200 milliárd nem is jelenik meg hivatalosan

Döbbenetesen sokat költünk zsebből az egészségünkre

2015. október 16. Százmilliárdokat költ a lakosság saját zsebből az egészségére minden évben, ami több, mint az állami egészségügyi kiadások fele. Az így kifizetett összeg harmadát, több mint 200 milliárd forintot számla nélkül költik el az emberek, azaz ekkora összeg megy zsebből zsebbe. Noha magán egészségbiztosítást már lehetne kötni, a felmérésekből az látszik, hogy a többség nem is tudja, mi az.

Az uniós átlagnál sokkal mélyebben kell az embereknek a zsebükbe nyúlniuk Magyarországon, ha az egészségügyi kiadásokat nézzük. Míg a 28 tagországban az egészségügyi kiadások mindössze 27 százalékát adja a magánszektor, Magyarországon a magánszféra 38 százalékot fizet, az állami egészségügyi kiadások pedig csak a piac 62 százalékát fedezik. Így az OECD adatai szerint a 2012-es 2166 milliárd forintos egészségügyi kiadásból 1164 milliárdot adott az OEP, 176 milliárdot az önkormányzatok és a kormányzat és 825 milliárdot a magánszektor. Ebből 631 milliárd forintot a lakosság saját zsebből fizetett – derült ki Lantos Csabának a MABISZ konferenciáján tartott előadásából. Az ismert pénzügyi szakember mára több magán-egészségügyi szolgáltatást nyújtó vállalkozásnak (pl. Róbert Károly Magánkórház, Főnix-Med Zrt.) is tulajdonosa.

Az adatok szerint csak gyógyszerre 320 milliárdot költöttek az emberek, egészségügyi szolgáltatásokra pedig 294 milliárd forintot. Ebből azonban mindössze 75 milliárdért vásároltak hivatalosan magánszolgáltatóknál, 4 milliárdért közszolgáltatónál (például kórházban külön szoba), viszont 214 milliárdot mindenféle hivatalos számla nélkül költöttek el. A becslések szerint ebből 70 milliárd lehetett a paraszolvencia, 144 milliárd pedig egyéb, nagyrészt a lakásrendelőkben elköltött összeg.

Miért nem egészségbiztosítás?

Annak ellenére, hogy a lakosság ekkora összegeket költ saját zsebből, azaz maga vásárol egészségügyi szolgáltatásokat az állami mellé, és ennek egy részét „hivatalosan” teszi - egyre több nagy magán-egészségügyi szolgáltató van jelen a piacon -, eddig mégsem tudott a magán egészségbiztosítás nagy karriert befutni. Pedig úgy tűnik, hogy igény volna rá. A Századvég Alapítvány a MABISZ megbízásából szeptember-októberben végzett egy kutatást ezer fő megkérdezésével az egészségbiztosításokról. Ebből kiderült, hogy a többség ugyan problémaként értékeli a hálapénzt, de egyfajta „szükséges rosszként” tekint rá. A lakosság 74 százaléka már fizetett hálapénzt. Az is kiderült, hogy a közelebbi időpontért, a jobb, kellemesebb környezetét és a rövidebb várakozásért hajlandóak fizetni az emberek. A megkérdezettek 46 százaléka inkább eseti jelleggel, 47 százalék viszont átalány formájában fizetne a jobb egészségügyi szolgáltatásért, maximum havonta átlag 6894 forintot. A felmérésben résztvevők 83 százaléka már most is rendszeresen költ az egészségére, átlagosan 8857 forintot havonta.

A nagy nyitottság ellenére jelenleg mégis az a helyzet, hogy akkor fizetünk az egészségügyi ellátásért zsebből, amikor kell, és alig kötünk egészségbiztosítást. Tavaly a biztosítók mindössze 11 milliárd forintnyi díjat szedtek be betegségbiztosításra, ebből pedig 3,6 milliárdot fizettek ki vagy költöttek szolgáltatásra. (Lantos becslésese szerint ebből legfeljebb egymilliárd lehetett szolgáltatás vásárlása.) Tehát a kifizetés jelentős része pénzbeli, ugyanis az összegbiztosítások a leginkább elterjedtek. (Amikor a biztosító adott összeget fizet egy betegség esetén.) A megkapott összeget pedig a beteg ilyenkor már fizetheti paraszolvenciaként is.

Nem is tudjuk, mi ez az egész?

A felmérésből az is kiderült, hogy igazából nem is tudják az emberek, mi az egészségbiztosítás. A válaszadók 22 százaléka mondta, hogy rendelkezik (ő vagy családtagja) egészségbiztosítással. Márpedig ez biztos nem igaz, nagy valószínűséggel az egészségpénztárakkal keverték össze. Arra a kérdésre, hogy mit jelent a tb-t kiegészítő magán egészségbiztosítás, mindössze 10 százalék tudta a helyes választ, 79 százalék pedig meg sem próbált válaszolni.

Valójában a 20–59 éves korosztálynak mindössze 0,6 százaléka rendelkezik valamilyen egyéni egészségbiztosítással annak ellenére, hogy a terület a 2012-es adóváltozások óta kiemelten kedvezményezett, azaz sem a munkáltatót, sem a munkavállalót nem terhelik adó- és járulékterhek sem a biztosítás díja, sem pedig a szolgáltatás után. (A munkáltatók adómentes juttatásként adhatják dolgozóiknak a visszavásárlási értékkel nem rendelkező egészségbiztosítást. Ezt akár a cafeteria keretbe is felvehetik.) Itthon tavaly mindössze 32 ezer egyéni és néhány száz céges biztosítási szerződés élt.

Ugyanakkor valamivel több mint egymillió ember tagja valamelyik önkéntes egészségpénztárnak (ezekről bővebben itt olvashat). 2012-ben 59 milliárd forintért költöttek innen a tagok az egészségükre, illetve a betegségükre, amiből 10 milliárd volt szolgáltatás vásárlása. Tehát ha ezt is hozzáadjuk a lakossági költéshez, összesen 304 milliárdért vettek az emberek egészségügyi szolgáltatást. Amiből mindössze 90 milliárdnyi vált hivatalosan is láthatóvá.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: egészségbiztosítás, MABISZ, egészségügy, cafeteria, paraszolvencia, egészségpénztár