Nem készülünk az időskorra, csak azt hisszük

Ébresztő! Átlag húsz évet élsz nyugdíjasként

2015. június 17. Egy nemzetközi kutatás 15 országban vizsgálta meg, mennyire készül fel a lakosság a nyugdíjas korára. Magyarország az utolsó előtti helyen végzett. Általános jelenség, hogy a többségnek semmilyen vészhelyzeti terve nincs, de nálunk kimagaslóan magas (79 százalék) ez az arány.

Úgy tűnik, hogy az egész világon illúzióba ringatja magát a lakosság a nyugdíjas korral és az arra való felkészültséggel kapcsolatban – legalábbis erre lehet következtetni az Aegon negyedik nemzetközi kutatásának adataiból. Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index (ARRI) ugyanis 5,9 ponton áll, ami a tízes skálán alacsony értéknek számít, ugyanakkor magasabb, mint az elmúlt években. Magyarország pontszáma 5,1, ami a 14. helyet jelenti a kutatásban résztvevő tizenöt ország közül. Nálunk csak a japánok 4,8 pontja alacsonyabb.

A 2015-ös online kutatás 15 országra terjedt ki, ezek közül Brazília, Kína és India esetében a válaszadók főként a városi lakosság köréből kerültek ki. Összesen tizenhatezer, országonként ezer fő válaszolt, akikből kilencszáz munkavállaló, száz pedig nyugdíjas volt. Kínában kétezer főt kérdeztek meg, közülük kétszáz nyugdíjas, ezernyolcszáz pedig munkavállaló.

Összességében pozitívabban tekintenek az emberek a felkészülésre, mint korábban, ennek viszont semmilyen tetten érhető alapja nincs. Mindössze az emberek 13 százaléka rendelkezik írásos nyugdíjstratégiával, 43 százalék pedig azt állítja magáról, hogy van terve, csak még nem írta le. Sokan nincsenek arra felkészülve, hogy mi történik akkor, ha a tervezettnél hamarabb kell nyugdíjba vonulniuk. Ilyen vészhelyzeti terve mindössze az emberek 31 százalékának van, 59 százaléknak viszont nincs. (Magyarországon 79 százaléknak nincs vészhelyzeti terve!)

A megkérdezettek hetven százaléka az államtól és a munkaadója befizetéséből várja a nyugdíját, és csak harminc százalék kalkulál saját megtakarításával, ez az arány igaz Magyarországra is - mondta Horváth Gyula, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese tegnapi sajtótájékoztatón. A felmérés szerint az emberek negyede dolgozna tovább nyugdíjasként, Magyarországon ez az arány harminc százalék. Részben azért vállalnának munkát nyugdíjasként is, mivel nincs elég megtakarításuk, 38 százalék pedig a munkája, hivatása szeretetével magyarázta a továbbdolgozást. Ugyanakkor sokan fontosnak tartják, hogy nyugdíjas korban is aktívak maradjanak, és ezért – akár részmunkaidőben is – dolgoznának.

Ki tesz félre időskorra?

A nyugdíjcélú megtakarítások növelésében a rendszerességnek kulcsszerepe van. A megkérdezett férfiak 42, míg a nők 36 százaléka rendszeresen tesz félre. Leginkább a nyugdíjhoz közeledve takarítanak meg az emberek. Az 55-64 közöttiek 45 százaléka, míg a fiatalabb korosztály, a 18-24 közöttiek mindössze 29 százaléka tesz félre nyugdíjra. Nemzetközi tendencia tehát, hogy csak késve kezdünk a nyugdíjra félretenni. Ez alól néhány nyugat-európai ország kivétel, ahol a munkába álló azonnal tagja lesz egy nyugdíjpénztárnak, amelybe a munkaadó akkor fizet díjat, ha a munkavállaló is rendszeresen utal oda a fizetéséből.

Pedig Európában a nyugdíjba vonulás után átlagosan még húsz évet élnek az emberek, Magyarországon ez az időszak 17-18 év. Hüvelykujj-szabályként úgy lehet számolni, hogy amennyi pénzt húsz évig havonta félretesz valaki, annyi nyugdíjkiegészítése lesz húsz éven át. Ha viszont negyven évig takarít meg, akkor dupla akkora havi kiegészítéshez juthat a nyugdíja mellett.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: nyugdíj, öngondoskodás, kutatás, Aegon