Nem hisznek a cégek sem a gyors visszapattanásban

Egyre nagyobb a baj a gazdaságban

2020. október 9. A Kopint-Tárki Gazdaságkutató szerint a korábban vártnál nagyobb, 5,8 százalék lesz idén a gazdaság visszaesése, de a kormány is 5-6 százalékos csökkenéssel számol. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint elhúzódó válságra számíthatunk; csak 2022 első félévében tud visszatérni a magyar gazdaság a 2019-es szintre. A munkaerőpiac szétzilálódott, az infláció elszállt, a cégvezetők sem hisznek a gyors kilábalásban.

A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet legfrissebb előrejelzése szerint idén akkor is 5,8 százalékkal zsugorodik a magyar gazdaság, ha nem lesz a tavaszihoz hasonló teljes gazdasági leállás. A gazdaságkutató legutóbb még 5 százalékos csökkenést prognosztizált. A Ezúttal zért emelte meg, mert az utolsó negyedév a nyári javulás megtorpanását, rosszabb esetben részleges visszájára fordulását hozhatja – hangzott el tegnapi sajtóbeszélgetésen.

De Varga Mihály pénzügyminiszter sem optimistább. A Portfolio tegnapi, Budapest Economic Forum 2020 konferenciáján 5-6 százalékos idei visszaesésről beszélt. Mint elmondta: a heti gazdasági adatokból úgy tűnik, hogy a felpattanás nem lesz olyan, mint azt sokan várták: vagy egy W-alakú, vagy elhúzódó válságra kell készülni. A magyar gazdaság 2019-es teljesítménye valamikor 2022 első félévében térhet vissza. A döntő változás 2021 második negyedévében következik majd be. Akkorra kell meglennie a vakcinának, és attól az időponttól kezdhet el a világgazdaság, az európai gazdaság és így a magyar gazdaság is magára találni.

Mire számítanak a cégek?

A cégek sem gondolják másként. A Kopint-Tárki megkérdezte a feldolgozóipari vállalatokat a kilátásaikról. Egyre több gondolja, hogy idén már nem fog visszatérni a termelése a korábbi szintekre, sőt akár jövőre sem. Három hónappal korábban még csak a megkérdezettek 38 százaléka vélekedett így, mostanra azonban egyre több cégvezető, már 63 százalék szerint a teljes helyreállás inkább 2021-re csúszik, sőt ennél későbbi visszaállás sem kizárt – hangsúlyozta Palócz Éva vezérigazgató.

A Kopint-Tárki előrejelzése szerint az ipari termelés idén 7-8 százalékkal esik vissza, az építőipar éves csökkenését pedig 8 százalék körülire várják. Az első félévben 6,3 százalékkal mérséklődő nemzetgazdasági beruházások durván 6 százalékos visszaesésére számítanak 2020-ban.

Keveset fogyasztunk

A háztartások magánfogyasztása a második negyedévben látványosan, 8,6 százalékkal csökkent, nagyobb méretékben, mint amit a regisztrált reálbér- vagy a foglalkoztatási adatok alapján várni lehetett volna. Mivel a részmunkaidőssé átminősülők vagy a tartósan fizetés nélküli szabadságra küldöttek kikerülnek a bérstatisztikából, a számok a tényleges bérhelyzetnél kedvezőbb képet sugallnak. A Kopint-Tárki előrejelzése szerint 2020-ban a háztartások fogyasztása durván 3 százalékkal esik vissza.

Mi a helyzet a munkahelyekkel?

A Kopint-Tárki szerint ősszel a járvány visszatérése újabb csapást mérhet a gazdasági aktivitásra és ezáltal a foglalkoztatásra is. Számos vállalat most érhetett pénzügyi tartalékai végére, továbbá nem számíthatnak már a rövidített munkaidős bértámogatási programra sem. Így a következő hónapokban újabb elbocsátásokra kerülhet sor. Ám ezzel együtt idén a foglalkoztatottak számának éves csökkenése a fél évvel ezelőtt vártnál sokkal enyhébb lesz, jó eséllyel 1,5 százaléknál kisebb. Az egész éves munkanélküliségi ráta valószínűleg nem éri el a 4,5 százalékot.

Ugyanakkor fontos látni, hogy a munkaerőpiac teljesen szétzilálódott. Sok cégnél csökkent a teljes munkaidős foglalkoztatottak száma, miközben nőtt a részmunkaidőben foglalkoztatottaké. Varga Mihály is arra hívta fel a figyelmet, hogy januárban 682 ezer ember volt részmunkaidős, számuk augusztusra 918 ezerre nőtt. A vállalkozások egy része abba a formába menti át munkavállalóját, amelyről azt gondolja, hogy van tartaléka finanszírozni, és a munkavállaló számára is elfogadható, ha 6 vagy 4 órás részmunkaidős állásba helyezik át – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.

Forrás: Pénzügyminisztérium

Rekordon az infláció

Az első 8 hónapban a magyar gazdaságot az Európai Unió legmagasabb inflációs rátája jellemezte. (A szeptemberi adatok tegnap jelentek meg.) Ebben elsősorban az élelmiszerek és az élvezeti cikkek rendkívüli áremelkedése játszott szerepet. A Kopint-Tárki szerint az élelmiszerek áremelkedése továbbra is felfelé tolja az árindexet. Ugyanakkor a belföldi keresleti kilátások az alacsonyabb áremelkedés mellett szólnának. 2020-ra 3,7 százalékos éves inflációt vár a kutatóintézet. Ugyanakkor, ha a fogyasztás szerkezetében bekövetkezett eltolódást is figyelembe vesszük, akkor az átlagháztartások tényleges fogyasztási szerkezetével átsúlyozott fogyasztói árindex jócskán 4 százalék felett lehet. Ez 4,2-4,5 százalék körül alakul – tette hozzá Palócz Éva.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: gazdaság, növekedés, GDP, infláció, munkanélküliség, konjunktúrajelentés, Kopint-Tárki, Varga Mihály, pénzügyminiszter

Egyre nagyobb a baj a gazdaságban

Mire számítanak a cégek?

Keveset fogyasztunk

Mi a helyzet a munkahelyekkel?

Rekordon az infláció

Kapcsolódó anyagok