Szinte mindent visznek

Egyetlen százalék fölözi le a megugrott lakossági vagyont

2024. március 18. Sohasem gyarapodott annyira ütemesen a legfelső egy százalék magyar, mint az elmúlt évben – állapították meg szakértők. Hiába a rekordra ugró lakossági vagyon, ha a növekmény gyakorlatilag egy szűk rétegre koncentrálódik. Úgy tűnik, igazán csak ők tudnak mindenen nyerni.

Megjelent a leggazdagabbak kiszolgálásának területén az első számú szakértőnek nevezhető Blochamps Capital Vagyonkezelési Évkönyve. A társaság ügyvezetője, Karagich István jelezte, hogy nem emlékeznek (pedig már 20 éves foglalkoznak ezzel a területtel) a tavalyihoz hasonló dinamikájú vagyonosodásra, a legfelső 1 százalék ilyen mértékű térnyerésére. Mint hozzátette: hiába a rekordra ugró lakossági vagyon, ha a növekmény gyakorlatilag egy szűk rétegre koncentrálódik.

Míg a legfelső 10 százalék (a legfelső decilis) a társadalom pénzügyi vagyonának kétharmadát birtokolja, addig a legfelső 1 százalék egyenesen a harmadát. Ezen a kétpólusosságon pedig az elemzés szerint az infláció csak további hasadékot ejtett az alsó 9 tized kárára. Megugrott a privátbanki vagyon mérete és dinamikusan változik az ügyfelek pénzhez való viszonya is ebben a rétegben.

A tanulmány kiterjedt adattárai és konklúziói teljes egészében átölelik a magyar, illetve a nemzetközi vagyonos rétegek pénzügyi fogyasztási szokásait, befektetési instrumentum- és portfólió modelljeit, illetve a vagyonsávoknak megfelelő aktuális trendeket is. A cég kutatói 2024-ben a legfelső vagyondecilis és a legfelső centilis elemzésére külön tanulmányban készülnek. Úgy vélik ugyanis, hogy a bankoknak reagálniuk kell a legfelső 1 százalék dinamikus vagyonosodására.

Ilyen körülmények között az átlag semmit sem mond

Az Azénpénzem.hu már régóta szorgalmazza, hogy a valós kép megismeréséhez ki kellene szűrni az adatokból azt a réteget, amely hallatlan gazdagodásával minden számot megbolondít. Sokan háborogtak, amikor a jegybanki adatokból kiszámoltuk, hogy minden magyar család átlagosan 24,1 millió forint pénzügyi megtakarítással (vagyis bankbetéttel, készpénzzel, illetve befektetésekkel) zárta az előző évet.

Jogos a düh az ilyen statisztikákat látva, de csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lenne képes a valóság jobb bemutatására. Ők azonban valamiért ezt nem tartják fontosnak. Sőt, maga az MNB büszkélkedik előszeretettel a tisztítatlan számokkal. Mint leírták: az egy háztartásra jutó nettó vagyon 6 év alatt (2017-től az előző évig) 19,1 millió forintról 39,6 millió forintra emelkedett, a vagyoni különbségek pedig mérséklődtek. A Blochamps elemzése tükrében ez legfeljebb rossz viccnek tűnik.

Több dolog is a szakértő cég és nem az MNB megállapítását támasztja alá. Nemrégiben írtuk meg, hogy a megszokott havi 3-4 milliárd forintos befizetés helyett hirtelen tízmilliárdok áramlottak Babakötvénybe, miután 2023. december 1-jétől 17,5 százalékra nőtt a 2032/S jelzésű kamata. Volt, aki egymilliárd forintot fektetett ide – tudta meg az Azénpénzem.hu. Csupán egy évnyi kamat akkora, mint amennyit mondjuk egy 40 évig havi nettó 365 ezret kereső dolgozó egész aktív idejében keres. Azt pedig nem árt tudni, hogy mi mindannyiunk zsebéből irányítják a leggazdagabbakhoz a pénzt. Az állampapírok után fizetett kamat ugyanis a költségvetést apasztja.

Mivel maga az állam emelte meg 120 milliárdról 215 milliárdra a 2032/S kibocsátható mennyiségét, ezért nagyon is számított rá, hogy sok pénz landolt itt. Arra is számíthatott, hogy akár baráti, NER-es pénzek is érkezhetnek, hiszen nem volt befizetési korlát. A kormány azután bezárta a „kiskaput” (ezt Varga Mihály pénzügyminiszter nevezte így) , és 1,2 millió forintban maximalizálta a Start-számlákra évente befizethető, korábban éppen általa felszabadított összeget. Aki persze nagy tételben vett, az továbbra is beseperheti a magas kamatot.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: gazdag, leggazdagabb, vagyon, privátbanki, Blochamps, állampapír