Hihetetlen újabb rekordot hozott a december

Durván megugrott a készpénz

2015. január 13. Négy év alatt több mint 1600 milliárd forinttal nőtt a gazdaságban keringő készpénz állománya. A legfrissebb jegybanki adatok 2014 decemberére újabb jókora növekedést mutatnak. Egyszerűen elképesztő jelenségnek lehetünk tanúi. Bár a folyamatnak nyilván a lakosság is része, gyaníthatóan nem a magánszemélyek szokásai a meghatározóak.

A kormányzat „pénzügyi rezsicsökkentésként” tavaly februártól lehetővé tette, hogy bankjegykiadóból (ATM) – illetve a kártyával nem rendelkezők akár pénztárból is –díjmentesen vehessenek fel 150 ezer forintot, legfeljebb két részletben. Ha valaki azonban kétszer átutal 75 ezer forintot, az legfeljebb néhány számla (azért akadnak ilyenek is, de többnyire jövedelmi vagy befektetési feltételeknek is meg kell felelni) esetében nem kerül plusz pénzbe. Az eseti utalás az általunk vizsgált mintegy ötvenféle számláról átlagosan 970 forintba kerül. Ugyanez interneten 490 forint, ami azt jelenti, hogy a korábbiakhoz képest örvendetesen nőttek a kedvező díjú online utalási lehetőségek. (A pénzmozgatás költségét itt kalkulálhatja)

A most megjelent friss jegybanki adatsor szerint 2014 decemberében közel 153 milliárd forinttal ugrott meg a készpénz mennyisége. A jegybank ezt csak az „év végére jellemző szezonális hatás” következményének tartja. Grafikonunkból viszont látszik, hogy míg a korábbi években valóban rendre kiemelkedő értékeket hozott az év vége, a hosszú évek során tapasztalt jelenség 2012-ben (a tranzakciós illeték bevezetésének évében) alapvetően megváltozott. Az új teher nem csak a lakosságot érintette, fokozottabb volt a hatás a cégeknél. A nagyságrend mára mindenesetre már elképesztő: négy év alatt ugyanis több mint 1600 milliárd forinttal nőtt meg a gazdaságban keringő készpénz állománya.

Persze még a nem egészen ötszáz forint is több mint a semmi, ráadásul a folyószámlákhoz egyéb költségek is kapcsolódnak. Aligha véletlen, hogy a lakossági bankszámlák száma a tranzakciós illeték bevezetése óta majdnem 350 ezerrel csökkent. Még nem biztos, hogy megállt a folyamat, a magánszemélyek ugyanis 2014 harmadik negyedévében hatvanezer bankszámlát szüntettek meg (ennél frissebb adatot még nem ismerünk).

Na de miért akarja mindenki a bankókat?

Érdemes visszaidézni, hogy egy korábbi jegybanki tanulmány szerint nőtt a lakosság készpénzkereslete, amihez hozzájárulhatott a 2013 elején bevezetett tranzakciós illeték, illetve a 2014 elejétől havi 150 ezer forintig illetékmentesen felvehető készpénz is. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) úgy véli, a mérséklődő infláció – és az ezzel párhuzamosan csökkenő betéti kamatok – jelentősen csökkentették a lakosság készpénztartásának alternatív költségeit.

Ezek alapján nyilvánvalónak tűnik, hogy a lakossági forintok is egyre szívesebben landolhatnak „párnacihában”, mint a hitelintézeti számlákon. Ennek némiképp ellentmondhat, hogy 2014 novemberére (ez a legfrissebb adat) a magánszemélyek folyószámláin majdnem 700 milliárd forinttal több „pihent”, mint a tranzakciós illeték bevezetése előtt. Az erre kapott kamat közben 1,87 százalékról 0,47 százalékra csökkent.

A gazdaságban keringő készpénz mennyiségének kiugró növekedése nyilvánvalóan nem független a lakossági készpénzkereslet növekedésétől, de az újabb és újabb rekordok mögött alighanem inkább az általános szürkülés állhat. Maga az MNB is leírta, hogy azért is lehet egyre több bankó forgalomban, mert „2012 vége óta fokozatosan emelkedik a készpénzintenzív kiskereskedelmi forgalom”. Az is elgondolkodtató, hogy amikor elterjedt, hogy ötvenezres címletet bocsáthatnak ki, ezt azzal az indokkal cáfolták, hogy a nagy értékű címletek erősen megkönnyítik a rejtett gazdaság működését.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.

Címkék: készpénz, tranzakciós illeték, bankszámla, bankbetét, átutalás, díjak, MNB