Megszűnnek a törvényszéki végrehajtók

Egy csomó pénzről lemondhat az állam

2019. október 31. A törvényszéki végrehajtói jogállás 2020. január 1-jétől megszűnik. Benyújtották a parlamenthez azt a törvényjavaslatot, ami átmeneti rendelkezésként kimondja: az állam lemond folyamatban levő korábbi követeléseiről, ha azok behajthatatlanná váltak vagy elévültek. A részletek alapján sokan fellélegezhetnek most.

A törvényszéki végrehajtási feladatokat kormányhatározat alapján 2019. január 1-jétől az állami adó- és vámhatóság látja el. 2020. január 1-jét követően a korábban indult, még folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is az állami adó- és vámhatóság jár majd el, ezért 2020. január 1-jével a törvényszéki végrehajtó jogállás megszűnik.

A parlamenthez benyújtott törvényjavaslat (erről itt tájékozódhat) szerint a végrehajtást lefolytató törvényszék 2020. január 31-ig – az állami adó- és vámhatóság által kialakított rendszeren – elektronikus úton adja át az állami adó- és vámhatóságnak az idén év végén folyamatban lévő ügyeket. A felfüggesztett, szünetelő, illetve egyéb okból „álló” esetek2020. december 31-ig kerülnek át.

Az érintetteket elsősorban nyilvánvalóan nem a szervezeti változások érdekelhetik, hanem az, hogy ezzel most sokak feje fölül tűnhet el a pallos (az Azénpénzem.hu-nak több olvasó is jelezte, aggódik, mert van régebbi állami hátraléka, amivel kapcsolatban „se kép, se hang”). A törvényjavaslat most számos „besült” ügyet rendezhet. Kimondja ugyanis, hogy átmeneti rendelkezésként a jogalkalmazói gyakorlat megkönnyítése érdekében az állam lemond több, a törvényszéki végrehajtók hatáskörébe tartozó követeléséről.

Az előbbi körbe tartoznak azok a 2019. január 1-jét megelőzően indított ügyek, amelyek elévültek, vagy amelyeket behajthatatlanná nyilvánítottak. Az állam lemond továbbá a 200 ezer forintot el nem érő, illetve a 2010. január 1. napja előtt indított (ezeknél nem feltétlenül következett be elévülés) ügyekben még a mai napig fennálló hátralékokról is. Mindez nem érinti viszont a bűnügyi követeléseket, illetve a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétellel, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintett ügyeket.

A kilakoltatási moratórium várhatóan nem változik

A T. Ház elé terjesztett javaslatban módosítják – többek között – a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt is. Nem változtatnak azonban annak 182/A paragrafusán, ami a kilakoltatási moratóriumról szól. A lakóingatlan kiürítésének tilalma november 15-től április 30-ig terjedő időszakra terjed ki a korábbi december 1-jétől március 1-jéig tartó intervallum helyett. Úgy tűnik, ez a hosszított türelmi idő marad a következő télre is.

Az október 13-i önkormányzati választás óta eddig Karácsony Gergely főpolgármester, Pikó András, a VIII. kerület, illetve Kiss László, a III. kerület polgármestere és legutóbb a XI. kerület polgármestere, László Imre közölte, hogy a hatáskörébe tartozó területen leállítja a kilakoltatásokat. Mindannyiukat a Momentum, a DK, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP közös jelöltjeként választották meg.

Az utóbbi négy évben az idén október 1-jéig bezáróan különböző kényszerintézkedésekkel az Azénpénzem.hu összesítése szerint 13 ezer család veszítette el kilakoltatással az otthonát. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) által közzétett adatok szerint 2019 első három negyedévében az előző év azonos időszakához képest a lakóingatlanok sikeres árverését követő birtokbaadások száma 14 százalékkal emelkedett. Az összes lakásvesztés kétharmadát ez a kategória adja ki.

Tavaly november 21-étől már egyetlen új rászorult sem élhet a bajba jutott hitelesek megsegítésére létrehozott lehetőséggel. A Nemzeti Eszközkezelő (NET) lehúzta a rolót, a bérleti díjat rendszeresen megfizető bérlők viszont kedvező feltételek mellett ismét tulajdonosokká válhattak. Az MBVK nyilvántartása szerint viszont időközben a NET 262 bérlő eltávolíttatásáról intézkedett.