Ha a hivatalos statisztika mást is mutat majd, a magas árak maradnak
2023. január 16.
Miközben a kormánnyal nagyon is baráti új „megabank” kevesellte az élelmiszerek tavalyi drágulását, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) további nyugdíjemelést követel. Mint hangsúlyozták: az idősek járandósága a 2021-es 0,3 százalék után 2022-ben reálértéken további 1,2 százalékkal csökkent.
Tavaly az év utolsó hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 24,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – tudatta a KSH. A nyugdíjasok kosarában jelentősebb tételt kitevő élelmiszerek ára viszont ugyanebben az összevetésben 44,8 százalékkal ment feljebb. Az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzői erre úgy reagáltak, hogy a vártnál kisebb mértékben drágultak az élelmiszerek. Azt nem jelezték, szerintük mégis mennyivel kellett volna megugraniuk az áraknak.
Több elemző is pozitív meglepetésként értékelte egyébként a decemberi inflációs adatot. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a 24,4 százalékos decemberi infláció jóval elmarad a 25 százalék feletti piaci várakozásoktól. Mint hozzátette: többek között az élelmiszerek okoztak meglepetést azzal, hogy havi szinten nagyjából csak 2 százalékkal drágultak, ehhez hasonlóan alacsony havi áremelkedés a múlt év első hónapjaiban volt. Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője úgy fogalmazott, hogy vártnál alacsonyabb decemberi infláció örömteli, de egyelőre nem változtatja meg a nagy a képet.
Az alakuló bankholding szenior elemzője, Héjja Csaba azt gondolja, hogy azért nem emelkedtek a vártnak megfelelően a kajaárak, mert azokra „a kereslet egyelőre nem csökkent drasztikus mértékben”. Fogyasztói oldalról 2023-ban a minimálbér emelése és a magas inflációs környezet növekedést előidézve érezhető hatással lesz a munkabérekre, ezáltal a kereslet továbbra is szinten maradhat – fogalmazott.
A többi elemző azért ezt nem egészen így látja. Nagy János arról beszélt, hogy az egyéb (tehát nem élelmiszer és üzemanyag) fogyasztási főcsoportok árai is tovább nőttek, de a dinamika jóval mérsékeltebb volt, mint novemberben, ami a kereslet végességét jelezheti. Az élelmiszerek fogyásáról még nincs decemberi adat, de a legutolsó hivatalos statisztika szerint az év utolsó előtti hónapjában az eladott élelmiszerek mennyisége 8,6 százalékkal esett az egy évvel korábbihoz képest.. (Megint csak: mégis, mennyivel kellett volna bezuhannia?)
Héjja Csaba várakozásai szerint 4-6 hónapon belül mérséklődhet ugyan az élelmiszerár-infláció mértéke, a termékek viszont aligha lesznek olcsóbbak a boltokban. Mint azt korábban is jeleztük, a magas árak a statisztikában ugyan az idő után már nem jelennek meg (ezt hívják szaknyelven bázishatásnak), de azután is velünk maradnak, miközben a lakosságnak egy csomó dologra nem futja majd a pénzéből. Ez különösen igaz lehet a nyugdíjasokra.
A NYUSZET közleményben hangsúlyozta: elvárja, hogy a kormány 2022. januárig visszamenőleg 1,5 százalékkal korrigálja márciusban a nyugdíjakat és a nyugdíjszerű ellátásokat. A nyugdíjas fogyasztói kosárral számított éves infláció tavaly 15,2 százalék volt, s hiába emelkedtek a nyugdíjak 14 százalékkal, a reálértékük 1,2 százalékkal csökkent. A nyugdíjak emelése – tették hozzá – már 2021-ben is 0,3 százalékkal elmaradt a hivatalos inflációtól, s ezt azóta görgeti maga előtt a kormány.
Magyarország kormánya évek óta jelentősen alulbecsüli a fogyasztói áremelkedés ütemét, ezzel nehéz helyzetbe hozva a nyugdíjasokat, a gyermekes családokat, és különösen az alacsony jövedelműeket. Az év közbeni nyugdíjkorrekció részben helyreállítja a törvényes állapotot, de azt is azon az áron, hogy a nyugdíjasok hónapokig hitelezik a költségvetést. Ez nem pusztán elvi kérdés, hanem nagyon is gyakorlati: a nyugdíjasok nem akkor kapják a segítséget, amikor arra nagy szükségük lenne, kiadásaik felmerülésekor.
Követelésük alátámasztására jelezték még, hogy véleményük szerint a KSH jelentősen alulbecsüli az inflációt. Ennek az a módszertani oka, hogy a fogyasztói árindex számításához alapul vett fogyasztói kosár összetételét, tehát a vásárolt termékek és szolgáltatások súlyarányait a 2 évvel korábbi háztartásstatisztikai felvétel adataiból meríti. Ez általában nem okoz gondot, mert a fogyasztási szerkezet két év alatt csak csekély mértékben változik. A múlt év azonban ebből a szempontból kivételes volt.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: infláció, nyugdíj, nyugdíjemelés, elemzők, fogyasztás, kereslet, NYUSZET
Egyre csökken a nyugdíjak reálértéke?
Fotó: Balog János
Tavaly az év utolsó hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 24,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – tudatta a KSH. A nyugdíjasok kosarában jelentősebb tételt kitevő élelmiszerek ára viszont ugyanebben az összevetésben 44,8 százalékkal ment feljebb. Az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzői erre úgy reagáltak, hogy a vártnál kisebb mértékben drágultak az élelmiszerek. Azt nem jelezték, szerintük mégis mennyivel kellett volna megugraniuk az áraknak.
Több elemző is pozitív meglepetésként értékelte egyébként a decemberi inflációs adatot. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a 24,4 százalékos decemberi infláció jóval elmarad a 25 százalék feletti piaci várakozásoktól. Mint hozzátette: többek között az élelmiszerek okoztak meglepetést azzal, hogy havi szinten nagyjából csak 2 százalékkal drágultak, ehhez hasonlóan alacsony havi áremelkedés a múlt év első hónapjaiban volt. Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője úgy fogalmazott, hogy vártnál alacsonyabb decemberi infláció örömteli, de egyelőre nem változtatja meg a nagy a képet.
Mintha nem lenne elég sanyargatott a lakosság...
Az alakuló bankholding szenior elemzője, Héjja Csaba azt gondolja, hogy azért nem emelkedtek a vártnak megfelelően a kajaárak, mert azokra „a kereslet egyelőre nem csökkent drasztikus mértékben”. Fogyasztói oldalról 2023-ban a minimálbér emelése és a magas inflációs környezet növekedést előidézve érezhető hatással lesz a munkabérekre, ezáltal a kereslet továbbra is szinten maradhat – fogalmazott.
A többi elemző azért ezt nem egészen így látja. Nagy János arról beszélt, hogy az egyéb (tehát nem élelmiszer és üzemanyag) fogyasztási főcsoportok árai is tovább nőttek, de a dinamika jóval mérsékeltebb volt, mint novemberben, ami a kereslet végességét jelezheti. Az élelmiszerek fogyásáról még nincs decemberi adat, de a legutolsó hivatalos statisztika szerint az év utolsó előtti hónapjában az eladott élelmiszerek mennyisége 8,6 százalékkal esett az egy évvel korábbihoz képest.. (Megint csak: mégis, mennyivel kellett volna bezuhannia?)
Az sem lehet igazán jó hír, ha csökken az infláció
Héjja Csaba várakozásai szerint 4-6 hónapon belül mérséklődhet ugyan az élelmiszerár-infláció mértéke, a termékek viszont aligha lesznek olcsóbbak a boltokban. Mint azt korábban is jeleztük, a magas árak a statisztikában ugyan az idő után már nem jelennek meg (ezt hívják szaknyelven bázishatásnak), de azután is velünk maradnak, miközben a lakosságnak egy csomó dologra nem futja majd a pénzéből. Ez különösen igaz lehet a nyugdíjasokra.
A NYUSZET közleményben hangsúlyozta: elvárja, hogy a kormány 2022. januárig visszamenőleg 1,5 százalékkal korrigálja márciusban a nyugdíjakat és a nyugdíjszerű ellátásokat. A nyugdíjas fogyasztói kosárral számított éves infláció tavaly 15,2 százalék volt, s hiába emelkedtek a nyugdíjak 14 százalékkal, a reálértékük 1,2 százalékkal csökkent. A nyugdíjak emelése – tették hozzá – már 2021-ben is 0,3 százalékkal elmaradt a hivatalos inflációtól, s ezt azóta görgeti maga előtt a kormány.
Magyarország kormánya évek óta jelentősen alulbecsüli a fogyasztói áremelkedés ütemét, ezzel nehéz helyzetbe hozva a nyugdíjasokat, a gyermekes családokat, és különösen az alacsony jövedelműeket. Az év közbeni nyugdíjkorrekció részben helyreállítja a törvényes állapotot, de azt is azon az áron, hogy a nyugdíjasok hónapokig hitelezik a költségvetést. Ez nem pusztán elvi kérdés, hanem nagyon is gyakorlati: a nyugdíjasok nem akkor kapják a segítséget, amikor arra nagy szükségük lenne, kiadásaik felmerülésekor.
A KSH jelentősen alulbecsül
Követelésük alátámasztására jelezték még, hogy véleményük szerint a KSH jelentősen alulbecsüli az inflációt. Ennek az a módszertani oka, hogy a fogyasztói árindex számításához alapul vett fogyasztói kosár összetételét, tehát a vásárolt termékek és szolgáltatások súlyarányait a 2 évvel korábbi háztartásstatisztikai felvétel adataiból meríti. Ez általában nem okoz gondot, mert a fogyasztási szerkezet két év alatt csak csekély mértékben változik. A múlt év azonban ebből a szempontból kivételes volt.
Az alacsony nyugdíjjal rendelkezők krízishelyzetének mérséklése érdekében a NYUSZET követeli, hogy az átlagnyugdíj (körülbelül 180 ezer forint) alatti nyugdíjjal rendelkezők márciusban kapjanak 50 ezer forintos egyszeri kiegészítést a 2022. évben tervezett nyugdíjprémium megtakarítás terhére.
A kiskereskedelmi forgalom adataiból arra lehet következtetni, hogy az élelmiszerfogyasztás részaránya 6-8 százalékponttal nőtt más termékek és szolgáltatások rovására. Ez azt jelenti, hogy a tényleges infláció 1,5-2 százalékponttal meghaladja a KSH által közölt értéket. Az alacsony keresetű családok esetében ez a különbség akár még nagyobb is lehet. Szerző: B.Varga Judit
Címkék: infláció, nyugdíj, nyugdíjemelés, elemzők, fogyasztás, kereslet, NYUSZET
Kapcsolódó anyagok
- 2023.03.09 - Egyre többen tartanak a nyugdíjas évektől
- 2023.02.27 - Újabb nyugdíjemelést sürgetnek az infláció miatt
- 2023.02.15 - Kiderült, nyugdíjprémiumra a jogosnak a felét sem fizették ki
- 2023.01.24 - Az MNB szerint már látszik a drágulás vége
- 2023.01.24 - A világ a kiberkockázattól retteg, a magyarok az energiaválságtól
- 2023.01.19 - Távozóban a madárinfluenza, de itt a marhákat támadó vész
- 2023.01.16 - A nemzeti szakértő szerint dúskálnak a nyugdíjasok!
- 2023.01.15 - Jókorát drágulhat a telefon, a tv és a net
- 2023.01.13 - Közel 45 százalékkal ment fel az élelmiszerek ára decemberben
- 2022.12.22 - Hiába az energia árzuhanása, a lakosság nem fizet majd kevesebbet
- 2022.12.21 - Megszenvedi a lakosság a következő hónapokat
- 2022.12.13 - Megérkezett a bejelentés a nyugdíjak emeléséről!
- 2022.12.12 - Csapdába ejtette a statisztika a nyugdíjasokat
További kapcsolódó anyagok
