Egyre kockázatosabb befektetésbe tesszük a pénzt

2015. június 23. A szinte semmit nem hozó vagy veszteséget termelő befektetési alapokból vonják ki pénzüket a befektetők, ugyanakkor a kockázatosabb, de magasabb hozammal kecsegtetőkbe friss pénzt hoznak – derült ki a BAMOSZ legfrissebb számaiból. Az viszont jól látszik, hogy idén az állampapírokba szívesebben tette a pénzét a lakosság.

Májusban összesen 12,6 milliárd friss tőke áramlott a befektetési alapokba – derült ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) múlt héten közzétett adataiból. Az eddigi folyamatokhoz hasonlóan kiugróan a legtöbb pénz a vegyes alapokba érkezett, ide 17,7 milliárd forintot hoztak a befektetők. Az abszolút hozamú alapokba ötmilliárd forintot hoztak, a részvényalapokba 4,9, az ingatlanalapokba pedig 4,5 milliárd forint friss tőke érkezett. A tőkevédett alapokba májusban 4,5 milliárdnyi friss befektetést hoztak a megtakarítók.

A pénzpiaci alapoknál tapasztalható alacsony hozamszint még mindig jelentős tőkekiáramlást okozott, de fokozatosan csökken ennek a nagysága. Innen 14,3 milliárd forint távozott. Az elmúlt hónapban a kötvényalapokból is hasonló nagyságú tőke áramlott ki, mint a pénzpiaci alapokból, ugyanis 14, 5 milliárd forintot vontak ki a befektetők. Ez elsősorban a hazai rövid futamidejű kötvényalapoknak „köszönhető”, hiszen onnan 18,1 milliárdnyi tőke távozott. (A befektetési alapok májusi teljesítményéről itt írtunk.)

Nagy kérdés, hogy a befektetési alapokba áramló nettó megtakarításból mennyit hozott a lakosság. Az MNB a májusi adatokat csak később teszi közzé, a korábbiakból viszont kiderült, hogy januárban és februárban még bőségesen hozott ide friss megtakarítást a lakosság, márciusban és áprilisban azonban kivették innen a pénzüket az emberek (ez egyértelműen a brókerbotrányok hatása volt). Négy hónap alatt az egyenleg – az MNB szerint – mínusz 2,6 milliárd forint lett, azaz némi megtakarítás távozott innen. (A cikk a Befektetési alapok rovat része. A befektetési alapok korábbi hozamait itt találja.)

Ugyanezen idő alatt az MNB statisztikái szerint lakossági állampapírba 186 milliárd forint friss megtakarítást tettek a háztartások. A brókerbotrányok miatt biztonságot kereső megtakarítások jelentős része landolt tehát itt. Ugyanakkor ezt az állományt szépen hizlalták idén az úgynevezett „háztartásokat segítő nonprofit intézmények” vásárlásai is. Az első négy hónapban 86,5 milliárd forintot fektettek ide ezek a nonprofit cégek, míg májusban ezen felül közel negyvenmilliárdért vettek állampapírt, ami összesen 126,5 milliárd forintot jelent. Ez pedig azt jelenti, hogy az ÁKK ugyan közzétette, hogy idén az első öt hónapban 354,8 milliárd forinttal nőtt a lakossági állampapír-állomány, ebből valójában 126,5 milliárdnyit nem a lakosság vett, tehát mindössze 226 milliárdnyi a lakossági befektetés.

Az Mfor.hu kiderítette, hogy tavaly év végén az MNB alapítványainál 77 milliárd forintnyi lakossági államkötvény volt. (A statisztikák szerint tavaly év végén összesen 110 milliárd forintnyi lakossági állampapír volt a nonprofit intézmények kezében.) Ugyanakkor – mint ahogy megírtuk - tavaly nyáron kiderült, hogy suttyomban intézményi befektetők is vettek a Bónusz Államkötvényből. Mi ősszel úgy becsültük, hogy valahol 260-360 milliárd forint lehetett 2014-ben a rejtett intézményi vásárlás. Nagy kérdés, hogy idén mennyi.

Noha a számokból ezt pontosan nem lehet megmondani, azért a tendencia valós. Azaz idén inkább állampapírba tették a megtakarításukat az emberek, mint befektetési alapba. A befektetési alapokon belül viszont a kockázatosabb befektetések irányába mozdultak el a megtakarítások.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: BAMOSZ, befektetési alap, befektetési jegy, pénzpiaci alap, kötvényalap, abszolút hozam, állampapír, ÁKK

Egyre kockázatosabb befektetésbe tesszük a pénzt

Kapcsolódó anyagok