Egyre több pénzt lopnak a vállalatoktól

Durván megugrottak a banki csalások, de van rá magyarázat

Fotó: clipart.com

2026. szeptember 17. Több mint 6 milliárd forint ellopását akadályozták meg a bankok a második negyedében, ugyanakkor jelentősen megugrott, 5,4 milliárd forintra nőtt a sikeresen végrehajtott átutalásos csalások értéke. A növekedés a vállalati szektort érintette, itt az átlagos kárérték 6,4 millió forint volt, míg a lakosság esetében 715 ezer forint – számolta ki az Azénpénzem az MNB legfrissebb adataiból.

Folyamatosan támadják a lakossági és a vállalati bankszámlákat is a csalók, és bár egyre sikeresebbek a bankok ezek kivédésében, a bűnözők újabb és újabb módszerekkel próbálkoznak. Mint korábban megírtuk, idén az első negyedévben évek óta először fordult elő, hogy nagyobb összeg ellopását akadályozták meg a bankok az elektronikus átutalási forgalomban, mint amekkora összeget eltulajdonítottak a csalók. Ez a tendencia folytatódott a második negyedévben is: az MNB legfrissebb adatai szerint 4175 próbálkozással közel 6 milliárd forintot nyúltak volna le az ügyfelek számlájáról a sikertelen visszaélési kísérletek során.

Ugyanakkor a sikeres visszaélések száma 8,4 százalékkal 3839-re nőtt, az értéke pedig 27,9 százalékkal 5 milliárd 365 millió forintra emelkedett – derül ki a Magyar Nemzeti Bank nyilvánosságra hozott adataiból.

A vállalatoknál ugrott a kár

A növekedés teljes egészében a vállalati szektorhoz kötődött, itt a visszaélések darabszáma és összértéke is több mint kétszereződött. Összesen 451 alkalommal közel 2,9 milliárd forintot lovasítottak meg a csalók. Ezzel szemben a lakossági szektorban az átutalásos visszaélések összértéke több mint 400 millió forinttal (15,4 százalékkal) 2,4 milliárd forintra csökkent. A visszaélési módszerekben továbbra sem történt jelentős változás, ezek többségét továbbra is a pszichológiai manipuláció, a banki felhasználói fiókhoz történő közvetlen hozzáférés, illetve az adathalászat adják. A bűnözők továbbra is elsősorban az ügyfelek megtévesztésével dolgoznak, egyre gyakrabban cégvezetőket is megcélozva telefonos vagy e-mailes megkereséssel, gyakran nyilvános forrásokból szerzett céginformációkat is felhasználva – írja elemzésében az MNB.

A céges visszaélések esetében jóval nagyobb a kár összege is. A lakosságtól átlagosan 715 ezer forintot lovasítottak meg a csalók, míg a vállalatoknál már 6,4 millió forint az átlagos kár, de 29 cég esetében jóval nagyobb, 48 millió forint az átlagos kárérték az átutalásos csalásoknál – számolta ki az Azénpénzem az MNB adataiból.

Nem térül meg a kár, ha magunktól utaltunk

Tavaly év vége óta hatályban van a pénzforgalmi törvény módosítása, amely szerint a pénzforgalmi szolgáltatóknak (pl. bankoknak, pénzforgalmi intézményeknek) kell viselniük a jóvá nem hagyott fizetési műveletekből eredő, kibercsaláshoz köthető kárt, ha elmulasztották az előírás szerint szükséges erős – azaz két, egymástól független forrású (pl. az állandó jelszó mellett banki sms-ben, push üzenetben vagy biometrikus úton történő) – ügyfélhitelesítést.

Az eddig lekönyvelt károkat (az átutalásos csalások esetében) gyakorlatilag mind az ügyfelek állták, ami nem meglepő, hiszen a legtöbb csalás a pszichológiai manipuláción alapult, azaz az ügyfél saját maga utalta el a pénzt.

Más a helyzet a kártyáknál

Valamivel jobb a helyzet a bankkártyás csalások esetében. Itt a könyvelt veszteség 65 százalékát állták az ügyfelek a második negyedévben, 35 százalékon a kártyakibocsátó és a kártyaelfogadó osztozott.

Itt egyébként jóval kisebb a kárérték, mint az átutalásos csalások esetében, ugyanakkor sokkal nagyobb az esetszám. Összesen 52 285 darab kártyás csalás történt, az okozott kár pedig 1,7 milliárd forint volt, azaz átlagosan 33 ezer forintot loptak el a csalók. Ugyanakkor ennél jóval többször, 186 ezerszer próbálkoztak a bűnözők hiába.

Mi az idei egyenleg?

Ha a 2026-os első félévet nézzük, akkor összesen 420 ezer bankkártyás lopást hiúsították meg a hitelintézetek, 100 ezer alkalommal azonban sikerrel jártak a csalók, és közel 3,5 milliárd forintot loptak el.

Az átutalásos csalások esetében 10 ezer visszaélést akadályoztak meg a hitelintézetek 11 milliárd forint értékben, ugyanakkor 7380 alkalommal sikerrel jártak a bűnözők, és összesen 9,5 milliárd forintot loptak el. Az idei kár értéke tehát mindként visszaélést figyelembe véve összesen 13 milliárd forint 6 hónap alatt.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!