Ma még súlyos tízmilliárdokra rúgó lyukak látszanak
2015. február 24.
Áprilisban már tiszta lappal indulhatnak a kórházak, és (ezúttal) újra sem termelődhetnek az adósságok. Olyan átalakításokat ígér a kormány, amelyek ezt biztosítják, de közben nem zárnak be intézményt, és nem sérül a betegellátás. Azt, hogy ez a nem semmi mutatvány miként sikerülhet, még nem látjuk. Az azonban már kiderült, hogy a hatékonyabb és átláthatóbb rendszert a korábbi összevonás után most a szétválasztás szolgálhatja.
Szinte minden évben „konszolidálták” a kórházakat, de a kormányzat szándéka szerint most eljött a végső. Az Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) április elsejétől átveszi a kórházak összes adósságát – jelentette be Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár a hétfői kormányszóvivői sajtótájékoztatón. Arról már korábban is hallani lehetett, hogy nem engedik majd újratermelődni a hátralékokat. Közelebbről megvizsgálva a kérdést, csak a matematika alapvető szabályait tekintve sem akármilyen teljesítményre készülnek.
Elsőként nyilvánvaló, hogy a költségvetésben elkülönített 60 milliárd forintnál nagyobb összegre rúg a kórházak tartozása (az összes kórházi beszállítónak már tavaly 65 milliárd forinttal tartoztak). Az intézmények fizetési hajlandósága pedig – mint arról Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a napi.hu-nak még tavaly beszélt – a konszolidáció akkori bejelentése után katasztrofálisan romlott. Volt olyan orvostechnikai beszállító, amelyiknek egy hónap alatt megduplázódott a kintlévősége. Zombor viszont most arról beszélt, hogy javultak a számok (kérdés, mihez képest). Azt többször is cáfolták, hogy a különbséget úgy „termelnék ki”, hogy a szállítókat engedményekre kényszerítenék.
A további tényezők alapján viszont az előbbi különbség akár elhanyagolhatónak is tűnhet (bár a 60 milliárd forint feletti részt is csak elő kellene valahogy teremteni). A kórházi adósságok szakmai vélemények szerint jórészt bérkifizetések miatt halmozódtak (a kiadások 60 százalékát ma a bérek emésztik fel). Zombor viszont további béremeléseket ígért. Mint elmondta: március 31-ig olyan javaslatot készítenek, amelynek alapján a gyakorló orvosok bére sem lenne kevesebb annál, mint amit kezdőként ösztöndíj keretében kaptak. Ez körülbelül 150 ezer forintos fizetésemelést jelentene, aminek feltétele a rezidensekre most érvényes szabályok (ez röghöz kötés, a hálapénz elutasítása) szerint alakulna. Fontos még, hogy az orvos közalkalmazottként és ne vállalkozóként dolgozzon.
A lyuk így már súlyos tízmilliárdokban mérhető. Miközben arról egyáltalán nincs szó, hogy a kórházak finanszírozása alapjaiban megváltozna. A betegek és betegségek alapján kapott juttatás (az úgynevezett HBCS) az utóbbi nyolc évben nem változott. Nem követte az inflációt, de a forint igen jelentős gyengülését sem.
A kórházak gazdálkodása az eddig megismert elképzelések szerint racionalizálással, a „párhuzamosságok megszűntetésével”, hatékonyabb menedzseléssel válhat fenntarthatóvá. Ráadásul úgy, hogy – mint azt Zombor hangsúlyozta – intézménybezárásra nem kerülhet sor, és a betegellátás sem szűkülhet. Jó lenne persze minderről még további részleteket megtudni, de ez egyelőre várat magára (az egyeztetések február végéig zajlanak). Aggodalomra azonban nyilván nincs ok, hiszen a kormányzat elhatározta, hogy 2020-ig két évvel nő majd a magyarok egészségben töltött élettartama, a népbetegségek halálozási aránya pedig tíz százalékkal csökken. Ezek a célok pedig csak megfelelő egészségügyi rendszerrel érhetők el.
Az új budapesti kórházról (mint a tájékoztatón kiderült) ugyan még nem döntött a kormány, de arról már igen, hogy több háttérintézmény is átalakul. A korábbi összevonásokat (amit a Fidesz a 2010-es kormányra kerülés után hajtott végre) most szétválasztás követi. Szigorúan a hatékonyság jegyében. Önálló lesz majd (ismét) a gyógyszerészeti intézet, magába olvasztva az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetet. Megerősítik a tisztiorvosi hivatalt, ezen belül létrejön a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet.
Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: egészségügy, kórház, kormány, Zombor Gábor, OEP, Állami Egészségügyi Ellátóközpont
Egészségügy: ez a nagy mutatvány!
Szinte minden évben „konszolidálták” a kórházakat, de a kormányzat szándéka szerint most eljött a végső. Az Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) április elsejétől átveszi a kórházak összes adósságát – jelentette be Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár a hétfői kormányszóvivői sajtótájékoztatón. Arról már korábban is hallani lehetett, hogy nem engedik majd újratermelődni a hátralékokat. Közelebbről megvizsgálva a kérdést, csak a matematika alapvető szabályait tekintve sem akármilyen teljesítményre készülnek.
Elsőként nyilvánvaló, hogy a költségvetésben elkülönített 60 milliárd forintnál nagyobb összegre rúg a kórházak tartozása (az összes kórházi beszállítónak már tavaly 65 milliárd forinttal tartoztak). Az intézmények fizetési hajlandósága pedig – mint arról Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a napi.hu-nak még tavaly beszélt – a konszolidáció akkori bejelentése után katasztrofálisan romlott. Volt olyan orvostechnikai beszállító, amelyiknek egy hónap alatt megduplázódott a kintlévősége. Zombor viszont most arról beszélt, hogy javultak a számok (kérdés, mihez képest). Azt többször is cáfolták, hogy a különbséget úgy „termelnék ki”, hogy a szállítókat engedményekre kényszerítenék.
Arról is döntött már a kormány, hogy kibővülnek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár feladatai. Ide kerül a kapacitástervezés, ellátásszervezés, valamint az ágazati adatszolgáltatás, informatikai fejlesztés is. Az OEP vesz még át egyes az egészségügyi finanszírozás területéhez kapcsolódó (közelebbről nem meghatározott) feladatokat. Független, önállóan gazdálkodó betegjogi intézmény is születik. (Volt egykor ilyen, de azt megszüntették, ez nyilván egészen másmilyen lesz.)
Hatékonyság, hatékonyság, hatékonyság és hatékonyság
A további tényezők alapján viszont az előbbi különbség akár elhanyagolhatónak is tűnhet (bár a 60 milliárd forint feletti részt is csak elő kellene valahogy teremteni). A kórházi adósságok szakmai vélemények szerint jórészt bérkifizetések miatt halmozódtak (a kiadások 60 százalékát ma a bérek emésztik fel). Zombor viszont további béremeléseket ígért. Mint elmondta: március 31-ig olyan javaslatot készítenek, amelynek alapján a gyakorló orvosok bére sem lenne kevesebb annál, mint amit kezdőként ösztöndíj keretében kaptak. Ez körülbelül 150 ezer forintos fizetésemelést jelentene, aminek feltétele a rezidensekre most érvényes szabályok (ez röghöz kötés, a hálapénz elutasítása) szerint alakulna. Fontos még, hogy az orvos közalkalmazottként és ne vállalkozóként dolgozzon.
A lyuk így már súlyos tízmilliárdokban mérhető. Miközben arról egyáltalán nincs szó, hogy a kórházak finanszírozása alapjaiban megváltozna. A betegek és betegségek alapján kapott juttatás (az úgynevezett HBCS) az utóbbi nyolc évben nem változott. Nem követte az inflációt, de a forint igen jelentős gyengülését sem.
A kórházak gazdálkodása az eddig megismert elképzelések szerint racionalizálással, a „párhuzamosságok megszűntetésével”, hatékonyabb menedzseléssel válhat fenntarthatóvá. Ráadásul úgy, hogy – mint azt Zombor hangsúlyozta – intézménybezárásra nem kerülhet sor, és a betegellátás sem szűkülhet. Jó lenne persze minderről még további részleteket megtudni, de ez egyelőre várat magára (az egyeztetések február végéig zajlanak). Aggodalomra azonban nyilván nincs ok, hiszen a kormányzat elhatározta, hogy 2020-ig két évvel nő majd a magyarok egészségben töltött élettartama, a népbetegségek halálozási aránya pedig tíz százalékkal csökken. Ezek a célok pedig csak megfelelő egészségügyi rendszerrel érhetők el.
Az új budapesti kórházról (mint a tájékoztatón kiderült) ugyan még nem döntött a kormány, de arról már igen, hogy több háttérintézmény is átalakul. A korábbi összevonásokat (amit a Fidesz a 2010-es kormányra kerülés után hajtott végre) most szétválasztás követi. Szigorúan a hatékonyság jegyében. Önálló lesz majd (ismét) a gyógyszerészeti intézet, magába olvasztva az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetet. Megerősítik a tisztiorvosi hivatalt, ezen belül létrejön a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet.
Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: egészségügy, kórház, kormány, Zombor Gábor, OEP, Állami Egészségügyi Ellátóközpont
