Rá sem lehet majd ismerni a szektorra
2017. március 22.
Két év alatt 121-ről 90 alá csökkent az országban működő takarékszövetkezetek száma. Rövidesen azonban már csak tucatnyi szereplő lehet a piacon. Már benyújtották a szándéknyilatkozatot arról, hogy még az idén ötvenkét takarékszövetkezet egyesül. Összeszedtük, mit tehetnek és mire számíthatnak az eltűnő takarékok ügyfelei.
Még egy éve sincs, hogy elindult az a bankárháború, ami rövid úton a takarékokról szóló törvény módosítását, majd új kormánybiztos kinevezését hozta. A postaügyért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos, Bártfai-Mager Andrea a Monetáris Tanácsból érkezett, és gyorsan munkához is látott. Mostanra már egyértelművé vált, hogy rövidesen rá sem lehet majd ismerni a szövetkezeti hitelintézetek szektorára.
A Takarékbank és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) közösen tudatta, hogy 2017 végéig ötvenkét takarékszövetkezet szándékozik egyesülni, ezzel létrehozva tizenkét tőkeerős és mérethatékony szövetkezeti hitelintézetet. Mindezt már írásba is foglalták. Az egyesülésekről a takarékszövetkezetek igazgatóságainak előterjesztése alapján a szövetkeztek tagjai (részjegyesei) köz-, illetve küldöttgyűléseken döntenek.
Ezekre érdemes minél nagyobb számban elmenniük a kistulajdonosoknak is. Különben például úgy járnak, mint azt az egyik érintett portálunknak jelezte: a beolvadó takarék részjegyesei vagy betesznek további pénzt, vagy bukják kisbanki tulajdonukat. Előfordult az is, hogy az alapszabályban azt fektették le: ha a tagok időben nem lépnek, akkor tagsági viszonyuk a beolvadás bírósági nyilvántartásba vételét követő tizenhatodik napon minden további feltétel nélkül megszűnik.
Ők tehát kimaradnak abból, hogy részesüljenek a takarékok értékének további gyarapodásából. Ez pedig a jelenlegi ismeretek szerint egyértelműen várható. Az SZHISZ is hangsúlyozta, hogy az egyesülések révén a tulajdonosok befektetéseinek értéke növekszik, mivel a fúziót követően egy tőkeerősebb és versenyképesebb szövetkezetben lesz tulajdonrészük. (Kérdés persze, kik maradnak majd a tulajdonosok.)
A kiadott közös közleményben jelezték, hogy a „felelős Kormánybiztosság”(sic!) is úgy látja, hogy az egyesülési folyamat felgyorsulása érdemi előrelépést jelent ahhoz, hogy a takarékszövetkezetek regionális alapon újjászervezett, versenyképes, ügyfélközpontú és hatékonyan működő pénzügyi csoporttá váljanak. A korábban vázolt elképzelések alapján néhány pontban foglaltuk össze, mire számíthatnak a takarékok ügyfelei.
Az ígéretek szerint a fejlemények áldásaiban azok is részesülhetnek, akik ma még olyan takarékok ügyfelei, amelyek eltűnnek a piacról. Nekik a jövőben csakúgy, mint ahogy az a korábbi fúziók esetében is volt, nincs semmilyen teendőjük. Számlaszámuk nem változik, betéteik megmaradnak, a hiteleket pedig (még ha ezt esetenként rossz hírként is élik meg) változatlanul kell törleszteni. A közüzemi díjak fizetésében sem okoznak a beolvadások fennakadást (a beszedési megbízásokat „központilag” rendezik).
A nagybetétesek számára fontos lehet viszont, hogy amennyiben több összeolvadó takarékban is tartanak nagyon sok pénzt, akkor a beolvadás tényleges időpontját követően még három hónapig érvényes a külön betétbiztosítási (OBA) védelem. Vagyis: nekik eddig kétszer 30 millió forintjuk (vagy akár háromszor is, bár ilyenről nem hallottunk) biztonságban van. Ezt követően azonban már „csak” a százezer eurós védelem érvényes (a többit szerintünk célszerű lehet máshová vinni).
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: takarék, takarékszövetkezet, integráció, fúzió, SZHISZ, Takarékbank
Egy csomó takarék eltűnik, de mit hoz ez az ügyfeleknek?
Más lehet majd jövet, mint menet
Fotó: Latzer Anna
Fotó: Latzer Anna
Még egy éve sincs, hogy elindult az a bankárháború, ami rövid úton a takarékokról szóló törvény módosítását, majd új kormánybiztos kinevezését hozta. A postaügyért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos, Bártfai-Mager Andrea a Monetáris Tanácsból érkezett, és gyorsan munkához is látott. Mostanra már egyértelművé vált, hogy rövidesen rá sem lehet majd ismerni a szövetkezeti hitelintézetek szektorára.
A Takarékbank és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) közösen tudatta, hogy 2017 végéig ötvenkét takarékszövetkezet szándékozik egyesülni, ezzel létrehozva tizenkét tőkeerős és mérethatékony szövetkezeti hitelintézetet. Mindezt már írásba is foglalták. Az egyesülésekről a takarékszövetkezetek igazgatóságainak előterjesztése alapján a szövetkeztek tagjai (részjegyesei) köz-, illetve küldöttgyűléseken döntenek.
A kistulajdonosoknak nem árt résen lenniük
Ezekre érdemes minél nagyobb számban elmenniük a kistulajdonosoknak is. Különben például úgy járnak, mint azt az egyik érintett portálunknak jelezte: a beolvadó takarék részjegyesei vagy betesznek további pénzt, vagy bukják kisbanki tulajdonukat. Előfordult az is, hogy az alapszabályban azt fektették le: ha a tagok időben nem lépnek, akkor tagsági viszonyuk a beolvadás bírósági nyilvántartásba vételét követő tizenhatodik napon minden további feltétel nélkül megszűnik.
Ők tehát kimaradnak abból, hogy részesüljenek a takarékok értékének további gyarapodásából. Ez pedig a jelenlegi ismeretek szerint egyértelműen várható. Az SZHISZ is hangsúlyozta, hogy az egyesülések révén a tulajdonosok befektetéseinek értéke növekszik, mivel a fúziót követően egy tőkeerősebb és versenyképesebb szövetkezetben lesz tulajdonrészük. (Kérdés persze, kik maradnak majd a tulajdonosok.)
Az ígéret szerint most tényleg érdemi lesz az előrelépés
A kiadott közös közleményben jelezték, hogy a „felelős Kormánybiztosság”(sic!) is úgy látja, hogy az egyesülési folyamat felgyorsulása érdemi előrelépést jelent ahhoz, hogy a takarékszövetkezetek regionális alapon újjászervezett, versenyképes, ügyfélközpontú és hatékonyan működő pénzügyi csoporttá váljanak. A korábban vázolt elképzelések alapján néhány pontban foglaltuk össze, mire számíthatnak a takarékok ügyfelei.
Az ígéretek szerint a fejlemények áldásaiban azok is részesülhetnek, akik ma még olyan takarékok ügyfelei, amelyek eltűnnek a piacról. Nekik a jövőben csakúgy, mint ahogy az a korábbi fúziók esetében is volt, nincs semmilyen teendőjük. Számlaszámuk nem változik, betéteik megmaradnak, a hiteleket pedig (még ha ezt esetenként rossz hírként is élik meg) változatlanul kell törleszteni. A közüzemi díjak fizetésében sem okoznak a beolvadások fennakadást (a beszedési megbízásokat „központilag” rendezik).
A nagybetétesek számára fontos lehet viszont, hogy amennyiben több összeolvadó takarékban is tartanak nagyon sok pénzt, akkor a beolvadás tényleges időpontját követően még három hónapig érvényes a külön betétbiztosítási (OBA) védelem. Vagyis: nekik eddig kétszer 30 millió forintjuk (vagy akár háromszor is, bár ilyenről nem hallottunk) biztonságban van. Ezt követően azonban már „csak” a százezer eurós védelem érvényes (a többit szerintünk célszerű lehet máshová vinni).
Nézze meg karikatúránkat is!
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: takarék, takarékszövetkezet, integráció, fúzió, SZHISZ, Takarékbank
Kapcsolódó anyagok
- 2022.09.27 - Nem lesz többé MKB sem, helyette jön az MBH Bank
- 2017.09.18 - Ezt művelte az állam a vidék bankjával
- 2017.08.31 - Baráti kezekbe kerülhet minden takarék?
- 2017.08.28 - Tömegével zárnak be fiókokat a takarékok
- 2017.06.08 - Megbüntette az MNB a takarékok zászlóshajóját
- 2017.04.26 - Törnek fel a takarékok
- 2016.07.11 - Mit tervezhet az MNB a takarékokkal?
- 2016.07.06 - Matolcsy lehet az úr a takarékszövetkezeteknél
- 2016.06.30 - Erősen fogynak a takarékszövetkezetek
- 2016.06.16 - Takarékok: ki kit lopott meg?
- 2016.06.07 - Bankárháború: gyors lerohanás
További kapcsolódó anyagok