200 milliárd forintért vesznek állampapírt

Egy helyben fut a biztosítási szektor

Fotó: Lovas Judit

2024. november 29. Növekszik a biztosítási szektor díjbevétele, ez azonban reálértéken a tíz évvel ezelőttinek felel csak meg. Az egyébként is alacsony penetráció csökkent az elmúlt években. A biztosítókat sújtó extraprofit adó bevezetése óta a szektor nyeresége a negyedére esett – derült ki a Magyar Biztosítók Szövetségének tegnapi éves konferenciáján. Bár az NGM államtitkára szerint 2025-ben kell a biztosítóknak utoljára extraprofit adót fizetniük, a hallgatóság ezt hitetlenkedő nevetéssel fogadta.

A kormányzat minden évben megígéri, hogy a következő évben kivezeti az extraprofit adót, de ezt eddig sem a bankszektor, sem a biztosítási szektor esetében nem tette meg. Igaz, most éppen újabb állampapír-vásárlással lehet csökkenteni a terhet. Éppen ezért a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) tegnap tartott éves konferenciáján hitetlenkedő nevetéssel fogadta a szektor Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közigazgatási államtitkárának szavait, hogy megígérni ugyan nem tudja, de a tervek szerint a következő év lesz utolsó (2025), amikor az extraprofit adóval számolnak.

Elviszi a nyereséget

Az extraprofit adó bevezetése óta a szektor nyeresége a negyedére csökkent (83 milliárd forintról 23 milliárdra), a szektor gazdasági nyeresége negatívba fordult (-11%) – mondta Erdős Mihály, a MABISZ elnöke előadásában. Az adóteher lényegesen meghaladja a bank- és távközlési vagy a járműszektor szintjét. Az elnök számításai szerint, míg tavaly 211 milliárd forintot, 2024-ben már 246 milliárd forint különadót fizetnek be a biztosítók a költségvetésbe, ebből 105 milliárd forint az extraprofit adó és 141 milliárd forint a biztosítási adó. Jövőre, 2025-ben 212 milliárd lehet majd a különadó, ebből 59 milliárdot tehet ki az extraprofit adó és 153 milliárd lehet a biztosítási adó. A csökkenés annak köszönhető, hogy a tervek szerint 200 milliárd forint plusz állampapír-vásárlást hajtanak majd végre a biztosítók.

Helyben futás

Az elnök arról beszélt, hogy miközben a szektor díjbevétele a tavalyi 1580 milliárd forintról 1777 milliárd forintra fog nőni 2024-ben, az inflációval korrigált díjbevétel ugyanazon a szinten áll, mint 2015-ben. „Az elmúlt 10 év kicsit az egy helyben futás időszaka volt” – fogalmazott Erdős Mihály.

Az év első 9 hónapjában a szerződések darabszáma 2,1 százalékkal nőtt (13 millió 834 ezer darab), a nyugdíjbiztosítások száma meghaladta a félmilliót, nőtt a kötelező darabszáma is, közben a casco szerződések száma 0,7 százalékkal csökkent. A casco penetráció 21,5 százalékról 19,5 százalék csökkent. Ez annak „köszönhető”, hogy lassan nagykorú vált, mára 16 évesre nőtt a gépjármű állomány átlagos életkora. Teljes gépjármű-flották tűnnek el a magyar piacról, ami a magas biztosítási adóknak a következménye is – derült ki a későbbi szekcióbeszélgetésben.

A biztosítók állománydíja 12,2 százalékkal nőtt idén. A díjbevétel éves alapon 14 százalékkal emelkedett, ebből az életbiztosítások 12 százalékos, a nem-életbiztosítások 15 százalékos éves díjbevétel-növekedést mutatnak.

Hiába, nem nő a penetráció

Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a háztartások bruttó pénzügyi megtakarítása szeptember végére 65 ezer milliárd forintra nőtt, ugyanakkor reálértéken csak most éri utol a 2021-es év végi szintet, azaz befektetési szempontból kiesett 2 év. Bár nő a biztosítók árbevétele, a penetráció 2019-óta csökken, a 2 százalékos szintre állt be, miközben a V3-ak átlaga 2,26 százalék, az uniós átlag pedig 4,65 százalék.

Szeniczey arra hívta fel a figyelmet, hogy nemzetközi összehasonlításban magas a biztosítók költséghányada a nem-élet üzletágban és alacsony a kárhányada. A penetráció fele annyi (1,25%), mint az uniós átlag. Az elmúlt egy évben 10 százalékkal megugrott, 57 ezer forintra nőtt az átlagos kgfb-díj, míg a kárráfordítás csak 4 százalékkal emelkedett.