Kigyűjtöttük, miként alakult néhány ár a statisztika szerint

Sokkal többe is kerülhet a bolti vásárlás

2018. augusztus 9. Összeállítottunk egy meglehetősen alapvető élelmiszerekből álló kosarat, és láss csodát: ennek végösszege az előző évinél majdnem 13 százalékkal lett magasabb. Ráadásul úgy, hogy minden árat a KSH hivatalos számaiból vettünk. Pedig sokakban ezekkel kapcsolatban is felmerülhetnek kétségek.

Az idei első hét hónapban az előző év azonos időszakához képest a KSH adatai szerint a fogyasztói árak átlagosan 2,5 százalékkal nőttek. Ennél nagyobb drágulás, ha a 2018. júliusi árakat viszonyítjuk az egy évvel korábbihoz. Ebben az összevetésben az élelmiszerek ára 3,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a vaj, vajkrém 9,7, a száraztészta 9,2, a tejtermékek 7,2, a tojás és a liszt 7,0, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 6,8 százalékkal drágult

Nem titkoljuk, hogy a változásokra is figyelve állítottunk össze egy kosarat, hogy megnézzük: a „szerencsétlenül” vásárlókat mekkora áremelkedés sújthatja. Megjegyezzük – mint az a mellékelt táblázatból is megítélhető – ez a kosár meglehetősen alapvető élelmiszerekből áll, az így kialakított mix cseppet sem életszerűtlen.

Júliusi kosár
Megnevezés	2017.	2018.
Csirkemellfilé 1 kg	1 300	1 440
Pasztőrözött tej 2,8% 1 l	211	251
Finomliszt 1 kg	135	143
Tojás 10 db	367	392
Zsemle 4 db	84	92
Fejeskáposzta 1 kg	186	266
Vöröshagyma 1 kg	172	207
Ásványvíz 1 karton (6X1,5 l)	600	654
Összesen	3 055	3 445
Változás		12,80%

Korábban már pedzegettük (mi és olvasóink is), hogy a statisztikában akadnak ráadásul olyan árak, amelyekkel nem mindenütt találkozhatnak a fogyasztók. Erre magyarázat, hogy az árak alakulását részben csak megfigyeléssel (árfelírás) követi a KSH. Az adatbázisba ráadásul csak a városi, nagy forgalmú üzletek kerülnek, a kisebb települések üzleteiről nincsenek információk. (Korábban több olyan tényezőt is csokorba szedtünk, amelyek legalábbis árnyalhatják a statisztikákat).

Mi a helyzet a nem élelmiszerekkel?

Az előző évihez képest az idén júliusban leginkább az üzemanyag drágult, de jókorát (13,3 százalékkal) emelkedett a friss zöldség és a tűzifa ára is. Majdnem tizedével kellett többet fizetni a lakásjavításét és karbantartásért is. Az áremelkedés meghaladta a 7 százalékot például a belföldi üdülésnél, a palackos gáznál.

A tankönyv ára közben 58,7 százalékkal esett, a használt autó pedig – legalábbis a KSH statisztika szerint – majdnem 9 százalékkal került kevesebbe. (Utóbbit azért elég nehéz elhinni, hacsak nem az összetétel változásáról lehet szó, vagyis hogy vacakabb kocsikat vettek nagyobb számban.) Öt százaléknál nagyobb mértékben egyébként még az internet és a telefon, valamint a televízió ára csökkent.

Korábban azt vizsgáltuk meg, hogy az infláció számításához használt kosár miként alakult az elmúlt évben. Néhány arányt meglehetősen elgondolkodtatónak találtunk.

Meglepő (és valljuk be, elég hihetetlen) módon a forintgyengülés mellett a tartós háztartási gépek és készülékek ára tulajdonképpen stagnált, az elektromos háztartási kisgépek pedig mintegy 2,5 százalékkal olcsóbbá váltak. Az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője, Nyeste Orsolya úgy gondolja, hogy a gyengébb forint az erőteljesebb defláció mérsékléséhez járulhatott hozzá.

Ötödével kerültek többe a külföldi utak

Az átlagnál erőteljesebben (5 százalékkal) drágult a munkahelyi és diákétkezés, a kertészkedési cikkek és növények. Az autóbiztosításra és az orvosi ellátásért 4,4 százalékkal többet kellett fizetni az idén júliusban az egy évvel korábbinál. A fogászati ellátás közben 4,8 százalékkal vált drágábbá.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a havi adatokat értékelve elmondta: a külföldi utazások jelentős mértékben, közel 20 százalékkal drágultak. A járművek ára közel 2 százalékkal, ezen belül az új személyautók ára több mint 3 százalékkal emelkedett júniushoz képest. Németh felhívta a figyelmet arra is, hogy a nyár végén, ősz elején boltokba kerülő ruházati kollekciók ára okozhat meglepetéseket. A ruházati termékek ára ugyan mérséklődött júliusban havi összevetésben, de ez a szezonális kiárusítások miatt volt, és azért, mert ezeket a termékeket még erősebb forintárfolyamon szerezték be a kereskedők.