.
Bejött a mesterterv, felpörgött az eladósodás
A lakossági új hitelszerződések teljes volumene egyébként a harmadik negyedévben 755 milliárd forintot tett ki, ami az előző év azonos időszakához mérten 72 százalékos megugrás. A növekedés elsősorban a lakáshitelek 130 százalékos bővülésének volt köszönhető, de a személyi hitelek esetében is igen jelentős, 57 százalékos volt az emelkedés. Ez egybevág a kormányzati szándékkal, hiszen kifejezetten szorgalmazták, hogy erőteljesebben adósodjon el a lakossá. Az MNB még enyhített a hitelfék szabályokon is, kockázatokat pedig egyáltalán nem látnak.
A hitelintézeti szektor háztartási hitelállománya 2024 harmadik negyedévében mintegy 300 milliárd forinttal bővült a folyósítások és törlesztések eredőjeként, ezzel az éves növekedési ütem 7,9 százalékra gyorsult az előző negyedév végi 6 százalékról. A hazai hiteldinamika – emelte ki az MNB – európai uniós összehasonlításban az ötödik helyen állt, jelentősen meghaladva a visegrádi régió országaiban megfigyelt átlagos növekedési ütemet (5,1 százalék).
A cégek sokkal óvatosabbak
A cégek az eladósodás terén érzékelhetően sokkal óvatosabbak a lakosságnál. A hitelintézetek nem-pénzügyi vállalatok felé fennálló hitelállománya 3,2 százalékkal bővült éves alapon 2024 harmadik negyedévében. Az új vállalati hitelkihelyezések harmadik negyedévi volumene pedig 19 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
A támogatott vállalati hitelek aránya a harmadik negyedévben a hitelprogramok kifutásával, illetve elérhetőségük szűkülésével párhuzamosan az előző év azonos időszakához képest 15 százalékponttal csökkenve mindössze 13 százalékot tett ki az újonnan kötött, nem folyószámla-jellegű szerződéseken belül. A kkv szegmensben a támogatott hitelek aránya 22 százalék volt a vizsgált időszak végén, míg 2023 harmadik negyedévében még 40 százalékot ért el.
Az újonnan szerződött, éven belül változó kamatozású, jelentős részben piaci alapon kötött vállalati forinthitelek átlagos kamatszintje a kisösszegű hitelek esetében a második negyedévhez képest 24 bázisponttal mérséklődve 9,9 százalékot, míg a nagyösszegű hitelek esetében 164 bázisponttal csökkenve 8,1 százalékot tett ki a harmadik negyedév végén.
Nézze meg karikatúránkat is!
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: B.Varga Judit
Címkék: hitel, kölcsön, lakáshitel, MNB, statisztika, lakhatás
Kapcsolódó anyagok
- 2024.12.11 - Nincs több pénze a bérlőknek, csökkennek az albérletárak
- 2024.11.28 - Jövő év közepéig biztos marad a kamatstop
- 2024.11.21 - Ötödével kerül többe egy lakás az indokoltnál. Vagy mégsem?
- 2024.11.20 - Kilakoltatás: naponta 15 lakást vertek sikeresen dobra
- 2024.11.18 - Kiderült, mire vállalhatják a bankok az önkéntes kamatplafont
- 2024.11.15 - Tovább gerjeszti a kormány a lakhatási válságot
- 2024.11.14 - Kedvezményes adózással támogathatják a lakhatást a munkáltatók
- 2024.11.07 - Lakhatási válság? A kormány sokat tett érte
- 2024.11.04 - Erste: szárnyal a lakossági hitelezés, de a vállalati földbe állt
- 2024.10.30 - Tényleg kockázatmentes a hitelezés felpörgetése?
- 2024.10.29 - Változnak az adósságfék szabályok a zöld hiteleknél
- 2024.10.25 - Így égeti el a kormány a nyugdíjpénzünket
- 2024.10.25 - Itt vannak a részletek, hogyan költhetjük lakásra a pénztári megtakarítást
- 2024.10.18 - Nagy Márton bevallotta: tényleg itt a recesszió
További kapcsolódó anyagok