Nem csak a legszegényebbek az érintettek

Egyre mélyül a magyar lakhatási válság

Fotó: Habitat

2018. október 3. Óvatos becslés szerint 2-3 millió magyar szenved a lakásszegénységtől – állapította meg legfrissebb jelentésében a Habitat. Nálunk arányában az uniós átlag több mint háromszorosa él nem megfelelő lakásban. Az állam beavatkozása pedig – mintha direkt tenné – csak tovább ront a helyzeten.

Miközben az inflációs adatok már nem tükrözik a lakhatással kapcsolatos költségeket, még a KSH tanulmánya is megállapította: a háztartások mintegy harmada küzd a magas lakhatási költségek miatt anyagi problémával. Mint a Habitat for Humanity Magyarország frissen megjelent Lakhatási jelentésében leírták: lakhatási szegénységről jellemzően a hajléktalanság vagy egy cigánytelep vályogházai jutnak eszünkbe, pedig ma Magyarországon sokkal több társadalmi réteget érint ez a probléma.

A jelentés fő megállapítása idén, hogy Magyarországon egyre mélyül a lakhatási válság. A Habitat szerint kettő- és hárommillió közé tehető azoknak a száma, akik a lakásszegénység különböző formáiban élnek ma Magyarországon. Mint példaként felhozták: lehet, hogy egy idős ember, aki a rendszerváltás előtt számára kirendelt önkormányzati bérlakásban él, sosem félt a lakhatása elveszítésétől, de hónapról-hónapra nehézséget jelent neki a rezsi kifizetése; míg az unokája gond nélkül kifizeti a rezsijét, viszont nem valószínű, hogy a következő évtizedben saját lakáshoz jut.

A lakáspiac egyenlőtlenségei a kormányzati intézkedések hatására (építkezések erőltetett felfuttatása) is folyamatosan nőnek. A nem megfelelő állami intézkedések tükröződnek az energiahatékonysági beavatkozások területén is. A lakhatásra fordított közpénzek döntő többsége a tehetősebb családokat támogatja (erről a Habitat előző jelentése tartalmazott több részletet).

Azokat tekintik lakhatási szegénységben élőknek, akik megfizethetőségi, lakásminőségi és energiahatékonysági, területi, illetve jogi szempontból az átlagosnál rosszabb helyzetben élnek. Sokan – jegyezzük meg –, akik az ilyen témákat rendre félreértik, és „már megint a szegénységen sopánkodnak” megjegyzéssel igyekeznek lesöpörni az egészet, akár maguk is érintettek lehetnek (a friss lakhatási jelentés itt található, ahol interaktív grafikonokkal „modellezheti” mindenki saját helyzetét).

Sokan költenek irreálisan sokat rezsire

Ma Magyarországon 1,5 millióan élnek olyan lakásban, amellyel súlyos lakásminőségi problémák vannak. Az ilyen zsúfolt, nedves lakásokban élő embereknek a legtöbb esetben nincs pénzük felújítani a lakásukat. A 4,4 millió magyarországi lakóingatlan nagyjából 80 százaléka nem felel meg a korszerű műszaki és energetikai szempontoknak, azaz a magyarok többségének lakhatási költségeit és életminőségét különösen rosszul érintik az épületállomány fizikai jellemzői.

Jellegzetes hozzáférhetőségi és megfizethetőségi problémák

Használati jogcím	Hozzáférhetőség	Megfizethetőség
Magántulajdon	Kevés megtakarítás, nehéz a hitelhez jutás, magas lakásárak a jövedelmekhez képest	Magas hitel-törlesztőrészletek és rezsi a jövedelemhez képest, rossz lakásminőség
Magánbérlet	Diszkrimináció, kiszámíthatatlanság, kaució, albérletár-emelkedés, kevés elérhető lakás	Magas albérletár és rezsi a jövedelemhez képest, rossz lakásminőség
Önkormányzati bérlakás	Nagyon kicsi és csökkenő szektor, átláthatatlan kiutalási feltételek, felújítási kötelezettség, rövid idejű szerződések, hosszú várólista	Magas bérleti díj és rezsi a jövedelemhez képest, nehezen elérhető állami támogatások, rossz lakásminőség
Forrás: Habitat for Humanity Magyarország

Magyarországon 2017-ben több mint másfél millió fő (a teljes népesség 15,9 százaléka), a 18 éven aluliak 27,3 százaléka élt olyan túlzsúfolt lakásban, amelyben további minőségi probléma is fennállt: beázó tető, nedves falak, nincs WC és fürdőszoba vagy túl sötét a lakás. Utóbbi arány 2016-ban az Európai Unióban csak 4,8 százalék volt, tehát a magyarországi lakosság az EU átlagánál majdnem háromszor valószínűbben szembesül súlyos lakásminőségi problémákkal. Az EU tagállamai közül Magyarországnál csak Romániában rosszabb a helyzet.

A lakhatással összefüggő megfizethetőségi probléma, ha a család jövedelméhez képest irreálisan sok pénzt költ rezsire, bérleti díjra vagy a lakáshitelek törlesztőrészleteire.

A megfizethetőségi problémák szembetűnő következménye az utóbbi évtizedben az eladósodás. Jelenleg a háztartások legalább 13 százalékának van 60 napon túli közműhátraléka, miközben 750 000 végrehajtási ügy van folyamatban, az éves GDP 7 százalékának értékében. Ezeknek a tényeknek az ismeretében már érthető, hogy miért jut minden napra nagyjából tucatnyi kilakoltatás, és hogy miért nem mondható megoldottnak a (deviza)hitelválság – nyomatékosította a Habitat.