Nem elég körültekintően indulnak síelni a magyarok
2013. január 24.
A kedvezményes külföldi orvosi ellátásra jogosító, ingyenesen elérhető EEK-t is csak minden második síelni induló magyar váltja ki – derült ki egy kutatásból. Áttekintettük, mire számíthatnak az így, vagy a csak kártyával utazók.
Az elmúlt években síbalesetet szenvedők 60 százaléka nem rendelkezett biztosítással – derül ki az Aegondirekt felméréséből. A közel 2100 fő megkérdezésével végzett kutatás szerint a magyar síelők fele még a legalapvetőbb előkészületeket sem teszi meg arra az esetre, ha balesetet szenvedne. Ők ugyanis a hazánkban is mindenki számára ingyenesen elérhető Európai Egészségbiztosítási Kártyát (EEK) sem váltják ki, amely biztosítaná számukra, hogy baleset esetén Európa 31 országában az itthoni kötelező egészségbiztosításuk terhére vehessék igénybe a szükséges egészségügyi ellátásokat.
Sokan nem tudják, de a helyzet akkor sem teljesen menthetetlen, ha valakinek nincs utasbiztosítása, de még egészségbiztosítási kártyája sem. Ebben az esetben a betegellátásért külföldön nyilvánvalóan már ki kellett fizetnie a pénzt. Jól el kell tenni a kezeléskor kiállított eredeti számlákat és a kiegyenlítésére vonatkozó igazolást, majd a pórul járt utazó ezekkel fordulhat a magyar egészségbiztosítóhoz. Majd egy kissé nehézkes eljárás következik. Az OEP megkeresi a kinti biztosítót, az egyeztetés után pedig a számlákat benyújtónak kifizeti azt az összeget, amennyibe az ellátás az EEK alapján került volna. Senki ne reménykedjen azonban abban, hogy így pénzénél lehet majd! A számlákon ugyanis biztosan sokkal nagyobb summák szerepelnek annál, mint amekkora térítésre számítani lehet.
Az EEK-val kapcsolatban (ha valaki ki is váltotta azt) nem árt még néhány részletet tudni. Sokszor kell önrészt fizetni (lásd táblázatunkat), de egyéb kikötések is akadhatnak. Például az osztrák jogszabályok értelmében a mentés és a hegyi balesetek esetén a szállítási költségeket a biztosító nem fedezi, azok fizetőkötelesek. A síelőknek tehát mindenképpen javasolt, hogy utasbiztosítást kössenek (az EEK és az utasbiztosítás összevetését itt nézheti meg). Jókora gondot jelenthet ugyanis az is, hogy a kártyával csak az állami szolgáltatónál mehetünk valamire. Idegen országban, esetleg eszméletlen állapotban pedig nehéz kontrollálni, hová is visz valakit a mentő.
Sokszor erről (már ha tudunk kommunikálni az orvosokkal) nem is könnyű előzetesen tájékozódni. Aki az EEK-ra bízza magát, nem árt, ha utazás előtt felkészül. A cseheknél kilenc egészségbiztosító működik, amelyek elérhetősége, telefonszáma megtalálható a neten (a tudakozódásban a magyar OEP-től is kérhető segítség). Finnországban jobb a helyzet, ott ugyanis a magánorvosi számlával is lehet a helyi társadalombiztosítási intézmény, a KELA képviseletéhez fordulni, kérvényezve a térítést (ez persze az önrészre nem vonatkozik). Franciaországban eleve visszatérítéses rendszer működik. Ott az orvostól kapott igazolással („Feuille de Soins“) a Caisse Primaire d'Assurance Maladie kévisletét kell megkeresni. Lengyelországban az NFZ emblémára érdemes figyelni (ez jól láthatóan kint van az állammal szerződött kórházakon).
Címkék: utasbiztosítás, Európai Egészségbiztosítási Kártya, OEP, önrész, állami ellátás, síelők
Egészségkártya nélkül sincs minden veszve
Az elmúlt években síbalesetet szenvedők 60 százaléka nem rendelkezett biztosítással – derül ki az Aegondirekt felméréséből. A közel 2100 fő megkérdezésével végzett kutatás szerint a magyar síelők fele még a legalapvetőbb előkészületeket sem teszi meg arra az esetre, ha balesetet szenvedne. Ők ugyanis a hazánkban is mindenki számára ingyenesen elérhető Európai Egészségbiztosítási Kártyát (EEK) sem váltják ki, amely biztosítaná számukra, hogy baleset esetén Európa 31 országában az itthoni kötelező egészségbiztosításuk terhére vehessék igénybe a szükséges egészségügyi ellátásokat.
Sokan nem tudják, de a helyzet akkor sem teljesen menthetetlen, ha valakinek nincs utasbiztosítása, de még egészségbiztosítási kártyája sem. Ebben az esetben a betegellátásért külföldön nyilvánvalóan már ki kellett fizetnie a pénzt. Jól el kell tenni a kezeléskor kiállított eredeti számlákat és a kiegyenlítésére vonatkozó igazolást, majd a pórul járt utazó ezekkel fordulhat a magyar egészségbiztosítóhoz. Majd egy kissé nehézkes eljárás következik. Az OEP megkeresi a kinti biztosítót, az egyeztetés után pedig a számlákat benyújtónak kifizeti azt az összeget, amennyibe az ellátás az EEK alapján került volna. Senki ne reménykedjen azonban abban, hogy így pénzénél lehet majd! A számlákon ugyanis biztosan sokkal nagyobb summák szerepelnek annál, mint amekkora térítésre számítani lehet.
Érdemes figyelni a részletekre
Angliában azonban még ennél is rosszabb helyzetbe kerülhet az egészségügyi ellátásra szoruló turista. A britek ugyanis nem adnak felvilágosítást a költségekről. Az OEP így a költségeket az itthoni mértékben tudja csak megtéríteni. (Ez a szigetország áraihoz képest édeskevés.)Az EEK-val kapcsolatban (ha valaki ki is váltotta azt) nem árt még néhány részletet tudni. Sokszor kell önrészt fizetni (lásd táblázatunkat), de egyéb kikötések is akadhatnak. Például az osztrák jogszabályok értelmében a mentés és a hegyi balesetek esetén a szállítási költségeket a biztosító nem fedezi, azok fizetőkötelesek. A síelőknek tehát mindenképpen javasolt, hogy utasbiztosítást kössenek (az EEK és az utasbiztosítás összevetését itt nézheti meg). Jókora gondot jelenthet ugyanis az is, hogy a kártyával csak az állami szolgáltatónál mehetünk valamire. Idegen országban, esetleg eszméletlen állapotban pedig nehéz kontrollálni, hová is visz valakit a mentő.
Önrész a különböző uniós országokban
| Ország | Gyógyszer | Kórház | Egyéb |
|---|---|---|---|
| Ausztria | 5,15 euró/tétel | 10-18 euró | Pl. szemüvegnél 84,6 euró fizetendő |
| Cseh | 30 korona | 100 korona/nap | 30 korona a vizitdíj, az önrészt 5000 koronában maximálják |
| Francia | 35-85%+0,5 euró | 20%, vagy 18-36 euró/nap | Az orvosi kezelés 30%-a+1 euró fizetendő |
| Lengyel | 30-100%, vagy 3,2-5 korona | – | A fogászat teljes egészében önrészes, a mentőszállítás viszont itt biztosított |
| Olasz | 50-100% | – | Az orvosi kezelés 36 euró vizsgálatonként |
| Szlovákia | 0,17 euró/recept | 1,99 euró sürgősségi díj | Hegyimentés saját számlás, a betegszállítás 0,07 euró/km |
| Szlovénia | 25,9-100% | 15-25% | Orvosi ellátás 5-25%-ban fiezetendő, a fogorvosi kezelésnél ez az arány 15-90% |
Sokszor erről (már ha tudunk kommunikálni az orvosokkal) nem is könnyű előzetesen tájékozódni. Aki az EEK-ra bízza magát, nem árt, ha utazás előtt felkészül. A cseheknél kilenc egészségbiztosító működik, amelyek elérhetősége, telefonszáma megtalálható a neten (a tudakozódásban a magyar OEP-től is kérhető segítség). Finnországban jobb a helyzet, ott ugyanis a magánorvosi számlával is lehet a helyi társadalombiztosítási intézmény, a KELA képviseletéhez fordulni, kérvényezve a térítést (ez persze az önrészre nem vonatkozik). Franciaországban eleve visszatérítéses rendszer működik. Ott az orvostól kapott igazolással („Feuille de Soins“) a Caisse Primaire d'Assurance Maladie kévisletét kell megkeresni. Lengyelországban az NFZ emblémára érdemes figyelni (ez jól láthatóan kint van az állammal szerződött kórházakon).
Címkék: utasbiztosítás, Európai Egészségbiztosítási Kártya, OEP, önrész, állami ellátás, síelők
