Egészség: csak néhány országban rosszabb nálunk

2015. május 3. Valamennyi uniós tagállamban kötelező kérdőív segítségével mérik fel a lakosság egészségi állapotát. Hazánk második alkalommal vett részt a kutatásban, a KSH által közzétett előzetes adatok alapján a legfrissebb adatok azt mutatják: jókorát estünk a listán. A részletesebb kép azért nem is tűnik annyira rossznak.

Az Európai lakossági egészségfelmérés végrehajtására 2014 végén második alkalommal került sor Magyarországon. Az Európai Unió valamennyi tagállamában kötelezően bevezetett kérdőív segítségével összehasonlítható adatok nyerhetők a lakosság egészségi állapotáról, az egészséget befolyásoló tényezőkről, az egészségügyi ellátórendszer igénybevételéről és az ezzel kapcsolatos elégedettségről. A KSH által közzétett legfrissebb adatok szerint az európai országok átlagához képest Magyarországon kétharmaddal magasabb azok aránya, akik nem elégedettek egészségi állapotukkal, és az európai átlag kétszerese azoké, akik nagyon rossznak tartják azt.

Elképesztő, hogy saját bevallása szerint (az önértékeléssel végzett felmérésben többnyire a testsúlyt alá-, míg a testmagasságot fölébecsülik a megkérdezettek) a teljes magyar lakosság 54 százaléka elhízott. A férfiaknál ez az arány 61 százalékra rúg. Az arányok persze életkoronként is eltérnek. A meghökkentő adatok közé sorolhat még, hogy a lakosság csaknem harmadának jelenleg is van kezeletlen szuvas, lyukas foga.

Az európai átlagtól szintén jelentősen eltérően sokkal alacsonyabb az egészségüket nagyon jónak tartók aránya. Míg 2009-ben ebben a felmérésben ország maradt mögöttünk a rangsorban, a legutóbbiban már csak öt ilyen található. A KSH jelentése megjegyzi: az adatok összevetését megnehezíti, hogy az egészségről való gondolkodásban megjelennek az egyes nemzetek mentalitásbeli, szocializációs, értékrendbeli különbözőségei is, és ezek kifejeződnek a vélt egészség mutatójában (magyarul: a számokat akár a magyarok örök elégedetlensége is alakíthatja).

Az ellátásokkal a túlnyomó többség elégedett

A magyar statisztikusok összefoglalójukban számos nem is annyira rosszul hangzó adatot emelnek ki. Mint írják: a felmérés előzetes adatai szerint a felnőtt magyar lakosság csaknem kétharmada jónak vagy nagyon jónak tartja a saját egészségét, bár életkor szerint (megjegyezzük, igen logikusan) jelentősek az eltérések: a 75 éves és idősebb korosztálynak már csak 14 százaléka elégedett az egészségével. A KSH szerint az egészségügyi ellátásokkal a túlnyomó többség elégedett, a vizsgált ellátási típusok mindegyikét a közepesnél valamivel jobbra értékelték, legmagasabb pontszámot a háziorvosok kaptak.

Kicsit talán árnyalhatja ezt a kedvező képet, hogy – mint az a felmérésből szintén kiderült – a megfigyelt népesség 90–95 százalékának a felmérést megelőző 12 hónapon belül legalább egyszer szüksége volt egészségügyi ellátásra, de az esetek 13 százalékában későn jutott hozzá vagy esetleg meg sem kapta, különböző okok, például a lakóhelyétől való távolság miatt. A KSH megállapította, hogy a lakosság elégedettsége 2009 óta kismértékben javult, bár a kórházakat és a fogorvosokat valamivel rosszabbra értékelték. (Akit érdekel a teljes, a különböző betegségek arányát is mutató jelentést itt nézheti meg.)

Címkék: egészség, egészségügyi ellátás, KSH, felmérés